Magyar Lexikon 16. Vezére-Zsuzsok (Budapest, 1885)
V - Vieques - Vierland - Vierling György - Vierling György - Viernheim - Viernsel - Viersen - Vierwaldstätti tó - Vierzon - Viescherhörner - Vietnán - Vietoris
Vicqnes 23 1868. júl. 11-én Szt. Germainben. Irodalmi munkái közül kiemelendők: Épitres et satires (Paris 1845, 5. kiad. 1860); Histoire des campagnes de la révolution dans le Nord (u. o. 1831, 2 köt.); Fables (u. o. 1842, 2. kiad. 1865); Mélanges de poésie (u. o. 1853); továbbá „Marengo“, „Le siége de Damas“, „La Philippide“, „La Franciade“, hősköltemények: Dialogues des raorts“; Promenades philosophiques au Père-Lachaise és néhány regény. Utolsó műve volt: Histoire de la puissance pontificale (1868, 2 köt.). Vieques, a szűz szigetek egyike Nyugatindiában 135 km 2 tér, 3431 lak., politikai tekintetben a puerto-ricói hatóságtól fog ; régebben a csempészek menekvőhelye volt. 1800-ban spanyolok vándoroltak a szigetre, mely most a politikai bűnösök számüzóhelye. Vierland, Hamburg város területéhez tartozó vidék, melyen négy község fekszik (innen neve is). Az egész lapályos vidéket töltés veszi körül az Elba jobb partján. A terület rendkívül termékeny; buja gabnaföldek, rétek, gyümölcsös kertekkel s kitűnő baromtenyésztéssel; mindenféle rend, szorgalom és jólét uralkodik. Az itt termelt élelmiszerek nemcsak Hamburgba, de Angliába is szállíttatnak. A lakosok hollandi gyarmatosok utódai, kik a 12. században telepedtek ott meg. Vierling György, zeneszerző, szül. 1820. szept. 5. Frankenthalban (Bajorország) ; első zenei kiképeztetését atyjától nyerte, később Sínektől Darmstadtban és Marxtól Berlinben tanult s tanulmányai befejeztével orgonista lett Frankfurtban. 1852- ben zeneigazgató lett Mainzban, de 1853- ban már Berlinbe tért vissza, hol 1857-ben a Bach-egyletet alapította. 1859. királyi zeneigazgatóvá neveztetett. Irt dalokat, karénekeket, zongoradarabokat, nyitányokat, symphoniákat s nagyobb karműveket, minek „A 137. zsoltár“ és „A szabin nők elrablása“. . Vierling , svájczi gabonamérték, — 375 l. Viernheim, város a hesseni Starkenburg tartomány heppenheimi kerületében, 4409 lak., jelentékeny dohánytermeléssel.. Viernsel, mainzi gabonamérték, 27-34 l. Viersen, város a porosz Düsseldorf kormánykerület gladbachi jár. az aachenruhrorti vasút mellett, 19,705., jelentékeny fonó- és szövőiparral. Vierwaldstätti tó, Uri, Schwyz, Unterwalden, Luzern kantonok által határolt híres svájczi tó, hat medenczére szakadt alakkal. Legfelsőbb része az urni tó, egészen Úri kanton területén esik, s magas meredek sziklafalak zárják körül; itt hirtelen heves viharok szoktak beállani. Luzern felé halmokká törpülnek a parti hegyek, melyeket nyári lakok, falvak és gyümölcsös kertek bontanak. A tó legnagyobb mélysége 155 méter, középvíztükre 437 méter a tenger fölött; hossza 372 km, s területe 113 km 2. Legfontossabb folyói, melyek beleszakadnak: a Beuss, a Muota, s az engelbergi és a sarnica. A forgalom a tavon nagyon élénk, a közönséges evezős és vitorlás hajókon kívül mintegy 20 gőzhajó közlekedik rajta. Különösen érdekes e tó történeti nevezetességeiről, minek a Kütli, Teli kőlapja, Teli kápolnája, melyeket Küszman is megörökített az ő „Tell“-jéiben, amiért aztán a négy kanton lakói 1859-ben egy sziklafalban emléktáblát állítottak a német költőnek. Vierzon, város Cher franczia departement Bourges kerületében, az Yèvre folyónak a Cherbe szakadásánál s a Berri csatorna mellett, az orléansi vasút csomópontja ; hires porczellán- üveg-pergament és bőr-gyártással s 8296 lak. — Közel fekszik hozzá a hasonnevű falu csipkegyártással és sodronykészitéssel, 5716 lakossal. Az egykor hires vasgyárak azonban ma már nem állanak fenn. Viescherhörner, két alpesi csúcs a berni felföldön 3985, illetve 4061 m. magassággal; ezektől délre van a w a 11 i s i V., Wallis kantonban, 3905 m. magassággal. Vietnán, máskép A na m (1. ott). Vietoris család (vaszkai és kis-kovalóczi) a trencsénmegyei Vaszka községből ered. V. János I. Lipót alatt a Tököly- féle felkelés alkalmával szerzett érdemeket s 1710-ben nyert nemesi levelet. Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátsó lábaira ágaskodó kettős farkú koronás oroszlán, mely első lábaiban zöld pálmakoszorút tart; fölötte jobbról arany nap, balról arany csillag; a paizs fölötti Vietoris