Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880)

F - Fraknóváralja - Frameries - Francavilla (F. al Mare) - Franc d'argent - Francesca da rimini - Franceschini Baldassare - Francescone - Franche-Comté - Franchi, Alessandro - Francia, Francesco

Fraknóváralja 622 II. osztályának titkárává lett, 1873 ba il rendes taggá. 1874-ben megkezdte a „Magyar országgyűlési emlékek“ kiadá­sát. E mellett számos értekezést és több kisebb munkát irt, milyenek: „A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században“ (Budapest 1873); „Magyarország törté­nelme“ (3 köt., u. o. 1873); újabban a nemzeti muzeum könyvtárának őrévé, majd nagyváradi kanonokká és a m. tud. akadémia főtitkárává lett. Fraknóváralja, mezőváros Sopron v­­megye nagymartoni járásában, Ausztria határán s a Fraknó nevű vár alján, 760 német lakossal. Az említett várban őriz­tetik az Eszterházy-család kincse­s fegy­vertára. Frameries, helység Hennegau belga provincziában, a mons-hautmonti s st.­­ghislain-hautmonti vasutak mellett, 7200 lako­s kőszénbányákkal. Franca villa (F­­a­­ Mare), város Chie­ti olasz provincziában, az ancona-brin­­disii vasút mellett, 4404 lak. F.di Sicilia város Messina olasz tartományban, az Aenna északi tövénél, 4205 lak. F. Fon­tana, város Lecce olasz provincziában, 19,052 lak.­­ F. nel Sin­ni, város Po­tenza olasz provincziában, 3310 lak. Franc (l'argent (francz., ejtsd: frank darzsán), franczia ezüstpénz, mely 1575 óta 20 sousos darabokban veretett; be­lőle származott a frank. Francesca da rimini (ejtsd: Fran­­cseszka), Guido da Polenta, Ravenna urának szép leánya; a 13. század vége felé akarata ellenére összeházasították a rut Gianciotto Malatesta da Riminivel, de F. ennek szép mostoha fivérét Paolo da Riminit szerette, a­kivel férje meg­lepvén őt, egy karddöféssel mindkettejü­ket kivégezte. Dante F. történetét meg­örökítette a „Divina Commedia“-ban; e tárgy újabban is több ízben, különösen drámailag, fel lett dolgozva. Franceschini (ejtsd: Francseszkini), Baldassare, olasz festő, szül. 1611-ben Volterrában. — F. Marc Antonio, tör­téneti képfestő, szül. 1648-ban Bologná­ban, m­egh. u. o. 1729-ben. Francescone (ejtsd: francseszkóne), toskánai ezüstérme III. Ferencz s Lipót alatt (innen leopoldino is) , 2.18 írt.; a fél f. f­ra­n­ces ech­i­n­o nevet viseli. Franche-Comté (francz., ejtsd: Fráns konté), Burgund hajdani szabad grófság, régente Francziaország tartománya, Bu­sánkon fővárossá.; magában foglalja Doubs, Felső-Saône s Jura mostani depar­­tementokat mintegy 15,000 n. kilom. terü­lettel. A F.887 óta Burgundia Transjurana, kölönböző viszontagságok után pedig 1361 — 1477-ig az újburgundi birodalom alkatré­­­­szét képezte, majd a Stabsburg-házhoz ker­l­rüllt, II. Fülöppel pedig annak spanyol ágá­hoz. 1678-ban a F. Charolais grófsággal együtt Francziaországnak lett átengedve. Franchi (ejtsd: Franki), Alessandro, bibornok - államtitkár, született 1819.­­ jún. 25-én Rómában; szülővárosa szemi­náriumában csakhamar kitűnt tehetségei által, megnyerte Lambruschini bibornok­­államtitkár kegyét, az államtitkárságnál alkalmaztatott, IX. Pilis 1846-ban mon­­­­signorrá s tanácsossá tette, 1848-ban Fer­­dinánd császárhoz küldötte Ausztriába,­­ hogy ezt olasz tartományairól való le­­­­mondásra bírja, a­mi azonban nem sike­rült neki. 1853-ban madridi ügyvivővé, 1856-ban szalonichi érsekké in partibus infidelium s florenczi nuncziussá lett ki­nevezve ; ez utóbbi helyen jelentékeny részt vett a Cavour politikája elleni kü­z­delemben. A nagyherczegség bukása után 1859-ben visszatért Rómába s az egyházi­­ ügyek államtitkára lett. 1868-ban mint­­ nunczius újból Madridba ment, de hasz­talan törekedett Izabella elűzetését megakadályozni és hevesen kikelt az új­­ kormány egyházellenes politikája ellen. Midőn 1871-ben kitört az örmény egy­­­­házban a sirm­a s a porta kedvezett a csalatkozhatlanság-elleneseknek, F. Kon­­stantinápolyba küldetett, hogy a szultánt megnyerje a Vatikán részére. 1873. decz. 22-én bibornokká lett kinevezve; IX.­­ Pius halála után XIII. Leó megválaszta­tását elősegítette s ettől államtitkárrá neveztetvén ki, a pápa beleegyezésével a hatalmak ellen teljesen új politikát kezdett. Az ultramontánokat Olaszország­­bart erélyes részvételre bírta a politikai választásokban s Németországgal is meg­kezdette az alkudozásokat, de 1878. júl. 30-án, állítólag mocsárlázban, hirtelen­­ meghalt. Francia, Francesco, családi nevén Raibolini, kitűnő olasz festő, szül. 1450 Francia

Next