Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
E - Erkély - Erkölcsi játék - Erkölcsi rajzolat - Erkölcsrajz - Erl - Erlanger Frigyes - Érmenti Papp Gyula - Ernani - Ernest Lajos
Erkély méhek, gazdag költői evről tanúskodnak. A magyar férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. júl. 10-én kinevezték az Operaház zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905. okt. 30-án volt. Az emlék Róna József alkotása, az architektúrája Márkus Géza műve. — Neje: Tantieme Szabó Róza. (L. o.) Erkély. A földszint és emelet között levő ülő- és állóhelyet nevezzük így. Nagyobb színházaknál a második emeleten is alkalmaznak erkélyülést. Erkölcsi játék. Az 1790-es években így nevezték el azon színdarabot, amely erkölcsi célzattal volt beállítva. (V. ö. Erkölcsi rajzolat.) Erkölcsi rajzolat. Dramaturgiai meghatározás régi színlapjainkról. Oly színműre alkalmazták, amely erkölcsi tendenciájú. (V. ö. Erkölcsi játék.) Erkölcsrajz. Újabban szívesen használják a drámaírók ezt a kifejezést, mely a régi »Erkölcsi rajzolat« (L. o.) mása. Er, előbb pesti, majd 1839-ben a bécsi cs. kir. udvari dalszínház tenoristája, 1839. jún. 8-án a pesti német színházban lépett fel »Teil Vilmos«-ban, Arnold szerepében. Erlanger Frigyes, br., zeneszerző, sz. 1868. máj. 29-én, Párizsban. Hardy Tamás »Tess of the D’Urbevilles« angol elbeszélés nyomán készült munkája: »Tessza«, zenés dr. 4 felv. Szöv. írta: Iilica Luigi. Ford.: Vidor Dezső. Bem. Magyar Királyi Operaházban, 1911. ápr. 19-én. Érmenti Papp Gyula, szerelmes színész, színipályára lépett: 1869. Ernani. Opera 4 felv. Zenéjét szerzette: Verdi, aki 1844-ben, a velencei Teatro Fenice számára írta az operát. A szövegét Victor Hugo ugyanilyen című szomorújátéka nyomán Piave készítette számára és a francia költő az 1844. márc. 9-én megtartott velencei bemutató után hevesen tiltakozott, drámája felhasználása ellen, akárcsak négy évvel előbb Donizetti »Lucrezia Borgiá«-ja ellen, amelyet Párizsban csak megváltoztatott címmel volt szabad előadni. Verdi »Ernani«-ja nagy sikerét elsősorban azért aratta, mert e művében jelentkezik először az a fokozott ritmikai elevenség és a drámai erő, amely őt elődjeitől, Bellinitől és Donizettitől légióként megkülönböztette. Az »Ernani« partitúrájában jelentkezik már a későbbi nagy Verdi minden kvalitása és megtaláljuk benne a »Rigoletto«, »A trubadúr«, a »Traviata« csiráit. Energia és szenvedélyesség ömlik el Verdi korai operájának zenéjén, amelyben sok kevésbé sikerült részlet mellett olyan gyöngyszemek vannak, mint a két finálé, Elvira, Ernani és Don Carlos tercettje, a híres szopránária, a megkapóan nagyszerű vokál-kórus és a befejező tercett. Nálunk Egressy Béni fordításában bemutatták a Nemzeti Színházban, 1847. febr. 3-án. Főszereplők voltak: Don Carlos: Füredy Mihály; Ernani: Wolff Károly; Don Sylva: Kőszeghy Károly; Elvira: Hollóssy Kornélia; Ricardo: Reszler István; Jago: Udvarhelyi Sándor, Giovanna, Hubenayné. A 150-ik előadás szereposztása az előbbi sorrendben: Alexi Sándor, Hajós Zsigmond, Ney Dávid, Wiltné, Dalnoki Béni, Szekeres, Doppler. A Magy. Kir. Operaházban 1884. okt. 30-án volt a bemutatója, Perotti Gyulával a címszerepében. 1909-ig 15-ször került színre 22.520 K 60 fillér bevétellel. A Városi Színház is műsorába illesztette, 1928. okt. 31-én, midőn a címszerepet Halmos János énekelte, Elvira szerepét Báthy Anna, Don Carlosét Csóka Béla kapta. Giovanna: Ábrányi Margit és Don Sylva: Pajor Ödön volt. — Kolozsvárott 1848. ápr. 25-én mutatták be. — Bécsben az első előadása 1844-ben volt. 200-ik elő- adását 1892. jan. havában érte meg, az udvari operában. Ernest Lajos, német színész, sz. 1829. máj. 25-én, Nagyszebenben. Első fellépte Temesvárott volt. 1847-ben Bécsben játszik. 1848-tól vándorútra kel, ekkor egymásután a következő városokban találjuk: Drezda, Lemberg, Pest, Lipcse, Hannover, Berlin, Danzig, Darmstadt. 1858—1862-ig ismét ez utóbbi helyen volt, majd a berlini Viktória-színházzal köt szerződést. on- 450 — Ernest Lajos