Magyar Lexikon 8. Franczia nyelv-Haute volée (Budapest, 1881)
F - Francia nyelv - Franciaország
Francziaország kell, és egyszersmind Európa legkeskenyebb pontját jelölik. A nyugati Pyrenäek a bayonnei öböltől a Roland szakadékig, a közép Pyrenäek innen kezdve az Ariége departementban fekvő Pic de Corlette-ig terjednek, míg a keleti Pyreneaek legközelebb esnek a Földközi tengerhez. A Pyrenaek — bár az Alpesek magasságával és szépségével nem mérkőzhetnek — magas csúcsaikkal, melyek az örökös hó határa fölé emelkednek, meredek sziklafalai, vízesései és jégáraikkal a nagy hegységekre emlékeztetnek. A nagyobb terjedelmű alpesi legelők s a tavak egészen hiányzanak. A svájczi és tiroli Alpesek hegycsoportjai és hegytömbjei a Pyrenäekben nincsenek képviselve. A meredek esésű hegyeken tekintélyesebb fensíkok sincsenek. A Pyrenäek alkotása nagyon eltér az Alpesekétől, s ez az oka, hogy F. ezen déli határhegységében oly kevés víz, hó és jég képződik Közép Európa nagy hegységeihez képest. A meredek és kopár hegygerinczeken, a fűvel benőtt kedvező fekvésű legelők is oly gyéren fordulnak elő, hogy az állattenyésztés más hegyvidékekéhez képest csak helyenként, itt-ott tudott jelentőségre vergődni. A legmagasabb csúcsok már a spanyol terieten vannak, de azért a franczia részen is több olyan hegy van, mely a 3000 métert meghaladja. A Pyrenaek nyugati része még nem üti meg ezen magasságot, mert legnagyobb csúcsa csak 2967 mét.-nyire emelkedik a tenger színe fölé (Pic du Midi de Pau). A közép Pyrenäek ellenben már a 3000 mét.-nyi magasságot is meghaladják ; így a Mont Calm 3250 mét., a Pic Long 3193 mét., a Vignemale 3298 mét., végre a Tour de Machoré 3006 mét. magas. A Pyrenäek középső része leggazdagabb természeti szépségekben. Legszebb és legfestőibb a jégárakkal körülvett Gavernie völgy s 422 mét. magas vízesése. A minden irányban elágazó keleti Pyrendek már jóval alacsonyabbak, a hegyláncz középső gerinczénél, a Pic Canegou 2785 mét., a Pic de Castabone 2421 m. magas. A hegyláncz előtt elvonuló hegyvidék nyugaton a Pic du Midiből indul ki, s sugarakban a Garonne folyóig terjed. A hegyvidék iránya a Garonne és Adour mellékfolyóinak folyását is hasonló módon befolyásolja. A középen és keletnek fekvő hegylánczok, melyek a főtörzset kísérik, már magasabbak, s gyakran a legmagasabb csúcsok nem a főgerinczen, hanem ezen mellékágazatokon emelkednek. Az aránylag számos hegyszoros közül, melyek a határhegységen át vezetnek, egyetlen egy sem volt a sínek lerakására alkalmas. A legjelentékenyebb átjárók a Roland mondaszerű halála által nevezetessé vált Roland szakadék, a Col de St. Jean de Luz, melyen át a Bayonneból Madridba vezető út vonal, a Port de Gavernie (2241 mét.), a Port Viel d’Estaube (2561 mét.) és a Port Pinéde (2499 m.); egyike a legnagyobb szorosoknak a Port d’Oo (3002 mét.), mely a patriarchális Andorra köztársaság völgyébe vezet. Legnagyobb a közlekedés F. és Spanyolország közt, nyugaton Bayonne és St. Sebastian közt s keleten Perpignan és Figueras közt a Bellegarde szoroson át. — Az Alpeseknek a genfi tó és a Földközi tenger közt fekvő része t. i. a tengermelléki Alpesek, s a Nyugati-Alpesek nyugati elágazásai képezik F. második nagyobb hegytömegét. A genfi tótól délkelere emelkedik a Montblanc óriási, 5 mértf. hosszú, nagy jégárakkal borított hegytömbje, melyen az olasz-franczia-svájczi határ keresztül megy. Ezen hegytömb egyes csúcsai nagyobb részt meghaladják a 4000 métert, s egy közülök, mely az egész csoportnak nevet adott 4810 mét.-nyire emelkedik. A Montblanc-tól kezdve az olasz-franczia határ a grazi Alpesek legmagasabb gerinczén végig a Mont Iséranon (4045 mét.) és a Mont Cenisen (3584 mét.) megy keresztül. A határon a kis St. Bernát (3000 mét.) és a Mont Cenis (2065 mét.) szorosai vezetnek át: a Mont Cenis déli folytatását a Mont Frejus-t egy vasútvonal metszi keresztül. A gráfi-alpesek nyugati nyúlványai, a fr. Savoyan át ész a genfi tóig, nyugaton a Rhone völgyéig terjednek, s ezen folyó völgye által választatnak el a Jura hegység déli nyúlványaitól. A savoyai Alpesekben a Mont Buet 3108 méte-nyire emelkedik, de az északi és nyugati részek már 1500 méterig esnek. A graji és a tengeri Alpe- Francziaország