Magyar Lexikon 12. Magyar tengermellék-Nogáll (Budapest, 1883)
N - Nagy-Salló, Nagy-Sarló - Nagy-Sándor - Nagy-Sándor - Nagy-Sáp
Nagy-Salló 485 Nagy-Sáp magyar, német és oláh lak., postahivatallal. Nagy-Salló vagy Nagy-Sarló, csinos mv. Barsmegyének lévai jár., 2256 magy. lak., Dunántúl-bars-egyházmegyei esperességgel, csizmadia és vegyes ipartársulatokkal, postahivatallal. Lakosai szép csikókat nevelnek. Határában történt 1849. ápr. 19-én a nevezetes n.-i ütközet, melyben Görgey a császáriakat visszaszorította. Nagy Sándor, jelentékeny hegycsúcs Erdélyben, a bereczki hegységben, mely 5160 lábnyi magasságot ér el. Háromszékmegyének északi határán van a Nemere és a Lipsehegyek között az ojtozi szoros közelében. Körülötte terülnek Soósmező, Kurtapatak, Esztelnek és Csomortán falvak határai. Nagy Sándor, Macedonia híres királya, szül. Kr. e. 356. júl. 21-én Bellában II. Fülöp macedóniai király fia, Aristoteles tanítványa. Gyermekkorától kezdve minden körülmény egyesült arra nézve, hogy belőle a legnagyobb fejedelmek egyike váljék. Fényes tehetségei már ifjúkorában elárulták magukat, s atyja Fülöp már trónralépte előtt annyira elkészített mindent, hogy neki könnyű volt végrehajtani, mit apja élete feladatául tűzött. Atyja Sándor nevelését Aristotelesre bízta, kitől az a leggondosabb kiképeztetést nyerte; általa avattatott bele az attikai finomságba, tudományokba, művészetekbe, s annyira görög lett, mikép egész lelkesedéssel oda nyilatkozott, hogy a görögök egész félistenek a macedóniaiak közt. Különösen szerette Homért, a görög műveltség emez ősforrását. Valahányszor atyja új győzelmének híte érkezett, mindig azon aggódott, hogy atyja már neki semmi teendőt nem fog hagyni. Atyjának Bucephalos nevű szilaj paripáját egyedül ő tudta megülni. Alig volt 20 éves, midőn atyja halála után a trónt elfoglalta s 334. a görögök megbízásából megkezdte a Persia elleni háborút. Átment a Hellespontuson Kis-Ázsiába s ott megnyerte a Granicus vize melletti csatát (334), melylyel egész Kis-Ázsia hatalmába esett. Azután Gordiumba Phrygia fővárosába ment, ott kettévágta a hires „gordiusi csomót“, melyhez a jóslat szerint Ázsia uralma volt kötve s az Issus melletti csatában (333) a persa sereget tökéletesen megverte. Ezen győzelem után Syrián, Phoenicián és Palestinán győzelmesen keresztülmenve Egyptom ellen indult. Memphisig ment, innen Ammonium felé fordult s egyptomi hadjárata emlékére építtette a Nílus torkolatánál Alexandria városát. 331. az Euphrates vidékére ment, Arbela és Gaugamela közt találkozott Darius persa király roppant hadával, mely felett győzelmet aratott s igy az egész persa birodalom X.S. hatalmába került. A Kr. e. 327. év tavaszán indult India meghódítására, hol kegyetlensége által mind a lakosokat, mind saját hadseregét elkeserítette, úgy hogy azon tervével, hogy a Ganges folyóig nyomul elő, katonái zúgolódásai miatt fel kellett hagynia s visszafelé indult. Indiai hadjárata után Arábiát akarta birodalmához csatolni, a Tigris vizét hajózhatóvá tenni, Indiát, Persiát és déli Afrikát összekötni s Babylont emelni birodalma szék- és a világ legfényesebb városává. E tervét azonban nem valósíthatta meg, mert Kr. e. 323. megh. Győzelmes hadjárataiban mindenütt a görög műveltséget, tudományt és művészetet igyekezett meghonosítani s a görög műveltség alapján egy nagy kulturállamot hozni létre. Halála után roppant birodalma hadvezéreinek czivódása folytán felbomlott s benne több dynasztiák keletkeztek. N.S. csodás tettei Pseudo-Kallisthenes és Julius Valerius latin szövege szerint leírva szolgáltak alapul az u. n. „Sándor-monda“ kifejlődésére a középkorban. Legelőször a Besangoni Alberich dolgozott ki a 12. szd első felében N. S.-ról egy hőskölteményt, melynek alapján a németek által dolgoztatott fel többszörösen. A francziák közül Lambert li Court és Bernay Sándor (1180—1190) közül írtak egy Sándor-regényt („Roman d’Alexandre“), melynek 12 szótagos verssorai alexandrin-verseknek neveztettek el. Magyar nyelven a Sándor-mondát Haller János (1. ott) dolgozta fel hires „Hármas históriájában“. Nagy-Sáp, népes falu Esztergomul, esztergomi jár., 1561 magy. lak. és nagy határral, melyben Domonkosi nevű puszta és egy nádastó van; u. p. Bajna. Hajdan gr. Sándor Móricz tulajdonát ké-