Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880)
F - Förster Ernő Joachim - Förster Frigyes - Förster Henrik - Förster Vilmos - Fösvénység - Fösz - Fötáció - Főtörvényszék - Főudavarmester - Főúri rend - Fővad - Főzés - Főzet (decoctum)
Förster a lipcsei városi színház igazgatóságát vette át. Förster Ernő Joachim, német mitíró szül. 1800. apr. 8 án Münchengasserstädtben , theológiai s bölcsészeti tanulmányait befejezvén, 1822-ben a festészetre adta magát Münchenben, lassankint azonban műtörténeti kutatásokra adta magát s az elért eredményeket számos nagybecsű munkájában bocsátotta nyilvánosságra. Förster Frigyes, történeti iró, az előbbinek fivére, szül. 1791. szept. 24-én Münchengasserstädtben, 1813-ban Körner fegyvertársa a Lützowféle szabadcsapatban, 1814-ben a berlini tüzérségi és mérnöki iskola tanára, honnan 1817-ben elbocsáttatván, 1829-ben udv. tanácsosi czimmel a berlini kir. műkincstár igazgatójává neveztetett; megh. 1868. nov. 8-án; számos történeti munkája által ismert. Förster Henrik, szül. 1800. nov. 24-én Nagy-Glogauban; 1853 óta boroszlói érsek; a porosz egyházi konfliktus folytán ez állásáról elmozdittatván azóta jobbadán Ausztriában tartózkodik. Förster Vilmos, kitűnő csillagász, szül. 1832. decz. 16-án Greinbergben; 1855 óta a berlini csillagdában működik, melynek 1865-ben igazgatója lett. Fösvénység, 1. fukarság. Fősz, 1. gyász. Fötáczió (lat.), a magzatképződés. Fötörvényszék, 1. törvényszék. Főudvarmester, 1. zászlósurak. Főúri rend. Magyarországnak 1848- ig fenállott rendi alkotmánya értelmében a főurak (magnates, barones vagy pro ceres) képezték a második rendet. A főúri rend két elemből állott: az egyik a mely hivatalánál, a másik, a mely születésénél fogva bírt e joggal. Rangra azok, a kik hivataluknál fogva voltak a rend tagjai, megelőzték azokat, akik születésüknél fogva tartoztak hozzá. Az elsők voltak az ország zászlósai (1. zászlósurak), a két koronaőr és a főispánok, az utóbbiak a született herczegek, grófok és bárók. (Erdélyben egyes családok, bár elfelé czimmel nem bírtak, napjainkig a főurak közé számíttatnak, mint az a középkorban az egész országban szokás volt, mikor t. i. nálunk a herczegi, grófi és bárói czimek ily értelemben nem használtattak). Közjogunk szerint, mint az Werbőczy hármas könyvében világosan ki van fejezve, csak egyféle magyar nemesség (una et eadem nobilitas) létezett, a főnemesek tehát a köznemesnél nem bírtak több joggal, hanem csak nagyobb tekintélylyel.Ez azonban a gyakorlatban jelentékeny különbséggé fejlett, mert míg a köznemesség a Habsburgház trónra lépte óta az alsóházban vett és pedig követei által részt, addig a főnemesség a felsőházban és pedig személyesen, ha azonban valamelyik a megjelenésben akadályozva volt, maga helyett követet lufidé az országgyűlésre, csakhogy az nem a felső, hanem az alsóházban nyert széket. (Sz. J.) Fővad, vadászok nyelvén a szarvasok különleges megkülönböztetése minden egyéb vadtól. Főzés, sok tekintetben egyértelmű a forrással, szorosabb értelemben azonban ételkészítés oly módon, hogy az illető élelmiczikket vízzel egészen körülvéve hosszabb időn át kiteszszük az utóbbi forrhőmérsékének (IOOoC.), hogy puhábbá és megemészthetőbbé tegyük. Ez fazekakban, lábasokban, bográcsokban, nyílt tűzön avagy takaréktűzhelyeken történik. Alacsonyabb hőmérsék melletti f.-re az úgynevezett ürbográcsokat(vacuum), magasabb mellettire a Papinféle fazekakat, digestorokat vagy autoklávokat használják. Főznek még gőzzel is, valamint petróleummal. (1. szakácsság). Főzet (decodum), a gyógyszerészetben s a vegyészeti technológiában egy nagyon használatos oldalt neve, mely állati vagy növényi anyagoknak vizzel történő lefőzése által nyeretik. Néha ásványanyagokat is használnak, de csak növényanyagokkal összeköttetésben. Az állati anyagokat kocsonyaanyag készítése czéljából vetik alá a főzésnek, s ezután gyakran más anyagokkal is keverik, így nyerik pl. a régente sokfélekép alkalmazott decodum albumot, ha porrá reszelt szarvasszarvat hosszú ideig vizzel , főznek s ezután az átszűrt folyadékot czukorral s arab mézgával keverik. A gyógynövények kivonat készítése czéljából eszközölt lefűzéseit, továbbá a fes- 620 Főzet