Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880)

F - Földvár - Földvár - Földvár (Tisza- vagy Bács-) - Földváry család

Földvár fődések (úrbéri kötések) megkötését is megengedte, mely törvény az 1840-ik évi 7-ik törvényczikk 9-ik­­­a által még kibővítetett. A földnek kötelező teher­mentesítését azonban csak az 1848-ik évi 9-ik törvényczikk rendelte el, ki­mondván, hogy a magán földesurak kár­talanítása a nemzeti közbecsület véd­­pajzsa alá helyeztetik. Ezen törvény alapján a f. az alkotmány felfüggesz­tése alatt az 1853. márcz. 2-ki nyiltpa­­rancs által rendeleti uton szabályozta­tok, s a terhek megváltása részint or­szágos kárpótlás utján a f.-i kötvények kibocsátása által történt, részint az egyes érdeklett jobbágytelkek birtokosai által eszközöltetett. (P■ Gy.) Földvár, pusztai falu Békésmegye orosházi járásában, 1189 magyar lakos­sal. Földvár, mezőváros Brassómegye al­­vidéki járásában, az Olt s a vasút mel­lett, posta- s táviró hivatallal, 1898 szász s oláh lakossal s várrommal. Nagy és szép határában a gabna­­s zöldségne­­müek és a hüvelyes vetemények dúsan teremnek. Halászata, só­­sbaromtenyész­tése jelentékenyek ; vásárai népesek. Földvár (Tisza- vagy Bács-), falu Bácsmegye II. tiszai járásában, a Fe­­rencz csatornának a Tiszába ömlésénél, 5265 magyar s szerb lakossal, jelenté­keny halászattal. Földváry család. E nevet Magyar­­országon sokan viselik ; mi ezúttal há­rom nevezetesebb főágra fogunk szorít­kozni. 1) A bernátfalvi F. család. Őse Mátyás, a tizenötödik század elején nyert nemes levelet. F. Györgynek 1646-ban történt halálakor utódai a czi­­bakházai és dunavecsei uradalmakat kö­zös birtokul hagyták, az uradalomban részesek közösen a F. nemzetség ne­vet viselték. Ezen együttes birtoklás csak napjainkban szűnt meg. A család­tagjai közül számosan vittek jelentékeny szerepet különösen Pest- és Nógrádme­­gyékben. Kiemelendő Gábor, aki 1832 - 36 Pestmegyének volt alispánja, ké­sőbb főispáni helytartó volt. Tevékeny részt vett minden országos ügyben, így a Tisza szabályozásában, a vakok inté­­zete megalapításában és a nemzeti szín­ház létrehozatalában. Az utóbbira nézve Széchenyivel ellentétes állást foglalt el; ez országosnak kívánta a színházat s a Duna partjára akarta építtetni, az a me­gye befolyásától kivánta függővé tenni s a Grassalkovich-féle telken építeni. Meghalt 1854-ben. Jelentékeny tagja a családnak Mihály. Tevékeny részt vett megyéje ügyeiben, megválasztatott, kép­viselőnek s mint ilyen a „független sza­badelvű párti kör“ elnöke vala. Mikor azonban alispánná választatott elhagyá a képviselői széket s mostanáig mint Pestmegye első választott tisztviselője működik. 2) A t­a­n­c­s­i F. család. Ez család­fáját Mátyás király koráig tudja vissza­vinni, a mikor őse Miklós a királyi seregben jelentékenyebb vezéri tisztet viselt. Fia Bálint 1509-ben királyi ité­­lőmester volt, ennek fia Gáspár, Szi­getvárnak védelmében vérzett el. E csa­ládnak tagja volt az ez időben élt Ist­ván, Temesvárnak 1552 ben történt vé­delmében részt vett mint Losonczi Ist­ván várparancsnok titkára ; kilencz év után mint Arad, Zaránd, Csanád és Kül­ső-Szolnok megyék „rovó“-jával (adóki­vetőjével) találkozunk vele. 1666-ban részt vett Kerecsényi László alatt Gyu­la védelmében. Ezután Erdélyben la­kott a mikor somlyai Báthory István és Békés Gáspár versenyének a fejedelmi szék birtoka felett, az utóbbinak pártjára ál­lott s mint ilyen 1572-ben s a követ­kező évben Bécsben járt Miksa király­nál követségben. Felesége Pekry Anna volt, Losonczy István özvegye. II. Rá­­kóczy Ferencz korában a családnak Pál nevű­ tagja szerepelt, a­ki a fejedelem hűségében mindvégig kitartott, kül­földre is menekült, később azonban visszatért az országba. Fia, Ferencz, 1755-ben grófi rangra emeltetett. Ez ág­­ hasonló nevű unokájában már kihalt, a nemesi ág ellenben jelenleg is virág­zik. ( 3) A földvári F. család. En­nek tagjai több nemzedéken át mindig katonák voltak, Pál végig szolgálta az utolsó török háborút, valamint a fran­­czia köztársasággal és Napóleonnal vi­selteket. Három házasságából számos gyermeke származott, utolsó nejétől Klu­­novics Katalintól születtek 1809. nov. 26-án Károly és Sándor, iker fiai I Gyergyó-Szent-Miklóson, a­hol F. Pál 614 Földváry

Next