Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
C - Charcas - Charcuterie - Chard - Chardin, Jean - Chardons - Chareds - Charente
Chartas 234 a kálvin hitnek megtagadása után bocsátotta szabadon. C. visszatért Párisba, 1692-ben a tudományos akadémia tagja lett s maghalt 1698. jan. 17-én. Egyéb művei: „Traité de la Thériaque“ (Pár. 1668); „Nouvelles expériences sur les vipères“ (Pár. 1669); ezenkívül számos értekezlete jelent meg az akadémia gyűjteményeiben. Összes munkái latinul 1684- ben Genfben jelentek meg. Charcas, 1. Chuquisaca, Charcuterie (ejtsd: sárrkütrí), főttkuskereskedés. Chard, régi kis város Somerset angol grófságban Devonshire határán 2400 lakossal, 12 vasöntödével és híres csipkegyártással. Chardin (ejtsd: Sarden), Jean, a 17. század leghíresebb utazóinak egyike, szül. 1643. nov. 26 án Párisban, 20 éves korában atyja, ki ékszerész volt, Keletindiába küldte, hogy ott gyémántokat cseréljen más áruczikkekért. Innen nemsokára Ispahanba ment, hol nemsokára a sah által első udvari ékszerészszé neveztetett ki. C. kétszer meglátogatta Persepolis romjait, s hat évi tartózkodás után Ispahanban, 1670-ben gazdag termény-s régiséggyüjteménynyel tért vissza Francziaországba. Mivel azonban itt mint protestáns üldöztetéseknek volt kitéve, ismét visszament Ázsiába, honnan 1681-ben újabb gyűjteményekkel tért vissza s meghalt 1713. jan. 26-án Angliában. „Voyages en Perse et autres lieux de l’Orient“ (jan. 1656, rézmetszetekkel) czímű munkájának legjobb kiadását Langles bocsátotta közre (10 köt., Pár. 1811). Chardons (fr., ejtsd: sardón), tövisek, vastövisek rácsozatokon vagy falakon. Charens, sziget, 1. Kerak. Charente (ejtsd: Sarent), az ókorban Carantonus,jelentékeny,360 kilom hoszszú, felette hajdús parti folyó Francziaország nyugati részében, a limousini előlejtfokon, Felső-Vienne departementban, Chéronac falu mellett ered, s Rochefort alatt 15 kilom. távolságban van torkolata. Számos mellékfolyói közül legfontosabbak: jobbról a Boutonne, balról a Tardoire vagy Tardouére a Bandiaival, a Néveis Leugnevel. A C.-on a hajók Angoulêmeig, 170 kilom. hosszúságiján, tengeri hajók Tonay-C.-ig, 30 kilom. hosszúságban közlekednek. A folyó két departementnak kölcsönöz nevet, melyek, eltekintve Gironde departementtel, borban leggazdagabbak, mely azonban leginkább borszesz, pálinkák (cognac) s likőrök készítésére használatik fel. A C. departement a hajdani Angoumoisból s néhány kisebb limousini, poitoui s saintongei területből alkottatott; területe 5942,38 n. kilom., a C., annak mellékfolyói a Tarduères Bandiat, a Viennes Dronne által szeletik; talaja keleten dombokkal s hegyekkel borított; éghajlata általában enyyhe, levegője tiszta s egészséges. Terményei : vas, tűzifa, gesztenye, mely nemcsak a kenyeret pótolja, hanem a marhák táplálékául is szolgál; a legfontosabb kiviteli czikk a középszerű borból készített pálinka (cognac); a termesztett gabona fedezi a lakosság szükségletét; fontos terménye a szarvasgomba; az állatvilágból különösen a juh, szamár, öszvér s disznó tenyésztetik; fontos ezenkívül a baromfis méhtenyésztés. Az ipar a papírgyártásra, bőrcserzésre s kis mennyiségű posztós vászongyártásra szorítkozik; a kereskedés nyersterményekkel élénk. A departement 373,950 lakost számlál; fővárosa Angouléme (f. ott); feloszlik 5 arrondissementra: Angouléme, Cognac, Ruffec, Barbezieux s Confolens, 29 kantonra s 427 községre. Az Alsó-C. (Charente-inférieure) departement a hajdani Aunisból, Saintonge legnagyobb, s Poitou egy kisebb részéből alkottatott, részben homokos síkságaival a 99 kilom. hosszú partot érinti, az előtte fekvő Ré, Oléron, Ile - Madames Aix szigetekkel együtt 682 569 n. kilom. területet foglal el s a Sèvre- Niortaise, Gironde, a C.s Leudre folyók által nedvesittetik. Éghajlata enyhe, csak a posványos síkságokon egészségtelen. Terményei: gabna, kender, len, gyümölcs s bor; a barom-, juh- s lótenyésztés s a halászat nagyban űzetik; ipara jelentékeny, kereskedelme a tenger, a folyók s a morthi csatorna által nagyban előmozdittatik. Kikötői közt legjelentékenyebb Rochefort s La Rochelle (f. ott), mely utóbbi a departement fővárosa. A departement 465,628 lakossal bir s 6 arrondissementra oszlik, ezek: La Rochelle, Rochefort, Marennes, Saintes, Jonzacs St.-Jean d’Angely. Charente