Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

B - Burány Ferenc - Burányi Albert - Burdács Lajos - Burgszínház

Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla o.) színész leánya, sz. 1833. máj. 25-én, Kolozsvárt, megh. 1909. dec. 11-én, Óráé­ban. Atyja oldalán a színpad gyakorlati iskolájában nevelkedett s már 1846. dec. 9-én fellépett a pesti Nemzeti Színház­ban a »Falura kell menni« c. vígjátékban, Paulina szerepében. Ekkor az »Életképek« ezeket írta róla: »Jellemzetes játéka által nemcsak a nagyközönségnek osztatlan és sokszoros tapsok és kihívások által tanúsí­tott tetszését vívta ki, hanem egyszersmind magasabb követeléseket is jórészben kielé­gített s újra fényes tanúságát adta annak, hogy e szép tehetség megérdemli az igazga­tóság pártolását.« (Ez időben testvérével együtt 8 frt havi fizetése volt.) 1847-től már jelentékenyebb szerepeket játszott Rá­day és Erdélyi igazgatása alatt. 1848. nov. 9- én nőül ment Bulyovszky Gyulához. 1859-ben megvált a magyar színpadtól s egy évi tanulás után Boroszlóban, Ham­burgban, Weimarban, Meiningenben nagy sikerrel lépett fel. 1861-ben a drezdai ud­vari színházhoz szerződött, ahol Davison és Devrient mellett játszotta Júliát, Ophé­­liát, az Orleánsi szüzet stb. 1863. jún. 10- én vendégszerepelt a Nem­zeti Színház­ban, ahol kétszer lépett fel, az Erzsébet-téri német színházban egy hónapig működött; ezután következett rigai, amsterdami, ham­burgi stb. vendégszereplése. 1863. júl. 23- án édesatyja 50 éves színészi jubileuma jutalom játékán mint Lecouvreur Adrienné lépett föl. 1873. áprilisban a gothai ud­v. színház tb. tagjává nevezték ki. II. La­jos, a szerencsétlen végű bajor király nagy tisztelője volt művészetének s többszörösen kitüntette, többek közt az ő számára ké­szíttette azt a hármas képet a Stuart Má­ria jeleneteivel, amelyet egyik képmel­lékletünkön közlünk. 1875. év tava­szán véglegesen letelepedett Budapesten. Ekkor vendégszerepelt Székesfehérvárott és Aradon is, ahol hazájától elbúcsúzva utól­­szor és visszatérve először játszott. Ezután visszavonult a színpadtól és guntundeni nya­ralójában töltötte éveit. 1887. nov. 30-án 3000 frt-os alapítványt létesített színész­­árvaleányok részére. 1888. jan. 29-én a házmestere revolvermerényletet követett el ellene. Végrendeletében közel másfél mil­lió koronát tevő vagyonáról akképp ren­delkezett, hogy három budapesti házának jövedelmét két évig fia, Bulyovszky Aladár nyugalmazott belügyminiszteri osztálytaná­csos kap­ja­, a két év letelte után pediig a­­há­­zak bírói után adassanak el s a vételárat a terhek és költségek levonása után adják Kolozsvár városának azzal a kikötéssel, hogy ebből az összegből a kor igényeinek megfelelő lelencházat emeljen, amikor majd a pénz kamatostól megfelelő összegre föl­szaporodik. Mint magyar író is kedvelt volt, főkép elbeszéléseinek volt hálás kö­zönsége. Nagyon sok színművet fordított. Kiválóbbak: »Gauthier Margit« dráma 5 felv. Irta: Dumas Sándor. »A tücsök«, fa­­usi életkép 5 felv. Irta: Birch-Pfeiffer Sa­rolta. 1857. jún. 5. Nemzeti Színház. »A ti­szaháti libácska«, vígj. 1 felv. Irta: Ba­yard. »Morroud et Camp« vígj. 1 felv. Irta: Bayard és Duvernois. »Fehér Othello« vígj. 1 felv. Irta: Brisebare. »A szép molnárné« vígj. 1 felv. Irta: Dumanoir. »Az élet színfalai«, vígj. 5 felv. Irták: Dumanoir és Claiville. 1857. jún. Nemzeti Színház. — Stb. Naplóját kiadta 1858- ban, Pesten. Burány Ferenc, színész, sz. 1873 szept. 18-án, Zentán. Színipályára lépett 1898 ápr. 1-én. Neje: Kovács Lenke, színésznő, sz. 1876 dec. 22-én, Pápán. Színipályára lépett 1897. ápr. 15-én, Kiss Pálnál. Mindketten a kedveltebb színészek közé tartoznak. B. mint jeles tenorista is sok szép sikerrel működött eddig. Fia: B. Albert. (L. o.) Burányi Albert, színész, sz. 1900 ápr. 25-én, Debrecenben. Színipályára lépett 1923 máj. havában. Burdács Lajos: Az aradi színészet lel­kes pártfogója volt, 1849-ben nagy áldo­zatot hozott a helyi­­magyar színészlét megteremtéséért. Burgszínház. (Hofburgtheater, Wien). A Burgszínház Ausztria legelső színháza, amely eredetileg a bécsi Hofburg szom­szédságában lévő Ballhaus épületében volt és ennek helyébe épült fel a Franzens­ringen a jelenlegi Burgszínház Semper és Hasenauer tervei alapján. A Burgszínház keletkezése az 1741-ik esztendőre esik, amikor is Mária Terézia elrendelte, hogy a Ballhaus helyére opera- és színházépü­ — 249 — Burgszínház

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék