Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)

M - Meister Simon - Mejer Ottó György Sándor - Mejico - Mejillones - Mejonit - Mekényes - Mekhong - Mehiang - Makines - Mekinjar - Mekka

Meister 205 Mekka él apró genreképeit festeni XIV. és XV. Lajos korából. Azután következtek: A beteget vigasztaló barát; Az angol dok­tor (1839), I. Napoleon tábori törzskará­val, III. Napóleon Solferinonál. Az 1867. párizsi világkiállításon látható volt tőle; Diderot előadásai; A kapitány stb.; 1875. I. Napoleon a friedlandi csatában. Képei a mesteri rajzolás, a részletek világos­sága, s az ecset finom kezelése által tűnnek ki, miért a legjelentékenyebb modern művészek közé számítható. 1861 óta tagja a párisi akadémiának. Meister Simon, festő szül. 1803. Koblenzben, Párisban képezte ki magát különösen a ló- és csatafestészetben s megh. 1844. Szép képei: Oroszlánvadá­szat, továbbá a porosz koronaörökös (ké­sőbbi IV. Frigyes Vilmos király) lóháton, körülvéve tábori törzskara által, több je­lenet a görög szabadságharczból stb. Mejer Ottó György Sándor, prot. egyházjogtudós szül. 1818. Heller­­feldben, Göttingen, Berlin és Jenában bevégezve tanulmányait 1842. göttingai egyetemi tanár lett. Főműve: „A német egyházjog tankönyve“ (Göttinga 1869), mely midőn megjelent M. utazási ösztön­dijat kapott Róma, Flórencz, München és Koblenzben egyházjogi tanulmányokat tenni. 1847. rendkívüli tanár lett, de még u. e. évben Königsbergbe hivatott rendes jogtanárnak. 1859. Greifswaldba, 51. Rostockba hivatott tanárul. 1754. ala­pította Kliefoth-al a „Kirchliche Zeit­schrift“ folyóiratot. Legjelentékenyebb műve: „Zur Geschichte d. röm.-deutschen Frage“ (Rostock 1871), ő írta továbbá „Einleitung in das deutsche Staatsrecht“ (Rostock 1861) stb. Mejico, a spanyol kiejtésen alapuló helytelen írásmód Mexico helyet. Mejillones, kikötőhelység Atacama bo­­­­líviai departementben; szomszédságában nagy g­u­a­n­o-telepek (1. guano alatt) vannak, mit 1866-ig a chileiek zsákmá­nyoltak ki, s azóta a 24° déli szélesség a két tartomány határa. Mejonit, (natronmésztimsilikát) a sili­­kátok csoportjába tartozó ásvány, mely­nek regeczei a négyzetes rendszerhez tartoznak; színtelen fehér, keménysége 65—6. Belsejében gyakran repedezett. Lángban duzzadva fehér hólyagos üveggé olvad. Sav vegybontja kocsonyakiválás nélkül. Mészkőben képez kristályfészeket (geodákat). Mekényes, népes falu Baram. hegy­háti jár. 1105 lak. nagy dohánytermesz­téssel u. p. Lengyel. Mekhong, folyó Ázsiában, máskép Mechong (1. ott). Mehiang, ázsiai folyó máskép M­e­­c­h­o­n­g (1. ott). Mekines, város Marokkó belsejében, a szultán nyári palotájával, 50,000 lak. Mekinjar falu Horvát-Szlavonország lika-otocsani ker. udbinai jár. 2891 lak. u. p. Gospic, Mekka, Arábia fővárosa Hedsas tarto­mányban, egy serif székhelye. Egy völgy­ben fekszik s az 1365-iki cholerajárvány óta kőházai vannak. Lakosainak száma 45.000, ez azonban a bucsujárás ideje alatt két - három annyira is emelkedik. Mahomed születési helye, ennél­fogva az izlám minden hive előtt szent város. Szent helyek benne; az El Ha­ram nagy templom, melynek ajtaját „szent portának“ nevezik, s ebben van a Kaaba (1. ott) a mohamedánok szen­télye benne; Ábrahám lába nyo­mával; a Zemzem szent kút, mely­nek vize minden betegség ellen jó, to­vábbá az Arafat hegy (1. ezt); van számos mecset és iskola. Kivéve a cse­répedény-gyárakat és olvasó - csinálást a városnak semmi ipara nincs. A kereske­dést a zarándokok tartják fen, s minden igazhitű mohamedán kell hogy vegyen ezektől legalább életében egyszer maga és családja számára 5 darab (10—10 röf) gyapjúszövetet mint a honi ipar termé­két. A három szent hónap alatt a moha­medánok Európa, Ázsia és Afrikából nagy számmal özönlenek ide, úgy hogy gyak­ran az összezsúfoltság és rész ivóvíz miatt ragályos betegségek törnek ki s a hazatérő­­mohamedánok előbb veszteg in­tézetekben kell hogy időzzenek. Minden muzulmán, ki M-t meglátogatta zöld tur­bánt visel. M. Medinával együtt a szul­tán czimében is van, ki itt helyőrséget tart. Keresztény és zsidó M-ba nem jö­het s csak legújabban sikerült kevés európainak (Bourton és Maltzan) a vá­rost meglátogatni. M. egyike a legrégibb városoknak s virágzó korában több mint

Next