Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)
K - Képzelem v. képzelet - Képzeleti - Képzelgés v. képzelődés - Képzelmény - Képzelő tehetség - Képzés - Képző - Képző egyletek - Képzőintézet - Képzőművészetek - Képzőszövet - Kér
Képzelem teendőit a törvényhozás teszi, mely az 1848 előtti időben a felsőház, azaz a született nemesség képviselőitől vette kezdeményezését, az alsóháztól pedig egyszerűen tudomásul vétetett, jelenleg mindez megfordítva történik. A miniszterek az újabb képviselőhöz mindenik házában bírnak üléssel, de viszont kötelesek a képviselők kérdéseire (interpellatió) válaszolni. Képzelem v. képzelet (phantasia)ama tehetség, mely által a lélek képes bizonyos képeket felidézni, anélkül, hogy őket ugyanakkor, mikor így működik, érzékeivel észrevenné, illetőleg anélkül, hogy azok akkor érzékei alá esnének. A k. kétféle: reproduktív, midőn oly képeket idéz fel, amiket már az érzékek útján felfogott, vagy produktív, ha új és azoktól eltérő alakokat teremt, miért is az utóbbi máskép teremtő képzeletnek mondatik. Képzeleti, az a mi képzeleten alapszik, tehát nem létező, nem valódi. K. mennyiségek a betűszámtanban a páros gyökök, melyek tagadó mennyiségekből vonatnak, ellentétben a valódi menynyiségekkel, melyeket számok segítségével vagy egészen, vagy legalább megközelítőleg ki lehet fejezni. Képzelgés v. képzelődés az elmének oly működése, midőn az üres, hiú képekkel foglalkozik, és oly gondolatokon belül mozog, melyeknek valódi, tapasztalati alapjuk nincs, sőt az okoskodó észnek szabályaival sem egyeznek. Képzelmény, az ami képzelt, tehát képzelt lény, tárgy vagy állapot. Képzelő tehetség máskép képzelet (1. képzelem alatt). Képzés, az élettanban vegytani elemek egyesülése élő szervezet alkotására. Az élő testek k.-e alapjául szolgáló elvet azelőtt k.-i hajlamnak (Nisus formationis) nevezték, Plátó szerint ez nem egyéb, mint az őserő vagy alkotó eszme, Stahl szerint a lélek (anima s. idea plastica). Blumenbach három alakot különböztetett meg, melyekben a képződés hajlama mutatkozik és ezek a következők: nemzés, táplálkozás, átdolgozás (reproductio). A kinél magánál mutatkozó törvények, melyek szerint az végbemegy, k.-s törvényeknek, míg az azt akadályozó vagy rendetlen végbemenetelét, folyamát okozó akadályok képzési akadályoknak neveztetnek. Az utóbbiak a szervezet egyes részei hiányos fejlődését okozzák és külső befolyások által való zavarás következményeit képezik. Képző, a nyelvtudományban azon szórész, hang vagy hangok, melyeknek segítségével a nyelv szelleme uj fogalmak kifejezésére uj szavakat alkot vagy alkotott. Képző egyletek néven újabb időben minden kulturországban élénk részvét mellett alakultak oly egyesületek, melyeknek czélja a munkásoknak önképzését szóval és tettel társulás útján elősegíteni, mire nézve amaz ismeretek kiegészítésére törekszik, melyeket a munkás a népiskolában elsajátított, nevezetesen a már haladottabb korú munkásoknál az elmulasztottak pótlására fordítja a főfigyelmet, és mint ilyen intellectuális kútfejét korántsem a munkásosztályban, hanem a műveltebb és magasabb rangú osztályok értelmesb tagjaiban bírja, kik a munkások műveltségétől azok nemesedését és igy a társadalomban bizonyos általános műveltségi színvonal helyreállását várják. E mozgalom oroszlánrésze Németország és Angliára esik, míg hazánkban Németország mintájára keletkeztek az úgynevezett kath. legényegyletek, melyek megalakítása körül legtöbb érdeme van Szabóky Adolfnak, aki eleinte a budai, majd a pesti legények egyletét létesítette. Képzőintézet, oly intézet, melyben az illető tanítványok valamely tudományszakra képeztetnek. Képzőművészetek, tágabb értelemben mindazok, melyeknek termékei a szemnek szólnak, szűkebb értelemben pedig (mint képelőművészet) a festészet és szobrászat, másképen képírás és faragás. Képzőszövet (meristema), a növényeknek azon sejtszövete, melynek sejtjei lassú térfogatgyarapodás mellett már kezdenek elválni. Kér. 1. falu Szatmár megyének mátészalkai járásában 627 lakossal a Szamos mellett, gabona, szénatermesztés és baromtenyésztéssel; u. p. Máté-Szalka. — 2.) Több puszta, nevezetesen: a) Kis- Bárhoz tartozó puszta Somogymegyének igali járásában; u. p. Andocs; b) Ka- 229 Kér