Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)

B - Buontalenti, Bernardo delle Girandole - Buphthalmia - Buphthalmum (ökörszem) - Bupleurum (buvákgű) - Buquoy Károly Boneventura de Longueval, gróf - Buyuoy, de Longueval György Ágost - Bura

Buontalenti és egyházi zeneműveket irt. Fiai voltak : Marco Antonio, szül. 1675-ben Modé­­nában ; 1721-ben a modénai herczeg zene­­igazgatója lett; meghalt 1726. júl. 8-án. Művei: Egyházi zeneművek : „Androme­da“ ; „ Arminio“; „Camilla“ ; „La regina creduta­re“ stb. Giovanni Battista, szül. 1672 körül Modenában, a külföl­dön szép hírnévre tett szert, mit kü­­lömben részben annak kell tulajdonítani, hogy öesese „Camilla“ czimű­ operája szerzőjének tartották. 1706 óta Berlinben, 1720 óta Londonban működött Händel­lel egy fitt. Londonban nagy tekintélyben állott. 1733-ban egy alchimista társaságá­ban Párisba ment, ki egész vagyonától megfoszta. Az aacheni békeünnepélyekre egy opera szerzésével bízták meg. Agg­korában Velenczében működött. Halálá­nak ideje ismeretlen. Buontalenti,Bernardo delle Giran­dole, festő, építész és gépész, szül. 1536- ban Flórenzben. Tanítói voltak Salviati, Bronzino, Vásári és Clovio. Az általa épített paloták közül nevezetesebbek: a Riccardi, Non Finito del Piazza paloták Flórenezben, továbbá a herczegi palota Pisában s a Palazzo Reale Sienában. B. várakat s egyéb erődítményeket is épített. Meghalt 1608. jun. 6 án. Buphth­almia (gör., „ökörszemüség“), nagy merev szemek leírása. Buphth­almum (ökörszem), növény­nem a fészkesek családjából, évelő füvek Európában s Éjszakamerikában, melyek közül ab. salicifolium, 30—60 centim, magas szárral, hosszukás-lándzsaalaku le­velekkel s sárga virágokkal, különösen az Alpesekben mint kerti növény művel­­tetik s Tirolban s Olaszországban kigyó­­csipés ellen használtatik. Bupleurum (buvákfű), növénynem az ernyősök családjából. Fajai, füvek, fél­cserjék s cserjék, a többi európai ernyő­­söktől osztatlan, épszélű­ egyenközű­ ide­gekkel biró leveleik által különböznek. Virága sárga, gyümölcse hosszúkás, a főernyő­s az ernyőcskék tövében sok­­levelű burokkal bir. Legelterjedtebb faja a b. rotundifolium, gömbölyded tojás­­alakú, a szár által áttört levelekkel; agyag- s mésztalajon a vetés közt mint gaz tenyész s régente herba perfolia­­tae név alatt gyógyszerül használtatott. A cserjenemüek főkép a déli vidékeken fordulnak elő; ezek közül említendő a b. fruticosum, szép, örökzöld, ember­magasságra növő cserje, hosszúkás leve­lekkel ; Déleurópában kerítésül szokták használni. Buquoy (ejtsd: Bükoá), Károly Bo­­naventura de Longueval, gróf, ki­tűnő osztrák hadvezér, szül. 1571-ben, 1600-ban Nieuport mellett mint tüzér­­tábornok vivőit és 1613-ban Hennegau helytartója lett. — 1618-ban a csá­szári hadsereg főparancsnokává létetett, 1619-ben legyőzte Mansfeldet Thein mel­lett és Prágát fenyegette. Ugyanez év őszén meghiúsította Bethlen Gábornak és Thurnnak minden a Dunán való átkelés czéljából tett kísérletét. 1620-ban a cse­heket végkép kiűzte Alsó-Ausztriából. A prágai csatában B. a jobbszárnyat ve­zérelte. Elesett Érsekújvár ostrománál 1621. júl. 10-én. Buquoy (ejtsd : Bükoá), de Lon­gueval György Ágost, az előbbinek sarja, nevezetes tudós, szül. 1781. szept. 7 én Brüsszelben. Kizárólag a mennyiség­­tannak, természettanak és vegytannak szentelte magát. 1803-ban nagy vagyont öröklött és beutazta Déleurópát. Vissza­térte után a tudományokkal és terjedel­mes üveggyára vezetésével foglalkozott, melyben az általa feltalált kyalitot is elő­állították. Művei, melyek Schelling böl­cselkedéseinek jellegét hordják magukon, a következők: „Analytische Bestimmung des Gesetzes der virtuellen Geschwindig­keiten in median. und stat. Hins.“ (Lipcse 1812); „Theorie der National­­wirthschaft“ (Lipcse 1815); „Auswahl des leichter Aufzufassenden aus meinen philos.-wissenschaftl. Schriften“ (3 köt., Prága 1825—27); „Skizzen zu einem Ge­setzbuche der Natur“ (Lipcse 1826); „An­regungen für phil.-wissenschaftliche For­schungen“. B. meghalt 1851. ápr. 19-én. Bura, ókori város Achajában, a Bu­raikosz folyó mellett; 373-ban földrengés által elpusztult, de később megint föl­­épült. B. közelében egy Heraklesnek szentelt jóshely volt. A kérdező 4, talá­nyos betűkkel tele irt koczkát vetett az oltárra, mire a magyarázatot egy táblán találta. B. a mostani Trupia mellett fe­küdt. 1* 3Bura

Next