Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
S - Szent-Kozma - Szent-László - Szent-László füve - Szetn Leányfalva - Szent-Lélek - Szentlélek - Szentlélek szigettenger - Szent-Liga - Szent-Lőrincz - Szent-Lőrinczkáta - Szent-Luczia - Szent-Mária - Szent-Máriay (erdőteleki) Ferencz
Szent-Kozma 172 Szent- Máriay nyász kalendárium“ és „Erdélyi bányász Almanach“ czimü műveket. Szent-Kozma, népes puszta Biharmegyében, máskép Kozmafalva (u. ott). Szent-László, falu 1) Pestm. Kiskun alsó jár., 1345 m. lak.; u. p. Majsa. 2) Torda-Aranyosm. alsó járai jár., 1034 magyar lak.; u. p. Gyalu. 3) Búcsú- vagy Egyház-Sz., Zalam.pacsai jár., olvasóegylet, temetkezési egylet, vegyes ipartársulat ; 467 magyar lak.; vasút, táviró és postaállomás. 4) Magyar- vagy Bakony-Sz., Veszprémin, zirezi jár., 927 magyar lak.; és Német- vagy Bakony- Sz., u. p., 356 német lak.; u. p. Varsány. 5) Nyárád-Sz., Maros-Tordam. nyárádmenti jár., 511 magyar és oláh lak.; u. p. Nyárád-Szereda. 6) Oláh-Sz., (u. ott). 7) Sümeg-Sz., Somogym. szigetvári jár., 927 m. lak.; u. p. Boldog-Asszonyfa. 8) Szász- vagy Kun-Sz., Kis-Küküllöm. erzsébetvárosi jár., 625 oláh lak.; u. p. Bonyha. 9) Szász Sz., Nagy-Küküllőm. keresdi jár., 1216 német és oláh lak.; u. p. Dános. 10) Vácz-Sz., Pestm. váczi alsó jár., 1350 magyar lak.; u. p. Valkó. 11) Zala-Sz., Zalam. keszthelyi jár., 802 magyar lak.; u. p. Zala-Sz.-Grót. Szent-László füve (gentana cruciata), a Tárnics (Gentiana) egyik faja; bokrétája négy metszetű, szárai kétélűek, virága piros. Szent Leányfalva, falu Aradm. aradi jár., 887 magyar lak.; u. p. Arad. Szent - Lélek, falu 1) Háromszékm. kézdi felső jár., 2863 magyar lak.; u. p. Kézdi-Vásárhely. 2) Udvarhelyül, udvarhelyi jár., 500 magyar lak., u. p. Csíkszereda. Szentlélek (Spiritus sanctus), az istenség szelleme, a kereszténység egyik lényeges tantétele; az ó-szövetségben mint az Isten gondolkodó és alkotólag működő ereje jelenkezik; a Kr. előtti utolsó évszázadokban mindig erősebben személyesittetett , az uj szövetségben is jelenkezik, mint az Isten hatalmának mindent átható és éltető elve s csaknem úgy mint önálló erő; emellett, azonban az uj szövetségben adva vannak már a csirái a későbbi tantételnek, mely a szentjelket, mint az istenség három személyének egyikét kifejezetten megkülömbözteti az atyától és fiútól (Máté 28. 19.; 2. Cor. 13. 13); mégis az egyház egész Athanasiusig s a niceai zsinatig alárendeli a szentjeiket, s és fiút az atyának; a niceai zsinaton (325) s a három személy egyenlő lényüsége, a konstantinápolyi zsinaton a Sz. imádása , s annak az atyától származása dogmává emeltetett; a toledói zsinat (589) megállapitotta a Sz. származását nemcsak az I atyától, hanem a fiútól is (filioque) s ezáltal elszakadt a görögkeleti egyháztól; a Sz.-ről szóló dogma legerősebb kifejezzését az Athanasius-féle symbolum tartalmazza. Az újabb tudományos theologia a szentjelket ismét úgy fogja fel (az új szövetség értelmében), mint az Istentől származó erőt, mely az erkölcsi tisztítás is az elme megvilágosítása által működik. Szentlélek szigettenger, az Uj-Hebridák szigetcsoport korábbi neve. Szent-Liga, 1. Liga alatt. Szent-Lőrincz, falu 1) Baranyam. sz.lörinczi jár., 1651 magyar lak.; vasút, táviró és porta állomás. 2) Maros-Torda, megye bekecsalji jár., 230 oláh lak., u. p. Nyárád-Szereda. 3) Tolnám, simontornyai jár., 2106 m. lak.; u. p. Nagy-Dorog. 4) Vasm. szombathelyi jár., 712 magyar lak.; u.). Nagy-Kajd. 5) Puszta Pestm., számos nyaralóval; vasútállomás. Szent-Lőrinczkáta, falu Pestm. felső kecskeméti jár., 1949 magyar lak.; u. p. Nagy-Káta. Szent-Luczia, 1. Kostrena-St.-Barbara alatt. Szent-Maria, falu, 1. Mária (Szent) alatt. Szent-Máriay (erditeleki) Kerencz, ügyvéd, ősrégi nemes családból, a Martinovicsféle állítólagos összeesküvésben ő is részt vett, miért is Hajnóczyval és Laczkovicscsal együtt 1794. aug. 16 án Pesten elfogatott. A kir. tábla szolgalelküsége 1795. ápr. 28-án kötél általi halálra ítélte őt, mely ítéletet a hétszemélyes tábla is helyben hagyván, az rajta az évi május 20-án a budai vérmezőn végrehajtatott. — A Sz.-Máriay család Hevesmegyében máig is virágzik. Családfáját a 14. század első felére viszi vissza s törzsatyjául Lambert szerepel 1334 ből; a Sz. Máriay nevet azonban csak Imre vette fel a 15. szdban, kitől szakadatlan lánczolatban származik le a család.