Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880)

F - Förster Ernő Joachim - Förster Frigyes - Förster Henrik - Förster Vilmos - Fösvénység - Fösz - Fötáció - Főtörvényszék - Főudavarmester - Főúri rend - Fővad - Főzés - Főzet (decoctum)

Förster a lipcsei városi színház igazgatóságát vette át. Förster Ernő Joachim, német mit­­író szül. 1800. apr. 8 án Münchengas­serstädtben , theológiai s bölcsészeti ta­nulmányait befejezvén, 1822-ben a festé­szetre adta magát Münchenben, lassan­­kint azonban műtörténeti kutatásokra adta magát s az elért eredményeket szá­mos nagybecsű­ munkájában bocsátotta nyilvánosságra. Förster Frigyes, történeti iró, az előbbinek fivére, szül. 1791. szept. 24-én Münchengasserstädtben, 1813-ban Körner fegyvertársa a Lützowféle szabadcsapat­ban, 1814-ben a berlini tüzérségi és mér­nöki iskola tanára, honnan 1817-ben el­bocsáttatván, 1829-ben udv. tanácsosi czimmel a berlini kir. műkincstár igaz­gatójává neveztetett; megh­. 1868. nov. 8-án; számos történeti munkája által is­mert. Förster Henrik, szül. 1800. nov. 24-én Nagy-Glogauban; 1853 óta borosz­lói érsek; a porosz egyházi konfliktus folytán ez állásáról elmozdittatván azóta jobbadán Ausztriában tartózkodik. Förster Vilmos, kitűnő csillagász, szül. 1832. decz. 16-án Greinbergben; 1855 óta a berlini csillagdában működik, melynek 1865-ben igazgatója lett. Fösvénység, 1. fukarság. Fősz, 1. gyász. Fötáczió (lat.), a magzatképződés. Fötörvényszék, 1. törvényszék. Főudvarmester, 1. zászlósurak. Főúri rend. Magyarországnak 1848- ig fenállott rendi alkotmánya értelmében a főurak (magnates, barones vagy pro ceres) képezték a második rendet. A fő­úri rend két elemből állott: az egyik a mely hivatalánál, a másik, a mely születé­sénél fogva bírt e joggal. Rangra azok, a kik hivataluknál fogva voltak a rend tagjai, megelőzték azokat, a­kik születé­süknél fogva tartoztak hozzá. Az elsők voltak az ország zászlósai (1. zászlós­urak), a két korona­őr és a főispánok, az utóbbiak a született herczegek, grófok és bárók. (Erdélyben egyes családok, bár elfelé czimmel nem bírtak, napjainkig a főurak közé számíttatnak, mint az a kö­zépkorban az egész országban szokás volt, mikor t. i. nálunk a herczegi, grófi és bárói czimek ily értelemben nem hasz­náltattak). Közjogunk szerint, mint az Werbőczy hármas könyvében világosan ki van fejezve, csak egyféle magyar nemesség (una et eadem nobilitas) léte­zett, a főnemesek tehát a köznemesnél nem bírtak több joggal, hanem csak na­gyobb tekintélylyel.Ez azonban a gyakor­latban jelentékeny különbséggé fejlett, mert míg a köznemesség a Habsburgház trónra lépte óta az alsóházban vett és pedig követei által részt, addig a főne­messég a felsőházban és pedig személye­sen, ha azonban valamelyik a megjele­nésben akadályozva volt, maga helyett követet lufidé az országgyűlésre, csak­hogy az nem a felső, hanem az alsóház­ban nyert széket. (Sz. J.) Fővad, vadászok nyelvén a szarvasok különleges megkülönböztetése minden egyéb vadtól. Főzés, sok tekintetben egyértelmű a forrással, szorosabb értelemben azonban ételkészítés oly módon, hogy az illető élelmiczikket vízzel egészen körülvéve hosszabb időn át kiteszszük az utóbbi forrhőmérsékének (IOOoC.), hogy puhábbá­­ és megemészthetőbbé tegyük. Ez faze­kakban, lábasokban, bográcsokban, nyílt tűzön avagy takaréktűzhelyeken törté­nik. Alacsonyabb hőmérsék melletti f.-re az úgynevezett ürbográcsokat(vacuum), magasabb mellettire a Papinféle fazeka­­­­kat, digestorokat vagy autoklávokat­­ használják. Főznek még gőzzel is, vala­mint petróleummal. (1. szakácsság). Főzet (decod­um), a gyógyszerészet­ben s a vegyészeti technológiában egy nagyon használatos oldalt neve, mely ál­lati vagy növényi anyagoknak vizzel történő lefőzése által nyeretik. Néha ás­ványanyagokat is használnak, de csak növényanyagokkal összeköttetésben. Az állati anyagokat kocsonyaanyag készí­tése czéljából vetik alá a főzésnek, s ez­után gyakran más anyagokkal is keve­rik, így nyerik pl. a régente sokfélekép alkalmazott decod­um albumot, ha porrá reszelt szarvasszarvat hosszú ideig vizzel , főznek s ezután az átszűrt folyadékot czukorral s arab mézgával keverik. A gyógynövények kivonat készítése czél­jából eszközölt lefűzéseit, továbbá a fes- 620 Főzet

Next