Magyar Lexikon 4. Bianchi-Bunkócz (Budapest, 1879)
B - Brülow Károly - Brülow Sándor - Brulya - Bruma - Bruma - Brumaire - Brumath - Brumel Antal - Brun Rudolf - Brun Bruno - Brun János Nordahl - Brun Friederika Zsófia
Brislow Münchenbe ment, hol a rézmetszetgyüjtemény felügyelőjévé neveztetett ki. Műve: „Dictionnaire des monogrammes“ (Lipcse 1817—18, 2 köt.), a „Table générale des monogrammes“-al (München 1820), melynek javított kiadása a Franczia-, Olaszországban s Hollandiában tett műutazásai eredményének felhasználásával 1832—34-ben jelent meg (3 köt.). meghalt 1836. nov. 13-án. Briilow Károly, hires orosz festő, szül. 1800-ban Pétervárott, német szülőktől; 1832-ben Olaszországba ment és Miklós czár megbizásából több festményt készített: Pompeji utolsó napja; az athéni iskolának másolata; Szt. Caecilia, stb. később Pétervárott tanár lett a képzőművészetek akadémiáján. Meghalt 1852. jan. 23-án Róma mellett, a Monte Testaceión, hol el van temetve, emlékszobrot emeltek neki. Brislow Sándor, az előbbinek fivére, az építészet tanára a pétervári akadémián; itt, Rómában s Párisban képezte magát, hol a Michaelow - féle színházat, a protestáns Péter - egyházat s az akadémiai észteldét épité. B. terve szerint vitetett ki az 1812-ik év emlékére emelt öntöttvasszobor Novgorodban s fivérének emlékszobra. Brulya, falu Nagyküküllő megyének nagysinki járásában, 1032 német s oláh lakossal. Bruma (lat.), a legrövidebb nap, a téli szolszticzium. Bruma, a. m. tél. brumalia, a római Bacchus-ünnepély volt, mely nov. 24-én kezdődött s 30 napig tartott. Brumaire (ejtsd: Brümer), a latin, brumatól (1. ott), a franczia forradalomban behozott új naptárnak október 22. 23. vagy 24-étől november 21. 22. vagy 23-áig terjedő hava; (az első az 1792-, 93, 94-, 96-, 97- , 98-as években; a második az 1795-, 99-, 1800-, 1801-, 1802-, 1804- , 1805-ös években; a harmadik 1803-ban). A Vill. év. h. 18-án (1799. nov. 9.) Bonaparte ezredes kifizette az 500 szenátort a st.-cloudi tanácsteremből és ezáltal megbuktatta a direktóriumot. 1. franczia forradalom. Brumath, város Alsó-Elzász német birodalomtartományi kerületnek straszburgi járásában, a Zorn mellett, a straszburg-avricourti vasút állomása; lentermeléssel, sörfőzéssel s 5612 lakossal; közelében hires tébolyda van. — B. a régiek Brocomagusa. Itt győzte le Julianus császár 356- ban az alemannokat. Később frank uralom alá került s a 10. század végéig a királyi javadalmakhoz tartozott. 1238-ban egy része az Ottingen - házhoz került, másik része Lichtenberg urainak adatott el, kik azt várossá alakították. 1377- ben Leiningen gróf meghódította, később a straszburgiak, 1351-ben pedig ismét Hanau Lichtenberg birtokába került. Brumnel Antal, a németalföldi iskola egyik legrégibb ellenpontozója, a 15. század vége felé élt, Josquins des Prez kortársa és Ockerheim tanítványa volt. Irt több misét és egyházi éneket. Brun Rudolf, zürichi lovag, 1336- ban a község, az arisztokata tanács megszüntetése után, a város polgármesterévé nevezte ki. B. a városnak új szervezetet adott és erélyesen védte azt az arisztokratáknak 1350-ben intézett éjjeli támadása ellen. De később mindinkább Ausztria felé hajolt, honnét évi fizetést is húzott, de mielőtt ebbeli terveit kivihette volna, meghalt 1360-ban. Brun Bruno, az előbbinek fia, a zürichi nagymünszter kanonokainak prépostja volt. 1370-ben fivérével Herdegennel egyetemben Gundoldingen Péter luzerni bírót fogságba ejtette. Zürich polgárai által kényszeríttetve ismét szabadon bocsátották, s mivel a város bírói fenhatóságát el nem ismerték, élethossziglan száműzettek. Ezen esemény következtében adták ki a svájcziak ugyanaz év okt. 7-én az u. n. paplevelet, mely a papokat a világi törvényhatóságnak rendeli alá. Brun János Nordahl, dán költő, szül. 1745-ben Drontheim mellett; 1804 óta bergeni érsek volt és meghalt 1816-ban. A franczia szomorújátékot ő vezette be a dán irodalomba; művei: „Zarine“ és „Einar Tamberksjelver“ (Koph, 1772); az előbbit Wessel (1. ott) „Szerelem harisnya nélkül“ czim alatt parodizálta. B. lantos költeményeket is irt. Mint (orthodox) hitszónoknak nagy hírneve volt. Bran Friederika Zsófia, német írónő, szül. 1765. jun. 3-án Griffentonnában, Münter Boldizsár hitszónok leánya. 1783-ban nőül ment B. Sziárd gazdag 559 Bran