Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
C - Chasseloup-Laubat, François, marquis - Chasseloup-Laubat, Justin Nap. S. Prosper, gróf - Casseneuil - Chasse-partie - Chassepot, Antoine Alphonse - Chassepot-fegyver - Chasseral - Chasseriau, Theodore - Chasseron - Chasseur
— 248 Chasseloup-Laubat francziáknak túszul adatván, csak 1833. máj. 12-én tért vissza hazájába. Azóta thieli birtokán töltötte napjait, 1840-ben végképen nyugalomba lépett és meghalt Bredában 1849. máj. 2-án. Chasseloup-Laubat (ejtsd: Lásszlup lébá), Frangois, marquis, szül. 1754. aug. 18-án St. Sorninban; eleinte a tüzérségnél, 1774 óta pedig a műszaki csapatoknál szolgált; a forradalom kezdetekor mint önkénytes lépett a köztársasági seregbe, az első hadjáratokban a Rajna mellett kitüntette magát s 1796- ban az olaszországi seregnél a műszaki csapatok főnöke lett, ő vezette Mantua ostromát s dandár-, 1799-ben pedig hadosztálytábornok lett. C. rombolta le a piemonti erődöket, 1801-ben pedig megerősítette Alessandriát. 1812-ben az oroszok elleni hadjárat alkalmával ismét a műszaki csapatok főnöke volt, 1813-ban szenátorrá neveztetett ki, 1814-ben a bourbonokhoz csatlakozott, 1815-ben a királylyal Gentbe ment s azután marquisvá emeltetett. Meghalt 1833. okt. 10-én. Chasseloup-Laubat (ejtsd: Sásszlup lóbá), Justin Nap. S. Prosper, gróf, az előbbinek fia, szül. 1805. márcz. 29-én, Alessandriában; a restauráczió alatt kérelemmester, Lajos Fülöp alatt államtanácsos volt; a februári forradalom után napoleonista lett, 1849-ben mint Alsó- Charente megbizottja a törvényhozó testületbe lépett s 1851-ben tengerészügyi minister lett; 1858-ban a gyarmatügyi tanácsba lépett s 1859—60-ban algiriai s gyarmatügyi minister volt; 1860—67- ben mint tengerészet- s gyarmatügyi államtitkár működött, 1869-ben az államtanács ministerelnöke lett, mely állásáról ugyanaz év végével lemondott s 1871- ben a nemzetgyűlésbe választatott; meghalt 1873. márcz. 30-án. Chasseneuil (ejtsd: Sássznely), helység Charente franczia departement st.- i claudes arrondissementjában, vasúti állomás, 2162 lakossal. Chasse-partie, (francz., ejtsd: sassz- parti), osztozkodási egyezmény. Chassepot (ejtsd: Lasszpó), Antoine- Alphonse, franczia gyáros, szül. 1813. márcz. 4-én, egy fegyverkovács fia; megtanulta atyja mesterségét s az állami fegyverműhelyekbe jutott; 1866-ban, mint fegyverellenőr a tüzérség központi raktárában, találta fel a róla elnevezett fegyvert; 1. chassepot-fegyver. Chassepot-fegyver (ejtsd: sasszpó-), feltalálójáról elnevezett franczia gyalogsági fegyver, melylyel a franczia hadsereg 1867—69-ben nagy sietséggel felfegyvereztetett, a midőn az 1866-iki hadjárat a hátultöltő fegyverek fölényét bebizonyította. A c. 11 milim. csőöböllel, tuszárral s központi gyújtással bir. 3 töltési fogást igényel s perczenkint 7—8 lövés tehető vele; az 1870—71-iki háborúban kitűnőnek bizonyult s a porosz fegyvereket messze túlszárnyalta. Úfjabb időben a Gras-szerkezet szerint jelentékeny javítások eszközöltettek a c.-en. Chasseral (ejts: Sásszrál),a bern-neuenburgi Jura-hegység hegyháta; magassága 1609 m., csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik. A hegy a természetbúvárnak gazdag anyagot nyújt. Itt kitűnő minőségű sajt is készül. Chasseriau (ejtsd: Lásszkó), Theodore, franczia történeti festő, szül. 1819-ben Panamában, megh. 1856. szept. 13-án Párisban; eleinte Ingres tanítványa volt, később Delacroix után képezte magát s a romantikai iránynak egy keleten tett utazása folytán még rendithetlenebb hive len. C. a kormánytól számos megrendelést nyert s 1848-ben a becsületrend keresztjével diszittetett. Élénk képzelete s tárgyainak helyes felfogása s kivitele folytán csakhamar megnyerte a közönség kegyét, s különösen : Fürdő nők Pompejiben czimű festménye által lett ismeretes. Művei: Venus Anadyomene; A fogoly trójai nők; Sappho; Desdemona; Arab seikhek, harczra készülődve; freskók a Palais du Quai d'Orsayban stb. Chasseron (ejtsd: Sasszrón), a Jurahegység egy magaslata Waadt svájczi kantonban; magassága 1611 m., a kilátás szép. Az Aiguilles des Beaulmes-tól e hegyet csak a Ste Croix-szoros választja el. Chasseur (francz., ejtsd: sásszőr), vadász, a franczia hadseregben 1873 óta körülbelül 30 ilyen c.zászlóalj van, melyek különösen nyílt csatározásra alkalmaztatnak. Csácheval, a franczia hadseregben könnyű lovasok, kik a huszároktól csak egyenruhára nézve külöm — Chasseur