Magyar Lexikon 8. Franczia nyelv-Haute volée (Budapest, 1881)
Gy - György Albert - György Viktor - György Frigyes - György (Hív vagy Jámbor) - György Frigyes Ágost - György Frigyes Vilmos Ernő - György III. (Istenben boldogult vagy Jámbor) - György (máskép Hamartolos) - György Aladár - György Endre
György rosz hadsereg gyalogsági tábornoka s részt vett az 1870—71-iki franczia német háborúban. G. a hires meiningeni színház megalapítója. Bernát örökös-herczeg, szül..1861. ápr. 1-én, porosz gárdakapitány. György Albert, Schwarzburg-Rudolstadt fejedelme, szül. 1838. nov. 23-án, Albert fejedelem fia, mint porosz tiszt részt vett az 1864-iki s 1866-iki háborúkban. 1869. nov. 26-án kormányra lépett s részt vett az 1870—71-iki franczia-német háborúban. György Viktor, Waldeck s Pyrmont fejedelme, szül. 1831. jan. 14-én, György fejedelem fia, akit 1845. máj. 15-én, anyja, Anna fejedelemné, gyámsága alatt követett, s 1812. aug. 17-én végleg átvette a kormányt. 1867-ben Poroszországgal szerződést s katonai egyességet kötött, melyek 1868. jan. 1-én léptek hatályba. 1853-ban egybekelt a nasszaui Helénával, kivel 6 gyermeket nemzett. Az örökös herczeg Frigyes, szül. 1865. jan. 20-án. György Frigyes báden-durlachi határgróf, Károly határgróf fia, szül. 1573., 1604. vette át a kormányt, de 1622. átadta azt fiának; mint a protestantizmus védője részt vett az a melleti háborúban, de 1622. s 1627. Wallenstein által megveretett s visszavonult Strasszburgba, hol 1638. meghalt. György (Hiv vagy Jámbor), brandenburg ansbachi határgróf, idősb Frigyes fia, szül. 1484.; 1815—27-ig közösen kormányzott fivérével Kázmérral, ezután egyedül, megh. 1543. Gy. már 1524. csatlakozott a reformáczióhoz, melyet tartományában meghonosítani törekedett. György Frigyes Ágost, szász herczeg, szül. 1832. aug. 8-án, Albert király fivére, az 1866-iki osztrák-porosz háborúban a 2. szász gyaloghadosztályt vezényelte s a franczia-német háborúban (1870–71)fivére Albert helyett átvette a szász hadcsapatok parancsnokságát, melyeknek 1873 óta főparancsnoka. G. a praesumtiv trónörökös és 1859 óta Mária portugál infánsnő férje, mely házasságból 6 gyermek származott. György Frigyes Vilmos Ernő, porosz herczeg, szül. 1826., III. Frigyes Vilmos unokaöcscse, 1866 óta porosz lovassági tábornok. Gy. számos drámai műve által is ismeretes, melyek közül a legtöbb Conrad Gy. név alatt jelent meg. György III. (Istenben boldogult vagy Jámbor), anhalti herczeg, Ernő, herczeg fia, szül. 1507. Desszauban, 1524 pappá szentelték, 1526. prépost lett Magdeburgban, 1530. a lutheri egyház hive, 1545. merseburgi püspök lett, de a Mühlberg melletti csata után elűzetett s megh. 1553. Desszauban, Gy. kiváló iró s tudós volt. György (máskép Hamartolos), bizánczi szerzetes a 9. században, aki egy 848-ig terjedő krónikát irt, melyet folytatásaival (1143-ig) legjobban kiadott Murait (1859). György Aladár, magyar publiczista, szül. 1844. ápr. 11-én Huszton Mármarosmegyében, a középiskolákat Mármaros-Szigeten, Kézsmárkon s Szatmártt elvégezvén, Debreczenben s Pesten bölcsészetet, theológiát s jogot tanult. 1867. nyarán a kiállításra Párisba ment s ezután 4 évig külföldön maradt, beutazta Európa nyugoti országait. Tübingában és Berlinben az egyetemet látogatta, csaknem egy évet töltött a Brit Muzeumban s több mint fél évet Flórenzben s Rómában. 1871. végén haza jővén, a „Hon“ munkatársa lett. Gy. mint publiczista három irányban fejt ki tevékenységet: a paedagogia, a képzőművészet s a művelődés történetem terén. Önállóan megjelent értekezései közül említendők: „A bibliai történelem tanitása az iskolákban“ (Pest 1872); „A művelődés történelem vázlata“ (1874). Sokat fordított angolból, francziából s németből s számos czikket közölt a napilapok s folyóiratokban. György Endre, magyar iró, az előbbinek öcscse, szül. 1848. márcz. 15-én Huszton Mármarosmegyében; tanulmányai végeztével a hírlapírói pályára adta magát s az irodalmi téren nagy tevékenységet fejt ki. 1878. Ugocsamegye halmii kerületében képviselővé választották, 1879. az akadémia levelező tagjává lett s ugyanitt a nemzetgazdasági bizottság előaadója. 1879—80. a keleten nagy utazásokat tett. Szerkeszti a „Nemzetgazdasági Szemlét“ (az akadémia megbízásából), továbbá a „Vasúti és Közlekedési Közlönyt.“ Ezenkívül munkatársa 418 György