Magyar Lexikon 9. Hautgout-Julianna (Budapest, 1881)
H - Heyst - Hézaggyökér - Hézagpótló - Hezareszp, Hazareszp - Hg. - Hiamen, Hiamun - Hiang-kiang - Hiány, hiányság - Hiányos, defectivum - Hiatus - Hiawatha - Hibbe - Hibernális - Hibernia - Hibiscus
Heyst big Flórenzben a latin biblia vulgáta kiadásával foglalkozik. — H. Pál János, német költő, szül. 1830. Berlinben, H. Károly fia; 1852. tudományos czélu utazást tett Olaszországba s 1854. Miksa király által Münchenbe hivatott, hogy itt teljesen a költészetre adja magát. H. mint költő, drámairó, fordító s regényíró tevékeny s műveit szívesen olvassák. Legnevezetesebbek : „Novellen“ (Berlin 1855—62 s gyakr.); „Merauer Novellen“ (u. o., 5. kiad. 1872); „Neue Novellen“ (u. o. 1875); „Die Braut von Cypern“ (Stuttgart 1856); „Thekla“ (u. o., 2. kiad. 1863); „Die Sabinerinnen“ (pályadijazott szomorumű, 2. kiad. 1861); „Ehre um Ehre“ (szinmű, 1875); „Die Kinder Welt“ (regény, 3 köt., 3. kiad. Berlin 1873); „Spanisches Liederbuch“ (Geibellel, 2. kiad. u. o. 1852) ; „Italienisches Liederbuch“ (u. o. 1860); „Im Paradiese“ (3 köt., Berlin 1875). Heyst, H.-op-den-Berg, mv. Antwerpen belga tartomány mechelni arrondiss - jában, a vasút mellett; szövésipar, gabnamalmok, baromkereskedés, 5676 lak. Hézaggyökér, átalában több növény neve, melynek gyökerei üresek; különösen az aristolochia clematitis (1. gégevirág). Hézagpótló, a. m. helypótló (1. ott). Hezareszp, Hazareszp, város Khiva khánságban, közel az Annihoz; 1873. jun. 4-én az oroszok elfoglalták. Hg., a vegytanban a higany (hydrargyrum) jele. Hiamen, Hiamun, tengeri kikötő a. m. Amoy (1. ott). Hiang-kiang, Hongkong sziget khinai J elnevezése. Hiány, hiányság, a. m. deficit (1.1 ott). Hiányos, defectivum, a nyelvtanban azon szó, mely az alakoknak csak korlátolt számában használatos ; h. főnevek (nomina defectiva), oly főnevek, melyek csak az egyes vagy többes számban vagy az eseteknek csak némelyikében fordulnak elő; h. ige k, (verba defectiva), oly igék, melyek csak bizonyos időkben, módok vagy személyek- I ben alkalmaztatnak. Hiatus (lat.), a. m. ur, hasadék, áta- fiában hézag, hézagosság; sok nyelvben I két hangzónak összevonása vagy az elsőnek kilökése által elkerülendő darabosságnak tartatik. — A boncztanban különféle csatornának végződése , h. aorticus, aorta hasadék, hasadékszerű nyílás a rekeszhártyában, melyen keresztül az aorta a mellüregből a hasüregbe jut. Hiawatha, mythoszi harczos az északamerikai indus törzsek közt, a vadászat s halászat, valamint a béke mesterségeinek tanítója, Longfellow egy eposz hőséül használta. Hibbe, mv. Liptómegye hradeki járásában, 2000 tót lak., kik faeszközöket s vásznat készítenek, s postahivatallal. Utczái a bibliából vett neveket viselnek, mint Bethlehem, Jerikó, Sodoma stb. Hibernális (lat.), télies; hibernatio, az állatok téli álma. Hibernia, a rómaiaknál a mai Írország, egy népségről annak délnyugati részében, melyet Ptolemäus iverneknek nevez. Hibiscus, növénynem a malvaceae családjából, mely a többi márvaféléktől soklevelű külső kelyhes ötrekeszes s ötkaréjos tokja által különbözik. Számos faja, csaknem valamennyi mindkét földfélgömb melegebb vidékeinek lakója, legtöbbnyire fanemü növény, ritkábban füvek, melyek nagy, szépszinű virágaik által tűnnek ki. Csak kevés faj tenyész Magyarországon a szabadban. Legszebb ezek közt a h. syriacus (törökhibik), embermagasságot elérő cserje tojásosékalakú háromkaréjos levelekkel s 5 centim, széles, bíborvörös vagy fehér, violaszinű vagy tarka, néha teljes virágokkal, mely Szíriában vadon nő s eleven sövények készítésére nagyon alkalmas. Az Olaszországban honos h. trionum, egy évi növény nagyon ágas szárral, fogazott, részben ép, részben háromrészes levelekkel s sárga, a tőben bíborvörös bokrétával, szintén míveltetik. A többi faj mind üvegházi növény. Különösen érdekes a h. mutabilis, keletindiai fa, nagy ötkaréjos, tőben szivalaku levelekkel s hónalji virágzattal, melynek 8 centim, szélességet elérő virága kinyílásakor reggel fehér, délben rózsapiros s este felé biborpiros; ezután bezáródik s nem nyilik föl többé. Dél- 129 Hibiscus M. Lexikon IX.9