Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880)
F - Fraknóváralja - Frameries - Francavilla (F. al Mare) - Franc d'argent - Francesca da rimini - Franceschini Baldassare - Francescone - Franche-Comté - Franchi, Alessandro - Francia, Francesco
Fraknóváralja 622 II. osztályának titkárává lett, 1873 ba il rendes taggá. 1874-ben megkezdte a „Magyar országgyűlési emlékek“ kiadását. E mellett számos értekezést és több kisebb munkát irt, milyenek: „A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században“ (Budapest 1873); „Magyarország történelme“ (3 köt., u. o. 1873); újabban a nemzeti muzeum könyvtárának őrévé, majd nagyváradi kanonokká és a m. tud. akadémia főtitkárává lett. Fraknóváralja, mezőváros Sopron vmegye nagymartoni járásában, Ausztria határán s a Fraknó nevű vár alján, 760 német lakossal. Az említett várban őriztetik az Eszterházy-család kincses fegyvertára. Frameries, helység Hennegau belga provincziában, a mons-hautmonti s st.ghislain-hautmonti vasutak mellett, 7200 lakos kőszénbányákkal. Franca villa (Fa Mare), város Chieti olasz provincziában, az ancona-brindisii vasút mellett, 4404 lak. F.di Sicilia város Messina olasz tartományban, az Aenna északi tövénél, 4205 lak. F. Fontana, város Lecce olasz provincziában, 19,052 lak. F. nel Sinni, város Potenza olasz provincziában, 3310 lak. Franc (l'argent (francz., ejtsd: frank darzsán), franczia ezüstpénz, mely 1575 óta 20 sousos darabokban veretett; belőle származott a frank. Francesca da rimini (ejtsd: Francseszka), Guido da Polenta, Ravenna urának szép leánya; a 13. század vége felé akarata ellenére összeházasították a rut Gianciotto Malatesta da Riminivel, de F. ennek szép mostoha fivérét Paolo da Riminit szerette, akivel férje meglepvén őt, egy karddöféssel mindkettejüket kivégezte. Dante F. történetét megörökítette a „Divina Commedia“-ban; e tárgy újabban is több ízben, különösen drámailag, fel lett dolgozva. Franceschini (ejtsd: Francseszkini), Baldassare, olasz festő, szül. 1611-ben Volterrában. — F. Marc Antonio, történeti képfestő, szül. 1648-ban Bolognában, megh. u. o. 1729-ben. Francescone (ejtsd: francseszkóne), toskánai ezüstérme III. Ferencz s Lipót alatt (innen leopoldino is) , 2.18 írt.; a fél f. frances echino nevet viseli. Franche-Comté (francz., ejtsd: Fráns konté), Burgund hajdani szabad grófság, régente Francziaország tartománya, Busánkon fővárossá.; magában foglalja Doubs, Felső-Saône s Jura mostani departementokat mintegy 15,000 n. kilom. területtel. A F.887 óta Burgundia Transjurana, kölönböző viszontagságok után pedig 1361 — 1477-ig az újburgundi birodalom alkatrészét képezte, majd a Stabsburg-házhoz kerlrüllt, II. Fülöppel pedig annak spanyol ágához. 1678-ban a F. Charolais grófsággal együtt Francziaországnak lett átengedve. Franchi (ejtsd: Franki), Alessandro, bibornok - államtitkár, született 1819. jún. 25-én Rómában; szülővárosa szemináriumában csakhamar kitűnt tehetségei által, megnyerte Lambruschini bibornokállamtitkár kegyét, az államtitkárságnál alkalmaztatott, IX. Pilis 1846-ban monsignorrá s tanácsossá tette, 1848-ban Ferdinánd császárhoz küldötte Ausztriába, hogy ezt olasz tartományairól való lemondásra bírja, ami azonban nem sikerült neki. 1853-ban madridi ügyvivővé, 1856-ban szalonichi érsekké in partibus infidelium s florenczi nuncziussá lett kinevezve ; ez utóbbi helyen jelentékeny részt vett a Cavour politikája elleni küzdelemben. A nagyherczegség bukása után 1859-ben visszatért Rómába s az egyházi ügyek államtitkára lett. 1868-ban mint nunczius újból Madridba ment, de hasztalan törekedett Izabella elűzetését megakadályozni és hevesen kikelt az új kormány egyházellenes politikája ellen. Midőn 1871-ben kitört az örmény egyházban a sirma s a porta kedvezett a csalatkozhatlanság-elleneseknek, F. Konstantinápolyba küldetett, hogy a szultánt megnyerje a Vatikán részére. 1873. decz. 22-én bibornokká lett kinevezve; IX. Pius halála után XIII. Leó megválasztatását elősegítette s ettől államtitkárrá neveztetvén ki, a pápa beleegyezésével a hatalmak ellen teljesen új politikát kezdett. Az ultramontánokat Olaszországbart erélyes részvételre bírta a politikai választásokban s Németországgal is megkezdette az alkudozásokat, de 1878. júl. 30-án, állítólag mocsárlázban, hirtelen meghalt. Francia, Francesco, családi nevén Raibolini, kitűnő olasz festő, szül. 1450 Francia