Magyar Lexikon 9. Hautgout-Julianna (Budapest, 1881)
H - Hunyady János - Hunyady (Corvin) János
Hunyady ten erdélyi vajdákká neveztettek ki (1441). Az erdélyi vajdasággal járván akkor a déli végvidék őrzése a török ellen, H.serényen hozzálátott, és 1441. Izsák béget Nándorfehérvártól űzte el, 1442. pedig Mezith béget Szeben falai alatt tönkretette; erre ugyanazon évben a vaskapus diadal következett, úgy, hogy egész Európa bámulta a magyar fegyver győzelmeit. De H. nem csak Magyarországtól óhajtotta a törököt távoltartani, hanem annak a Balkánon való átszorítását és saját területén való megtámadását tűzte ki czélul. 1443: a hadjárat fényes eredménnyel végbe is ment. H. hadai a törököt egész Szerbiából kiszorították és a Balkánba ékelték, mire Murad szultán békét kért és rop-pant engedmények árán (Szerbia, Oláhország, Bosznia és Herczegovina, Albánia s hetvenezer arany) Szegeden azon év aug. 1. meg is kapta azt. De a király alig pár nap alatt felbontotta a békét és a háborút a keresztény hatalmak unszolására és H. ellenkezése daczára folytatta. De Európa cserben hagyta őket és igy a nagyszerű vállalat a várnai vereséggel (1444. nov. 10), megbukott, a király elesett, a magyar sereg szine-java elvérzett. H. megmenekülvén Drakul oláh vajda kezei közé került, ki eleinte elfogatta és csak később kisértette tisztességgel a határhoz. Az országban zavar, fejetlenség és rémület uralkodott. Az 1445. febr. 6. tartott országgyűlés egyelőre hét kapitányságra osztotta az országot, mely osztályban H.-nak erdélyi és tiszai megyék jutottak, mindezt pedig azért, mert Ulászló király halála akkor még bizonytalan volt. 1446. H. és Újlaki az országgyűlésnek azt ajánlották, hogy válasszák királynak Lászlót, Albert utószülött fiát, a mi meg is történt, melléje pedig kormányzóul a csaknem teljes királyi hatalommal felruházott H.-t választották. Ezentúl élete nem egyébb küzdelemnél, háború és keserűségnél. Eleinte Drakul oláh vajdát fenyítette meg. Utóbb pedig hadat viselt III. Fridrik római király ellen, mely alkalommal Stiriát és Ausztriát diadallal bejárta. A Szerémség martalóczait megfékezvén, ismét a török ellen fordult és az úgynevezett Rigómezőn, Kossovo mellett Muráddal való két napi küzdelem után Dán oláh vajda árulása folytán a véres csatát elvesztette. Innen menekülvén, ellensége Brankovics György szerb despota kezeibe került, a ki fogva tartotta és eleinte a szultánnak akarván kiszolgáltatni, csak nagynehezen bocsátotta 1451. szabadon. Ezalatt a felvidéken elszaporodtak a hussziták, úgy hogy H.-nak mindjárt síkra kellett szállani azoknak vezére a vascséplős hadseregű Giskra ellen, a kit megfenyítvén Brankovics ellen fordult. Időközben László 1453. kiszabadult Fridrik kezeiből, és H. kormányzói hatalmát a gyermekkirály kezeibe letette és tőle jutalmul örökös beszterczei gróffá neveztetett ki. De ezen időtől fogva örökös cselszövényekkel kellett H. nak küzdenie, mikre részint az álnok Czillei, a király nagybátyja, tagadta a gyermek Lászlót, részint az ország többi zászlós urainak irigysége következtében jutott. Ezen villongások közben II. (hódító) Mohammed török szultán elfoglalta Konstantinápolyt (1453) és Szerbiát fenyegette. Brankovics H.-hoz fordult ki vissza is űzte és egész Bulgáriáig üldözte a csatát kikerülő nagyurat, ki azonban 1456. tavaszán óriási hadsereggel jelent meg Nándorfehérvár falai alatt, hogy a sok vereségért boszszút vegyen. H. előzőleg hiába sürgette a császárt és pápát, hogy nyújtsanak segédkezet a török ellen, most pedig az udvari párttól elhagyatva csupán rögtönzött és Kapisztrán János által keresztesháború módjára összetoborzott hadsereggel mégis tönkretette az óriási török hadat, mely Nándorfehérvár alatt 1456. júl. 22-én 40000 emberét és egész táborát elvesztette. De H. nem sokáig örülhetett ezen diadalnak, mert rövid idő múlva (aug. 11) meghalt. Tetemeit az egész művelt Európa sajnálkozása közben helyezték el Gyula-Fejérvárott, hol koporsója mai napig is látható. Róla és utódairól jeles munka Telekié „A Hunyadiak kora Magyarországon“. Hunyady János, a nagy Hunyady Jánosnak rokona, a kivel Szörényi bán korában sokat hadakozott a török ellen. Sírköve a károlyi ejérvári templomban Erdélyben látható, mely szerint halála éve 1434-re esik. Hunyady (Corvin) János, Mátyás 31. Lexikon IX. 18 273 Hunyady