Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
T - Tátra-Füred - Tatrang - Tatrang - Tatros - Tauber - Taubner Károly
Tátra-Füred 302 Taubner séka, tölgy és bükkerdőségek vannak; barlangjai közt legnevezetesebb a demétiyfalvi; fatömegét gránit és gnajsz képezi; összefügg vele keletről a gömör-szepesi érczhegység. A magas T., vagy a középponti Kárpátok, egyrészről Gácsország, másrészről Liptó és Árvamegyék határán és Szepesmegye északi részében, vagy a Vág és Poprád folyók közt terjed el. Ez a befele görbülő lánczolat legmagasabb része a Kárpátoknak, s annál feltűnőbb, mivel lapályoktól van környezve s csaknem elszigetelten mered fel. Nyolcz csúcsa van olyan, mely a 8000 lábat meghaladja; ezek a gerlachfalvi (8414), a lomniczi (8352.) a kis-sárpataki, késmárki, Koncsiszta, Viszoka és a zöldtói csúcs. Glecserek és állandó hómezők nincsenek ugyan rajtok, de némely helyen nyáron át is megmarad a hó, a havazás pedig nyár derekán is beáll rajtuk; gyönyörű tavai és tengerszemei közül némelyik , 7000' magasságban fekszik; ezek közt legnagyobb a közel 25 km 2 területű s 200' mélységű halastó. Ásványai közt legtöbb a vasércz; szorosai közt nevezetesebbek : a jablonkai, mely az Árva folyó völgyéből a gácsországi 8kawa folyó völgyébe s onnan a Visztula mellékére vezet, és az ófalui, mely a Poprád völgyét a Dunajeczével köti össze. E hegységet a Poprád választja el a sokkal alacsonyabb és délnyugat felé ágazó „Lőcse-lublói“ vagy „branyiszkói“ hegycsoporttól. Tátra-Füred, Müllenbach szepes megyei faluhoz tartozó fürdőhely, e tekintetben Felső-Magyarország leglátogatottabb helye, gyönyörű fekvéssel, a fürdő évadra táviró és postaállomással. Tatrang, a Feketeügy jobb oldali mellékfolyója Brassó és Háromszék megyében, ered Brassó m, délkeleti csúcsán, a Tatrang, Garcsin és Zajzon nagyobb patakok összefolyása által, északnyugati, majd északkeleti, azután északi irányban folyva átjut Háromszék megyébe s összesen 45 kw-nyi folyás után a Feketeügybe szakad. Tatrang, falu Brassóm, hétfalusi jár., a hasonló nevű folyó mellett, 3151 német és oláh lak., postaállomás. Tatros, a Szereth mellékfolyója, ered Csik megyében az északról jövő Hidegség és a déli irányból jövő Tatros patakok összefolyása által; ezek tompa szeglet alatt összeérve, a folyó keleti irányt vesz s ez irányban folyva jut el Romániába s völgye a határon az u. n. Gyimesi szoros utat képezi. Tauber, a Majna baloldali mellékfolyója, ered a Tauber tóból Würtembergben, 120 km folyás után Wertheim mellett torkol. Vidéke hires bort terem. Taubner Károly bölcsészettudor, iró, szül. 1809. okt. 15. Veleghen Fehér megyében, hol atyja evang. lelkész volt. Iskoláit Sopronyban végző, hol a Vécsey - és Zsolnay családoknál nevelő is volt; majd 1831—34-ig Temesváron volt nevvelő, 1837. pedig Berlinbe ment, hol kiválóan nyelvészeti és természettudományi tanulmányokat folytatott. Bölcsészeti tádorságot nyervén, Radzinski gróffal beutazta Galicziát, Oroszországot, Svédorrszágot, Dániát, Poroszországot és több német tartományt. Hazatérve 1837. Pesten az ágosti gymnázium igazgatótanára s egyszersmind József nádor nejének, Dorottya főherczegasszonynak udvari lelkésze lett. 1840. az akadémia lev. tagjává választotta. Még ez évben beutazta Délnémet- és Francziaországot s 1844. bizonyos kellemetlen ügy miatt tábori pappá lett Olaszországban. 1861. bizonyos szerelmi ügy folytán megszökött s Veronából Turinba menekült, később azonban kegyelmet nyerve hazatért. T. egyike volt legalaposabb tudományu szaktudósainknak a bölcsészetijén és a mértanban; emellett jeles egyházi szónok s a görög nyelv kitűnő ismerője. Munkái: Bírálati vizsgálat Hegel bölcselkedése felett (Pest 1838); A lélekeszme bölcsészete történet-birálati szempontból (u. o. 1849); Anacreon dalai (u. o. 1839); Archimedes körmérése a görög eredeti szerint (u. o. 1740); Plutarch parallelái (u. o. 1841); Tiszta mennyiségtan I. és II. rész (u. o. 1843). Ez önálló munkákon kivül számos értekezése jelent meg a különböző szakközlönyökben, így „Párhuzam Aristoteles és Hegel közt“; „Akapj szelvény tana; „Hogy számították ki földünk nagyságát?“ Hosszabb ideig szerkesztette a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“-ot. Későbbi éveiben nyugalmazott tábori pap, evang. konzistoriumi tanácsos, a természettud. társulat tagja, a tiroli Radeczky-egylet tiszt. tagja, a