Magyar Lexikon 11. Könyvornamentika-Magyar Tempe (Budapest, 1882)
M - Magnyitó, megtörő - Mago - Mago - Mágochy család - Magochy Gáspár - Mágocs - Mágocs (Csongrád-) - Magog - Magos Ernő - Magos-Liget
Magnyító 579 Magos-Liget halomra tartozó fontos művek nyomdai és kiadási költségeit fedezi. Az intézetbek speciális közlönye az „Antiquarisk Tidscrift“, mely 1846 óta áll fenn. Magnyitó vagy másképp a gtörő pinty (fringilla coccothraustes) az éneklők rendjébe, a pintyfélék (fringillidae) alrendjébe tartozó madárfaj, igen erős csőrrel. A legnagyobb hazai pinty. A cseresznyemagot könnyen feltöri; a hím fejteteje sárgásbarna, háta sötétbarna, álla fekete, hasa vörhenyes. A nőstény hasonló színezetű, csakhogy valamivel halaványabb tollazatú. Maga, karthagói suffet (király) egyike azoknak, kik az államot következetes gyarmatrendszer által világra szóló jelentőségre emelték (550—500 Kr. e.). Valószínűleg azonos azon M.-val, aki karthagói nyelven 18 könyvből álló gazdasági munkát irt; ezt előbb görögre, majd latinra is lefordították, ez utóbbi nyelven használták Varró, Columella és Plinius. Mago, Hamílkar Barkas fia, Hannibálnak öccse, ez utóbbit 218 Kr. e. elkísérte Spanyolországból Itáliába való útján és tanúja volt győzelmeinek ; a Cannae melletti döntő győzelem után nagy számú várost foglalt el Samnium és Bruttiumban, később pedig Karthágóba tért viszsza, hogy Hannibal számára segédcsapatokat kérjen. 205-ben másodszor kötött ki Itáliában azon szándékkal, hogy a Hannibált már ekkor erősen szorító latin szövetséges városok gyűrűjén keresztültör, de ebbeli szándéka meghiúsult, vereséget szenvedett és a csatában kapott sebeibe belehalt. Mágochy család, Baranya megyéből származott, de már kihalt család, melynek összeköttetését a XIV. század elején virágzott Mágoch nemzetséggel földeríteni mindeddig nem sikerült, nevezetesebb tagjai voltak: 1.) M. Porkoláb Márton de Nagy-Váth et Mágoch a család első ismert törzse, ki 1514. élt s Harkány és Karány helységekkel növelte az ősi birtokokat. 2.) Ez utóbbinak fia Gáspár és oly kitűnő férfiú volt a harczmezőn, mint a politikai és társadalmi téren. 1556—1560-ig gyulai, 1564. egri várkapitány lett, egyúttal pedig kétszeres főispán (Heves- és Külső-Szolnok megyében) 1574-ben Bereg-, 1576-ban pedig Tornamegye főispánja, ki Tornavárát, a kigyósi pusztát, később pedig Munkácsvárát és a hozzátartozó uradalmat szerezte meg családjának. 1564-ben török fogságba esett és 14,000 aranyon volt kénytelen magát megváltani. Általában dúsgazdag ember volt, ki a kigyósi pusztát is pénzen vette meg Rudolf királytól. Megh. 1579-ben. Neje (szül. Massay Eulália) pártfogója volt az irodalomnak. Neki ajánlotta többi között Melius, máskép Juhász Péter (1. ott) egyikművét. 3.) Ferencz, a föntemlitett Gáspárnak testvére, sokat szerepelt mint Torna- és Beregmegyék főispánja és Felső-Magyarországnak főkapitánya. Meghalt Beregszászon 1611. kora 36. évében. Neje Szerdahelyi Dersffy Orsolya a következő évben az utóbb nádorságra emelkedett Eszterházy Miklósnak nyújtotta kezét, s vele a férfiivadékaiban magvaszakadt Magochy-Dersffy családok nagyterjedelmű örökségeit. Magochy Gáspár, kiváló szerepet játszott magyar four. Magochy-csa- lád alatt. Mágocs, mezőváros Baranyam. hegyháti jár. 3720 lak. pécs-mágocsi r. kath. esperesség. Társaskör, asztalos-, kovács-, kádár-, szitás-, lakatos-, bádogos-, esztergályos-, kőműves- és szíjgyártó-, továbbá czipész-, szabó-, szűcs-, fazekas-, molnár - és sütő-ipartársulatok, vasútállomás, posta- és távirdahivatallal. Mágocs (Csongrád-) népes helység Csongrádm. tiszántúli jár. számos majorral és pusztával, 3415 lak. és postahivatallal. Magog, mesés nép Ezekiel jövendőmondásaiban 1. 6 á g alatt. Magos Ernő, magyar író (családi nevén Grósz), pozsonyi születésű. Atyja a pozsonyi evang. lyceum tanára volt. M. 1848-ban tűnt fel több munkájával, melyek a forradalom szülöttei voltak; azóta nyomtalanul eltűnt. Tőle van Herwegh dalainak remek fordítása „Egy elevennek költeményes ajánlattal a holthoz“ cz. a. (Pest 1848), továbbá „Róma Augusztus korában“ (Pest 1847) szintén fordítás, továbbá Robespierre három beszédének fordítása. Magos-Liget, falu Szatmárm. szatmári járásában 269 lak. u. p. Tisza-Ujlak, 37*