Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)
C - Czikó - Czikó - Czikud (Mező-) - Czilchert Róbert - Czillei Ulrik
Czikó mennyiségtani kifejezéseknek, melyeknek segélyével képesek vagyunk körnveket, az ezekhez tartozó egyenes vonalak, s megfordítva ez utóbbiakat az elsők által meghatározni. Czikó, falu Szilágymegyének szilágycsehi járásában, 466 magyar s oláh lakossal. Czikó, falu Tolnamegyének völgységi járásában, 1415 német lakossal. Czikud (Mező-), falu Torda-Aranyos- megyének mezőségi járásában, 1784 oláh lakossal s nagy határral, melyben az átfutó patak tóvá szélesedik. Czilbhert Róbert, gazdasági iró, szül. 1809. márcz. 9-én Beszterczebányán Zólyommegyében. Orvostudorrá 1832-ben felavattatván, ez alkalommal értekezését „de morbis metallurgorum“ irta meg és azonnal munkatársa lett a Pesten megjelent „Orvosi tár“ szaklapnak. Orvosi működése mellett dolgozott a Vörösmarty és Bajza „Athenaeum“-ába, majd a Kossuth „Pesti Hírlap“-jába. A negyvenes évek elején gazdává lévén, egész munkássága eszak felé fordult. Klauzál Imre barátjával alapította a „Rohonczi Közlemények“ czímű szaklapot, mely a rohonczi gazdaképző intézet megszűnésével szintén megszűnt. Később a Korizmics László „Gazdasági Lapok“-jába dolgozott. A juhtenyésztés fejlesztése körül buzgolkodik leginkább. 1859-ben megjelent „Állattenyésztési eszmék“ czimű műve az orsz. m. gazd. egyesület által pályadijat nyert. Ezenkívül több állattenyésztési műve van, mely részint magyar, részint külföldi folyóiratokban jelent meg, jelesül: a belga gyapjúmosó gyárakról és a londoni világkiállításon képviselt állattenyésztésről szóló értekezései. A franczia Académie Nationale és több külföldi társaság választotta tagjává. Czillei Ulrik, czillei gróf és tótországi bán, Cz. Borbála, Zsigmond király neje testvérének, Frigyesnek a fia. Zsigmond halála után Albert királynál úgy behízelegte magát, hogy ez csehországi helytartójává nevezte ki, de csakhamar el is mozdította, mert Cz. királyság után vágyódott. 1439-ban Albert halála után Erzsébet királynénak rosz tanácsadója volt. Először maga is bele- nyugodott Ulászló királylyá választatásába, majd Erzsébet fiát szülvén, ennek királylyá koronáztatását tanácsolta és a csecsemő helyett ő mondta el a királyi esküt. Ott volt Erzsébettel Bécsben, mikor az Ulászló-pártiak ostromolták, Rozgonyi Simon egri érsek el is fogatta és Ulászlóhoz küldte, ki kezesség és abbeli fogadása mellett, hogy ellene nem dolgozik, szabadon bocsáttatta. Cz. ismét ellene tört és 1441-ben Ulászló hadát megverte, úgy hogy Ulászló kínálta meg békével. Később elbizakodván tekintélyében, a zágrábi püspökség és a trániai perjelség jószágaiban garázdálkodott, míg Hunyadi János 1446-ban a Dráván átkelvén meg nem alázta. 1451-ban látszólagos barátság fejlődött a Hunyadi és Cz. ház közt, a Cz. lány el is jegyeztetett Mátyásnak, de a barátság azonnal felbomlott, amint Cz. az ifjú László királyt gondviselése alá nyerte. Mindenkép el akarta rontani V. Lászlót, kit azonban vele született jósága visszatartott sok résztól, bár gyöngesége gyakran nem kerülteté el vele a bajt. Hunyadi Jánost és néhány előkelő magyar főurat a legsötétebb színben festette László előtt, hogy elidegenítse őket az ifjú királytól. Az ausztriaiakat is gyanússá igyekezett tenni, de ezek nem voltak oly türelmesek, mint a magyarok s felfogadták, hogy Cz.-t megbuktatják. Mikor tehát 1453-ban László Ulrikkal a pozsonyi országgyűlésről Bécsbe ment s a királylyal az országházába be akart menni, Cz.-t a rendek kirekesztették. A király elejétől végig meghallgatta a gonoszságokat, miket Cz. művelt, mi annyira hatott rá, hogy elűzte maga mellől. Gyöngesége azonban megbocsátott neki és két év múlva ismét visszavette maga mellé. Főtörekvése volt, hogy a ritka erényű, hős Hunyadi Jánost és családját kiirtsa, de Hunyadi János életében mit sem árthatott a nagytekintélyű nemes férfiúnak. 1456- iki halála után azonban fiait Lászlót és Mátyást fogta üldözőbe s Brankovics Györgyhöz irt levelében azt ígérte, hogy nemsokára két labdát (a két Hunyadi fejét értette) küld neki ajándékba. Abban az évben a napon, mikor Hunyadi Nándorfehérvárnál a törököt megverte, V. László a győzelem helyére indult és 585 Czillei