Magyar Lexikon 16. Vezére-Zsuzsok (Budapest, 1885)

W - Wid - Widffy család - Widmann József Viktor - Widmanstätten-féle alakok - Widukind - Wiebe

Wid az oxfordi egyetemen levő több párthivet­­ tanaik visszavonására kényszerített. VI. Urban pápa maga elébe Rómába idézte W.-t, aki azonban 1384. decz. 19. meg­halt. Az 1415. konstanczi zsinat máj. 4. eretneknek nyilvánította W.-t, iratait el­égetni, csontjait kiásatni és szétszóratni rendelte. Ez a parancs csak 1428. telje­­sittetett, a mennyiben a lincolni püspök W. csontjait a lutterwortki Mária-templom­­ból kivétette, elégettette és egy folyóba dobatta. Ellenben 1837. emlékkövet emel­tek neki a lutterwortki templomban. Mun­kái közül kiemelendő: Trialogus (Bázel­­ 1524); De offecio pastorali (Lipcse 1863);­­ Select english works of W. (London 1869—71); Az uj testamentom (fordítás, London 1848); Az ó testamentom (Oxford 1850). TV. követőinek története öt sza­kaszra oszlik: 1) 1384-ig. W. párthiveit Herefordot, Reppingtont, Astont stb. a­­ canterbury érsek tanaik visszavonására kényszerítette; 2) 1384—99-ig II. Richard­­ király alatt mindinkább szaporodtak a Wiekliffb­ák; 3) 1399—1417-ig­ IV. Henrik szigorúan üldözte őket; 1400-ben Santre segédlelkészt elégettette, az oxfordi egye­temet az eretnekektől megtisztitotta s 1417. Cobhams lord máglyahalálával pe­­csételtett meg a Wickleffiták aláhanyat­­lása; 4) 1417—31. alatt határozott hitfe­­lekezetté alakultak, az inquisitió üldözé­sei daczára is; 1431. az utolsó hitsorso­­sok máglyán haltak el; 5) 1431—35-ig titkon gyakorolták vallásukat, a refor­­máczióval pedig az uj egyház kebelébe léptek. Wid, a Duna jobboldali mellékfolyója B Bolgárországban, Plevna alatt is elfolyik s Mokrisán mellett szakad a Dunába. Widffy család (mohorai), a nógrád­m­egyei Mohora helységről vette előnevét. A 15. szd első felében élt Mohorai V­i­­t­u­s (­ Vid), kinek fiai, János Már­ton és Ambrus már 1468. atyjok után Widffyaknak neveztettek. Ambrus 1468. Nógrádmegye kitűnő alispánja volt, ki a törvénykönyvet kinyomatá ski 1504. midőn Budáról Pestre dereglyén át akart kelni, több társával együtt a Dunába ve­szett. Ennek úgy látszik fia volt azon­­ mohorai Widffy Lőrinci, ki 1526. a­­ tokaji gyűlésen Zápolya Jánosnak mint egyik főpárthive vett részt. Lőrincznek­­ fiai lehettek Vitus (II. Vid) és Kris­tóf amaz Drégely várának parancsnoka volt s mint ilyen esett el 1596. Kris­tóf 1597—1600 körül élt. Ezekben úgy látszik kihalt a család; legalább később nyomaira nem akadunk. Widmann József Viktor, német költő, szül. 1842. febr. 20. Nem­owitzban (Morvaország), hol atyja lelkész volt; ez­zel 1845. a Svájczba ment s ott növeke­dett fel, 1868. egy berni leányiskola igaz­gatója lett. Munkái: Schwank Erasmus v. Rotterdam (Winterthur 1865); Iphigenie in Delphi (dráma, u. o. 1865); Der ge­­raubta Schreier (drámát, mese 1866); Ar­nold v. Brescia és Orgetonx (szomorujá­­tékok 1867); Buddha (epikai költemények, Bern 1869); Komödie (1873); Mose és Zipora (idyllek Bern 1874). Widmanstuitten-féle alakok, 1. me­t­e­o­r v­o­s alatt. Widukind (Wittekind), 1) a szászok hires vezére a Nagy Károly császár elleni harczokban, 774. fellázította Westfáliát, 777. a szászok meghódolás folytán Sieg­fried jütlandi királyhoz menekült s leá­nyát Gerát nőül vette. Ezután még több ízben háborút viselt a császárral, végre azon­ban felvette a keresztény vallást s azután nem emlittetik többé. A monda szerint Nagy Károly császár később a szászok herczegévé tette őt s békén uralkodott Lübbecke melletti várában, mig 807. a Gerold sváb herczeg elleni csatában esett el. Hamvai 1414. Herfordba 1822. pedig eredeti helyekre Engerbe vitettek vissza 2­ szerzetes a corveyi zárdában, 967. hozzá fogott a szászok történetének megírásá­hoz, mi „Res gestae Saxonicae“ ez. alatt három könyvben meg is jelent. 1532, Ber­lin 1867). Wiebe, 1) Frigyes Ede Salamon német építőmester, szül. 1804. okt. 12-én Stallban (Westpreussen), 1841—50 vas­utak építésével, azután mint tanácsos a porosz keresk. minisztériumban nagyobb városok belvizeinek levezetésére vonat­­kozó tervek kidolgozásával foglalkozott- 1875 óta nyugalomba lépett. 2) Frigyes Károly Ármin mérnök, szül. 1818. okt. 27. Thornban, titkos kormánytaná­csos és tanár a berlini építészeti ipar­akadémián, különösen a malomépítés körül tűnt ki. 224 Wiebe

Next