Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)
K - Kakukfű v. vadcsombor - Kakukhegy - Kakukmécsvirág, kakukszegfű - Kakukmion - Kakuknyál - Kakukszegfű - Kakukszigoráll - Kakukterjék v. tikszem - Kakukvirág - Kalabaka - Kalabria - Kalács - Kalafat - Kalafinta - Kalahari
Kakukia 39 damini pratensis) népies neve. (1. Car- damine alatt). Kakukfa v. vad csombor (thymus serpyllum), a makktermők rendjébe, az ajakosak családjába tartozó növény, melynek csészéje ajakos, virágzás után a csésze torkát szőrök zárják be, vagy pedig a csésze fogai, virágai gombosak, szárai terjedők, levelei laposak, tompák, vállban prémesek ; kedves kis kitűnően illatozó növényke, melyet a népköltés nem egyszer örökített meg. Kakukhegy a Hargitta (f. ott) nevű hegyláncz egyik jelentékenyebb csúcsa Erdélyben, mely Udvarhely és Csik megyék határán 4926 magasságra emelkedik, nagyobb részét tölgy és bükk erdők bontják. Kakukmécsvirág máskép k akukszegfü (lychnis llos cuculi) v. mécsvirág a szegfüképüek rendjébe a szilénefélék családjába tartozó növény, mely egyszersmind a mécsvirágok válfaját képezi, csészéje 1 -tagú, hosszúkás, hártyaforma, sima; bokrétája ötszirmú, szirmai nyakasok ; tokja 1- 5 rekeszű; virága veres színű, hegyi növény. Kakukmion (mnium serpillifolium), a mohok rendjébe tartozó növény, a mionoknak válfaja, melynek hímvirága csillagalakú, kétlaki; szára ágatlan, levelei visszás tojáskerekek, tompák, tokjai tojásdadok, bókolók ; kupakjai kúposak, hegyesek, fűzfák tövén lakik. Kakuknyál, az aprophora nevű kabóczafaj lárváit burkoló tajték (1. kabóczák és kabóczák). Kakukszegfű a. m. ka k uk mécsvirág (1. ezt). Kakukszigoráll (veronica serpillifolia) az ajakosak rendjébe tartozó szigoráll (veronica) egyik alfaja, mely nevét a kakukfűhöz hasonló leveleitől vette; csészéje 4—5 hasábos, bokrétája 1 szirmú, 4 hasábú, az alsó hasáb keskenyebb a többinél, tokja 2 rekeszű; virágai magánosak, csaknem fürtformában a szár tetején, levelei tojáskerekek, csipkések, kopaszok, szára tövön gyökerező. Napos mezőkön, napra néző dombokon európaszerte előfordul. Kakukterjék, vítikszem (anagallis arvensis) a tágkelyhűek rendjében a kankalinfélék (primulaceae) családjába tartozó növény, melynek csészéje öthasábos, bokrétája kerékforma, tokja - rekeszű, derekán nyíló, szára megdülő, levelei tojáskerekek- láncsások, virága piros, de kivételesen kék is; a termőföldeken tenyészik. Kakukvirág több növénynek a neve még pedig a lychnis nevűé (1. kakukmécsvirág alatt) ; b) az orchis (kosbor) növénynemnek népszerű neve. Kalabaka város a török görög határszéli janinai vilajet tirkhalai szandjákjá-iban, közelében a Meteora nevű meredek sziklacsoport. Kalabria, régente Alsó-Itália délkeleti földnyelve, a messapok hajdani hazája volt, mely később görög telepek bevándorlása által népesíttetett be és „Graecia magna“ nevet nyert. Főhelyei voltak a régi K.-nak : Brundusium (ma Brindisi) és Tarentum (Taranto) az ókori mérnökök csillagának Archytas-nak hazája; jelenleg Nápolynak azon tartománya, mely az ókori Graecia Imagna helyén fekszik. A mai K. nevezetesebb helyei: Reggio (a hajdani Rhegium) 20 ezer lakossal, Sciglio (Scyllaeum) a hajdani rémes Scylla-örvény közelében; Crotone (a régi Kroton); Paolo (paulai szent Ferencz születése I helye; Cosenza, állítólag Alarik gót király sírjával a Busiento medrében; Ven o sa (Venusium) az apuliai határ közelében, Horatius (1. ott) szülőhelye. Kalács (szláv kalács-tekercs, kerek étel, kerek tészta) 1) összételekben gömbölyű vagy görbére hajló vagy hajtott test péld. térdkalács. — 2) Közönséges kenyérnél finomabb sütemény, tejjel, túróval, mákkal, gyümölcsizzel, aprószőlővel stb. Kalafat, város Rumániának dolcsi kerületében, Widdinnel szemben a Duna mellett, 2280 lak., jó kikötővel. Kalafinta 1 a. m. szemfényvesztő, olyan személy, aki ügyesen ide-oda mozog, izeg és ez által másokat tőrbe csal; 2) maga ezen eljárás, a szemfényvesztésnél alkalmazott csel. Kalahari, a növénytenyészet kilenczedik vidéke, száraz víztelen vidék, mely a déli szélesség 20—29° között terül el, és a sivatag szavának és berekpuszták halahari