Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)

C - Coggeshall - Cogito ergo sum - Cognac - Cogniard, Hippolyte és Theodore - Cogniet, Léon - Cogoleto - Cogswell, Joseph Green

Coggeshall 365 Cuza alatt jutott. Azóta C. gyakran van a politikai ügyek élén. Mint kultusminis­­ter a jassyi egyetemet alapította. Mint­­ ministerelnök az 1864-iki államcsínyt vitte keresztül. A sok reform, a községi tör­vény behozatala, a robot alól való föl­mentés stb. súlyos pénzügyi válságot idé­zett elő, minek következtében C.-nek­­ le kellett mondania. 1866. febr. 23-án megbukott Cuza fejedelem. Az alkotmá­­nyozó gyülekezet, mely hohenzollern Ká­­­­rolyt hívta meg a trónra, C. ellen igen­­ fel volt bőszülve. Nemsokára azonban a kamarába ismét megválasztatott és azóta folyvást tagja. 1868—70-ig a belügymi­­nisterséget viselte. A ministeriumból való kilépése után történeti műveit rendezte,­­ 1876-ban az új liberális ministeriumnak­­ lett tagja Bratiano kabinetjében. 1878-ban Bratianoval együtt érvényesíteni akarta­­ a berlini kongreszszuson románia igényeit. A romániai ellenállásnak meghiúsult a Bessz­­arábia visszaszerzése érdekében, megin­gatta C. állását. Coggeshall (ejtsd: Kogszhál), város Essex angol grófságban a Blackwater mellett Colchertertől vagy 10 kilométer-­­­nyire selyemgyártással, műkertészettel , 2916 lakossal. Környéke régiségekben­­ bővelkedik. Cogito ergo sum (lat. „gondolkozom, tehát vagyok“) Descartes főelve 1. Des cartes. Cognac (ejtsd: Konnyákk), arrondisse­­ment-főváros Charente franczia departe­­mentban, ószerü, szűk utczákkal, a 12. századból való egyházzal, kereskedelmi törvényszékkel és kollégiummal. Lako­sainak száma 13,677. C. a hasonnevű hi-­­­res ferenczpálinkának főkereskedelmi­ helye. Innen különösen Angliába és Éj­­­­szakamerikába szállittatik. Élénk azon­kívül kereskedése gabnával, marhákkal, juhokkal, szarvasgombával stb. A c.-i régi várban, melynek csak romjai álla­nak, I. Ferencz született, kinek broncz lovasszobrot emeltek a főpiaczon. C. a régieknél Condate-nak, később Coniacum­­nak neveztetett és csak a 12. század óta leírja mai nevét. Valaha önálló urai vol­tak a 12. században mint külön grófság­­ jutott az angoumoisi grófokra, míg ké­sőbb a korona területe lett. 1526-ban I.­­ Ferencz és III. Henrik közt szövetség­­ jött létre. 1562-ben a hugenották foglal­ták el a várost és 1569-ben Anjou és Condé herczeg által ostromoltatott, de sikertelenül. Cogniard (ejtsd : Kom­jár), Hippolyte és Theodore, két testvér, franczia vau­­deville-irók, amaz szül. 1807. nov. 20-án, emez 1806. ápr. 30-án, mint színházigaz­gatók közös munkásságban bámulatos tevékenységet mutattak mint drámai gyá­rosok. A számtalanszor előadott bű­vös darab: „La biche au bois“ is tol­lakból ered. Theodore meghalt 1872-ben. Cogniet (ejtsd: Konnyé), Léon, fran­czia történeti képfestő, szül. 1794. aug. 29-én Párisban , Guérinnél tanult, azután 5 éven át látogatta a franczia akadé­miát Rómában; visszatérése után Párisba a politechnikai intézetnél rajztanár s 1849- ben az akadémia tagja lett. C. hamar abbahagyta David klasszikai irányát s sikeresen törekedett szabadabb mozgás s nagyobb természetességre, mígnem ké­sőbbi dolgozataiban szerencsésen egye­­sité a régiek nemes egyszerűségét a ro­mantikus iskola tüzével. Legjobban sike­rült ez neki Rebekka elvitelében az égő kastélyból, W. Scott „Ivanhoe“-je után (1831), a párisi nemzetőrség kivonulásá­ban 1796-ban (1336), mely jelenleg a versailli nemzeti képcsarnokban őrizte­tik, de mindezeknél fényesebben: Tinto­retto halálos ágyán fekvő leányának arcz­­képét festi, czímű művében. Egyéb mű­vei : Napoleon Egiptomban (menyezet­­festmény a Louvreban), Szt. István (St. Nicolas des Champsban), stb. Kitűnő arczképei közül említendők: Lajos Fülöp ifjúkorában, de Crillon asszony s Guérin P. (tanítója). Cogoleto, kis város Génua olasz ke­rület savonai járásában a tengeren és a Marseilletől Génuába vezető vasút mel­lett, nagy vasöntödével és 2486 lakossal. Azoknak a helységeknek egyike, me­lyek Columbus szülővárosának vallják magukat. Latin felirat jelezi állítólagos szülőhelyét. Cogswell, Joseph Green, jeles éj­szakamerikai könyvészeti író, szül. Ips­­wichben, Massachusetsben 1786-ban . 1806-­­ban a cambridgei Harvard - collegeben lett tudorrá és tiz évvel utóbb G. Tick­­ner és E. Everett barátaival Európába Cogswell

Next