Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
Cs - Csapó Margit - Csapózsinór - Csárdás - Csárdáskirályné - Császár Elemér
Csapó Margit nek kitűnő szerepe volt a Luxemburg grófja, Obsitos, Éva, Leányvásár, Víg özvegy, Varázskeringő, Sybill c. operettekben. Neje: Báthory Elza, színésznő. (L. o.) Csapó Margit, színésznő, sz. 1902. nov. 7. Budapesten. Színpadra lépett 1923. máj. havában, Csapózsinór, így hívják a díszítő munkások azon zsinórt, amelyet a díszletek felállításánál azoknak erősebb összetartására használnak, a díszletek lefúrása helyett. Ez utóbbival u. i. sokszor ártanak a díszletek jókarbantartásának. Csárdás, népies eredetű páros magyar tánc. Egykori tudósítások szerint főúri társaságban a Nemzeti Casino Liszt Ferenc tiszteletére rendezett »biborka-estélyén« táncolták először. E kísérlet eredményeképen az erősbödő nemzeti és demokratikus felbuzdulásban a példa csakhamar országszerte követésre talált és a Cs. elfoglalta helyét a felső és középosztályoknál is, sőt a nemzeti felbuzdulás napjaiban akárhány mulatságon nem is táncoltak egyebet. A Cs. elnevezés különféle magyarázatát ismerjük; a fődolog az, hogy a magyar néptánc Cs. névvel az egész nemzet tánca és külföldön is e néven ismerik. A Cs. a színpadon eredetéhez képest különösen a népszínművekben szerepel, a magyar operákban is megtaláljuk. Kétféle változata van: lassú és friss. Csárdáskirályné. Operett 3 felv. Szövegét írták: Jenbach és Stein. Zen. szerz.: Kálmán Imre. Ford. Gábor Andor. Bem. 1916. nov. 3. Király Színház. Főszereplők: B. Kosáry Emmi, Szentgyörgyi Ida, Rátkai Márton, Király Ernő. 100-ik előadása: 1917. február 1. 200-ik előadása: 1917. május 15. 300-ik előadása: 1918. január 29. Új betanulással 1927. április 16-án adták. Császár Elemér dr., egyetemi tanár, író, szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz. 1874. aug. 27-én, Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tud. egyetemen végezte, hol 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben a VII. ker. állami főgimnáziumban, 1897—98-ban az I. kerületi, 1908 — 1918-ig a Gyakorló főgimnáziumban tanított. 1908-ban a budapesti tud.egyetem bölcsészeti kara a magyar irodalomtörténet magántanárává habilitálta, 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott, 1918-ban IV. Károly király az akkor felállított pozsonyi egyetemre rendes tanárnak nevezi ki, 1923- ban pedig Riedl Frigyes tanszékét foglalja el a budapesti egyetemen. A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet iránti hajlama vonzotta s tanulmányai kedvéért több ízben tett külföldi tanulmányutat. Bejárta egész Európát és Egyptomot. Tudományos munkásságát később az irodalomtörténetre, esztétikára és kritikára korlátozta. Kritikáinak száma, melyek javarészt a Budapesti Szemlében, A Cél-ban, és az Új Nemzedék-ben jelentek meg, 700-on túl jár, kisebb dolgozataié közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatainak száma 70, könyve 20 jelent meg. Önálló művei közül a legjelentősebbek: »Verseghy Ferenc élete és művei« (1903), »Kisfaludy Sándor« (1910.), »Ányos Pál« (1912.), »Shakespeare és a magyar költészet« (1917.), »A magyar irodalom fejlődése« (1919.), »A magyar regény története« (1922.), »Az irodalmi kritika« (1923.), »A magyar kritika története« (1925.), »Storia della litteratura ungherese« (1930.). A magyar tudományos életben jelentős szerepet játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai Társaságnak, 1904—1913-ig szerkesztette az Egyetemes Philologiai Közlönyt, 1914. óta a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket, 1920-ban megindította a azóta megszűnt Magyar Múzsa c. folyóiratot, 1925-ben pedig a hirtelen népszerűvé lett Irodalmi Füzetek c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink dolgoznak. A Magyar Tudományos Akadémia 1909-ben levelező, 1922-ben rendes tagjává és az Irodalomtörténeti Bizottság előadójává, a Kisfaludy Társaság 1913-ban rendes tagjává, aPetőfi Társaság 1920-ban rendes tagjává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság 1924- ben iktatta tagjai közé. Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, a nagykőrösi Arany János társaságnak, az esztergomi Balassa Bálint irodalmi és művészeti társaságnak, a győri Kisfaludy Körnek, alelnöke, majd elnöke volt a pozsonyi Dr — 282 — Császár Elemér dr.