Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)
A - Aranyhegyi József - Arany Ida - Arany János
Aranyhegyi József ban magyar színészek rövid ideig előadásokat tartottak. Aranyhegyi József, színész. (Lásd: Füredi József.) Arany Ida, színésznő, sz. 1905. jún. 17. Budapesten. Színipályára lépett 1927. Arany János, költő, sz. 1817. márc. 2. Nagyszalontán (Bihar m.), megh. 1882. okt. 22. Budapesten, Debrecenben gyakran eljár a színházba. Ifjú lelkét anynyira megszállja az ihlet, hogy ő is elhatározza: színésszé lesz. A fiatal Arany, tanárainak büszkesége, az eminens tanuló, nem tudott megmaradni az iskola szűk falai között. Valami nagy, valami nem mindennapi szeretett volna lenni. Festő, vagy szobrász. A képzőművészetek gyakorlati megismerésének lehetősége azonban akkor még nagyon messze esett Debrecentől. Így azután maradt a színészet, melyet legalább közvetlenül láthatott maga előtt és amely legnagyobb hatással is lehetett képzelőerejére. 1836. febr.-ban elhagyta a debreceni kollégiumot és beállt színésznek. Elhatározását, mint egyenes becsületes lelkű ifjú, annak rendje és módja szerint bejelentette professzorainak. A tanárok nem akadályozták meg a »ballépést«. Az öreg Sárváry professzor mégis adott egy jó tanácsot: azt ajánlotta a rajongó ifjúnak, tanulmányozza alaposan Shakespearet. Aranyról hamarosan kiderült, hogy nincs színészi tehetsége. Csalódás volt számára a rövid színészi pályafutás, amely alatt bizony inkább csak statisztált és díszleteket festett a Hamlet későbbi zseniális fordítója. Első állomása Fáncsy Lajos és László József társulata volt. Már az első napokban oszladozni kezdett az az ábrándkép, melyet Arany fantáziája a színészi életről rajzolt. Maga a színpad is megtépázta illúzióit: »... Nem oly szép, mint kívül az élet. Erdő, terem, kulisszák, kortmák. Mimé léc, papír, vászon, kötél — fonák« Bántotta, hogy csak ritkán juttatják szerephez és az is legfeljebb csak inasszerep. Ez időből való működéséről maradt fenn az a színlap, melyen Arany János neve is szerepel. Telepi György »A Hívatlan képíró« c. vjában játszotta az inas szerepét Debrecenben. A szereplők között utolsó előtti helyen áll ez a sor: Márton, inas .. Arany. Később, hosszas kérésre mégis adtak neki nagyobb szerepeket is. 1836. márc. 3-án Raupach, akkoriban nagyon divatos Ördög Róbertjében eljátszotta a tanácsnok szerepét és sikere volt. Az igazgatója még a vállát is megveregette. De ez a sikeres debütálás csak átmeneti jelenség volt, túlnyomó részben mégis nagyon alantas szerepet játszott a debreceni társulatnál, ahonnan kéthónapi működés után csalódottan meg is vált. Szerepei ezek voltak: 1836. márc. 3. Ördög Róbertben: a tanácsnok, márc. 5. a Szebeni erdőben: jelentéktelen szerep, Dobrosláv embereiben: katona, márc. 6. Argir és Heléna: Favágó, márc. 12. Schweizi család: egy falusi, márc. 13. Három század: Inas, márc. 15. A számkivetett magyar: Inas, márc. 17. Az aggteleki barlang: Ármás, márc. 19. Átok: Egy paraszt, márc. 20. Halotti tor: Pista, a gróf inasa, márc. 22. A Hívatlan képíró: Márton inasa stb. Elkeseredését növelte az is, hogy a Fáncsy-színtársulat ápr. 1-én feloszlott és Arany vándorbottal kezében, nyomorúságos kószálás, kép- Debreceni nyomtatvány 1836-ból. Természetesen a város tipográfiájában készült tetemesen nagyobb formátumban, jó öreg belükkel s bizony már meglehetősen kopott keretdisszel. A szedés mindamellett elsőrendű, gondos munka volt a maga idejében. A színdarabban szereplők közt utolsóelőttinek látjuk az akkor még csak tizenkilenc éves, deáktógáját a színészet deli bábos ígéreteiért éppen levetett, Arany János nevét. A későbbeni nagy költő keservesen csalódott ekkori álmaiban. Debrecenből elkerülve, néhány hónapi kószálás után megundorodott a koplalással váltakozó korhelykedéstől, s hazament beteg szüleihez. 62 Arany János