Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)
M - Meister Simon - Mejer Ottó György Sándor - Mejico - Mejillones - Mejonit - Mekényes - Mekhong - Mehiang - Makines - Mekinjar - Mekka
Meister 205 Mekka él apró genreképeit festeni XIV. és XV. Lajos korából. Azután következtek: A beteget vigasztaló barát; Az angol doktor (1839), I. Napoleon tábori törzskarával, III. Napóleon Solferinonál. Az 1867. párizsi világkiállításon látható volt tőle; Diderot előadásai; A kapitány stb.; 1875. I. Napoleon a friedlandi csatában. Képei a mesteri rajzolás, a részletek világossága, s az ecset finom kezelése által tűnnek ki, miért a legjelentékenyebb modern művészek közé számítható. 1861 óta tagja a párisi akadémiának. Meister Simon, festő szül. 1803. Koblenzben, Párisban képezte ki magát különösen a ló- és csatafestészetben s megh. 1844. Szép képei: Oroszlánvadászat, továbbá a porosz koronaörökös (későbbi IV. Frigyes Vilmos király) lóháton, körülvéve tábori törzskara által, több jelenet a görög szabadságharczból stb. Mejer Ottó György Sándor, prot. egyházjogtudós szül. 1818. Hellerfeldben, Göttingen, Berlin és Jenában bevégezve tanulmányait 1842. göttingai egyetemi tanár lett. Főműve: „A német egyházjog tankönyve“ (Göttinga 1869), mely midőn megjelent M. utazási ösztöndijat kapott Róma, Flórencz, München és Koblenzben egyházjogi tanulmányokat tenni. 1847. rendkívüli tanár lett, de még u. e. évben Königsbergbe hivatott rendes jogtanárnak. 1859. Greifswaldba, 51. Rostockba hivatott tanárul. 1754. alapította Kliefoth-al a „Kirchliche Zeitschrift“ folyóiratot. Legjelentékenyebb műve: „Zur Geschichte d. röm.-deutschen Frage“ (Rostock 1871), ő írta továbbá „Einleitung in das deutsche Staatsrecht“ (Rostock 1861) stb. Mejico, a spanyol kiejtésen alapuló helytelen írásmód Mexico helyet. Mejillones, kikötőhelység Atacama bolíviai departementben; szomszédságában nagy guano-telepek (1. guano alatt) vannak, mit 1866-ig a chileiek zsákmányoltak ki, s azóta a 24° déli szélesség a két tartomány határa. Mejonit, (natronmésztimsilikát) a silikátok csoportjába tartozó ásvány, melynek regeczei a négyzetes rendszerhez tartoznak; színtelen fehér, keménysége 65—6. Belsejében gyakran repedezett. Lángban duzzadva fehér hólyagos üveggé olvad. Sav vegybontja kocsonyakiválás nélkül. Mészkőben képez kristályfészeket (geodákat). Mekényes, népes falu Baram. hegyháti jár. 1105 lak. nagy dohánytermesztéssel u. p. Lengyel. Mekhong, folyó Ázsiában, máskép Mechong (1. ott). Mehiang, ázsiai folyó máskép Mechong (1. ott). Mekines, város Marokkó belsejében, a szultán nyári palotájával, 50,000 lak. Mekinjar falu Horvát-Szlavonország lika-otocsani ker. udbinai jár. 2891 lak. u. p. Gospic, Mekka, Arábia fővárosa Hedsas tartományban, egy serif székhelye. Egy völgyben fekszik s az 1365-iki cholerajárvány óta kőházai vannak. Lakosainak száma 45.000, ez azonban a bucsujárás ideje alatt két - három annyira is emelkedik. Mahomed születési helye, ennélfogva az izlám minden hive előtt szent város. Szent helyek benne; az El Haram nagy templom, melynek ajtaját „szent portának“ nevezik, s ebben van a Kaaba (1. ott) a mohamedánok szentélye benne; Ábrahám lába nyomával; a Zemzem szent kút, melynek vize minden betegség ellen jó, továbbá az Arafat hegy (1. ezt); van számos mecset és iskola. Kivéve a cserépedény-gyárakat és olvasó - csinálást a városnak semmi ipara nincs. A kereskedést a zarándokok tartják fen, s minden igazhitű mohamedán kell hogy vegyen ezektől legalább életében egyszer maga és családja számára 5 darab (10—10 röf) gyapjúszövetet mint a honi ipar termékét. A három szent hónap alatt a mohamedánok Európa, Ázsia és Afrikából nagy számmal özönlenek ide, úgy hogy gyakran az összezsúfoltság és rész ivóvíz miatt ragályos betegségek törnek ki s a hazatérőmohamedánok előbb veszteg intézetekben kell hogy időzzenek. Minden muzulmán, ki M-t meglátogatta zöld turbánt visel. M. Medinával együtt a szultán czimében is van, ki itt helyőrséget tart. Keresztény és zsidó M-ba nem jöhet s csak legújabban sikerült kevés európainak (Bourton és Maltzan) a várost meglátogatni. M. egyike a legrégibb városoknak s virágzó korában több mint