Magyar Lexikon 8. Franczia nyelv-Haute volée (Budapest, 1881)
G - Gretser Jakab - Greussen - Greutungok - Greuze Jean Baptist - Grevenbroich - Gréve-tér - Greville Robert Kaye - Greville Falco, Brooke lord
Greiser 314 vén, mint a császár tiszteletbeli könyv-tárnoka külföldön utazott, 1830. mint államtanácsos a belügyi, 1836. a pénzügyi ministeriumba lépett; később csakis az irodalommal foglalkozott. Meghalt 1867. Munkái többek közt: Az orosz irodalom történetének kísérlete (1819 — 22. 4. köt.), ez az első ilynemű úttörő munka, mely egyszersmind a legjobbat tártál- sgázzá: Orosz nyelvtan (1827. 2. kiad. 1830 ; francziául Reifftól, Pétervár 1828) ; Gyakorlati orosz grammatika (1827. 10. kiad. 1843. németül Oldecoptól. Regények : Egy orosznak kirándulása Németországba (1831; németül Ellrottól Lipcse 1834); A fekete asszony (1834. ném. Schultztól Lipcse 1837. 4. köt.); továbbá: Úti levelek Angol-, Franczia- és Németországból (1843. 3. köt.) stb. 1835 óta kiadta az orosz konv. lexikont, a 7. kötet közepéig, később Seddeler tábornokkal a katonai lexikont. 1812. alapította másokkal „A haza fia" folyóiratot (1818-ig) és az „Orosz hiradó“-t; 1825— 60 Bulgarinnal együtt a „Severnaja Pischela“ cz. lapot, mely a legkitűnőbb erők közreműködése folytán hangadó lappá vált. G., ámbár legfölebb másodrangú író volt, mozgékonysága és sokoldalúsága folytán mégis az orosz irodalomban gyakran említett névre tett szert. Gretser Jakab, tudós jezsuita, szül. 1560. Markdorfban a badeni tó mellett, 1577. a jezsuita rendbe lépett, Ingolstadtban bölcsészetet, erkölcstant és dogmatikát tanított és részt vett a regensburgi vallási tanácskozásban 1601., megh. 1625. G. mint a Protestantismus elleni buzgó harczos tűnt föl, és több mint 150 művet irt, közöttük egy görög grammatikát, néhány görög szótárt, jegyzeteket Kantakuzenos János és Kodinos byzantiakhoz, Thuanus értekezéseihez a keresztények ünnepeiről, a procesciókról, stb. továbbá kiadta több eddig nyilvánosságra nem hozott görög egyházatyák műveit latin fordításokkal, valamint sok középkori írókét is. Műveinek összkiadása (Regensburg 1730— 39. (17. kötetben jelent meg). Greussen, város Schwarzburg-Sondershausen fejedelemségnek az uradalmában, a Helbe folyó és az Erfurt-Nordhausen vasútvonal mellett, 3164 lakossal. Greuter József páter, osztrák képviselő, szül. 1817. Tarrenzben a Felső- Innvölgyben, 1850. tanár lett az innsbrucki gymnasiumban és később politikai működése által tett névre szert. 1861. a tiroli tartományi gyűlésbe választatván, ott a klerikális párt vezére lévén 1864. az osztrák képviselőházba küldetett; itt még ma is a föderalismusért és pártja érdekeiért való határozott föllépése által tűnik ki, mely különösen az egyházpolitikai és az iskolakérdés tárgyalásakor gerjesztett átalános figyelmet. Greutungok, keleti góth törsz, 1. goth ok. Greuze, (francz., grúz) Jean Baptist, jeles franczia arczkép- és genrefestő, szül. 1734, Tonneinsben, művészi kiképeztetését Grandonnál nyerte Lyonban, evvel Páriába jött, hol „Vidéki menyasszony“-ával okozott először fültünést; megh. 1807. Parisban. Leghiresebb munkáihoz, melyek mind nagy gonddal vannak kidolgozva és metszve, tartoznak az említetten kívül: „Le Fils ingrat“ (a hálátlan fiú) és „Le Fils puni“ (a megbüntetett fiú), mind a Louvre- ban Párisban; egy anya 3 gyermekkel (Buckingham palota London), valamint híres kortársaknak arczképei. Grevenbroich, Düsseldorf porosz kerület 6. járásának (237 km., 39120 lakossal) fővárosa, az Erft mellett, a Neuss-Düren és Köln-Gladbach vasútvonalak keresztezési pontja, 1291 lakossal. Gréve-tér, (most: Place de l’Hotel de Villé), a városháza előtti tér Párisban, hol azelőtt többnyire a kivégzések történtek. Greville Robert Kaye, angol botanikus, szül. 1794. Bishop Aucklandban (Anglia), tanár Edinburghban, szül. 1866. S ugyanott. Brown utána nevezte el a Grevillia növénynemet. Művei: „Scottish cryptogamic Flora“ (Edinburgh 1823— 29, 6. köt.); „Flora Edinensis“ (Edinb. 1824); „Algae britannicae“ (Edb. 1830). Walker Arnottal együtt irta: „A new arrangement of the genera of mosses“ (Edb. 1825). Greville Falco, Brooke lord, szül. 1554. Alcasterben, Warwikshireben ; 1628. Greville