Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

Cs - Csapó Margit - Csapózsinór - Csárdás - Csárdáskirályné - Császár Elemér

Csapó Margit­ nek kitűnő szerepe volt a Luxemburg grófja, Obsitos, Éva, Leányvásár, Víg öz­vegy, Varázskeringő, Sybill c. operettekben. Neje: Báthory Elza, színésznő. (L. o.) Csapó Margit, színésznő, sz. 1902. nov. 7. Budapesten. Színpadra lépett 1923. máj. havában,­ Csapózsinór, így hívják a díszítő mun­kások azon zsinórt, amelyet a díszletek felállításánál azoknak erősebb összetartá­sára használnak, a díszletek lefúrása he­lyett. Ez utóbbival u. i. sokszor ártanak a díszletek jókarbantartásának. Csárdás, népies eredetű páros magyar tánc. Egykori tudósítások szerint főúri tár­saságban a Nemzeti Casino Liszt Ferenc tiszteletére rendezett »biborka-estélyén« tán­colták először. E kísérlet eredményeképen az erősbödő nemzeti és demokratikus fel­buzdulásban a példa csakhamar ország­szerte követésre talált és a Cs. elfoglalta helyét a felső és középosztályoknál is, sőt a nemzeti felbuzdulás napjaiban akárhány mulatságon nem is táncoltak egyebet. A Cs. elnevezés különféle magyarázatát is­merjük; a fődolog az, hogy a magyar nép­tánc Cs. névvel az egész nemzet tánca és külföldön is e néven ismerik. A Cs. a szín­padon eredetéhez képest különösen a nép­színművekben szerepel, a magyar operák­ban is megtaláljuk. Kétféle változata van: lassú és friss. Csárdáskirályné. Operett 3 felv. Szö­vegét írták: Jenbach és Stein. Zen. szerz.: Kálmán Imre. Ford. Gábor Andor. Bem. 1916. nov. 3. Király Színház. Főszerep­lők: B. Kosáry Emmi, Szentgyörgyi Ida, Rátkai Márton, Király Ernő. 100-ik előadása: 1917. február 1. 200-ik elő­adása: 1917. május 15. 300-ik előadása: 1918. január 29. Új betanulással 1927. április 16-án adták. Császár Elemér dr., egyetemi tanár, író, szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz. 1874. aug. 27-én, Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tud. egyetemen végezte, hol 1895-ben dok­tori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben a VII. ker. állami főgimná­ziumban, 1897—98-ban az I. kerületi, 1908 — 1918-ig a Gyakorló főgimnáziumban ta­nított. 1908-ban a budapesti tud.­egyetem bölcsészeti kara a magyar irodalomtörténet magántanárává habilitálta, 1916-ban rend­kívüli tanári címet kapott, 1918-ban IV. Károly király az akkor felállított pozsonyi egyetemre rendes tanárnak nevezi ki, 1923- ban pedig Riedl Frigyes tanszékét foglalja el a budapesti egyetemen. A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet iránti hajlama vonzotta s tanulmányai ked­véért több ízben tett külföldi tanulmány­utat. Bejárta egész Európát és Egyptomot. Tudományos munkásságát később az iroda­lomtörténetre, esztétikára és kritikára kor­látozta. Kritikáinak száma, melyek java­részt a Budapesti Szemlében, A Cél-ban, és az Új Nemzedék-ben jelentek meg, 700-on túl jár, kisebb dolgozataié közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatai­nak száma 70, könyve 20 jelent meg. Ön­álló művei közül a legjelentősebbek: »Ver­seghy Ferenc élete és művei« (1903), »Kis­faludy Sándor« (1910.), »Ányos Pál« (1912.), »Shakespeare és a magyar költé­szet« (1917.), »A magyar irodalom fej­lődése« (1919.), »A magyar regény törté­nete« (1922.), »Az irodalmi kritika« (1923.), »A magyar kritika története« (1925.), »Storia della litteratura ungherese« (1930.). A magyar tudományos életben je­lentős szerepet játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai Társaságnak, 1904—1913-ig szerkesztette az Egyetemes Philologiai Köz­lönyt, 1914. óta a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket, 1920-ban megindította a azóta megszűnt Magyar Múzsa c. folyó­iratot, 1925-ben pedig a hirtelen népszerűvé lett Irodalmi Füzetek c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink dolgoznak. A Ma­gyar Tudományos Akadémia 1909-ben le­velező, 1922-ben rendes tagjává és az Iro­dalomtörténeti Bizottság előadójává, a Kis­faludy Társaság 1913-ban rendes tagjává, a­­Petőfi Társaság 1920-ban rendes tag­jává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság 1924- ben iktatta tagjai közé. Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, a nagykőrösi Arany János társaságnak, az esztergomi Balassa Bálint irodalmi­ és művészeti tár­saságnak, a győri Kisfaludy Körnek, al­elnöke, majd elnöke volt a pozsonyi Dr­ — 282 — Császár Elemér dr.

Next