Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 1. Aágh Endre - Faust (Budapest, 1929)

A - Aranyhegyi József - Arany Ida - Arany János

Aranyhegyi J­ózsef­ ban magyar színészek rövid­ ideig elő­adásokat tartottak. Aranyhegyi József, színész. (Lásd: Fü­redi J­ózsef.) Arany Ida, színésznő, sz. 1905. jún. 17. Budapesten. Színipályára lépett 1927. Arany János, költő, sz. 1817. márc. 2. Nagyszalontán (Bihar m.), megh. 1882. okt. 22. Budapesten, Debrecenben gyak­ran eljár a színházba. Ifjú lelkét any­­nyira megszállja az ihlet, hogy ő is el­határozza: színésszé lesz. A fiatal Arany, tanárainak büszkesége, az eminens tanuló, nem tudott megmaradni az iskola szűk falai között. Valami nagy, valami nem mindennapi szeretett volna lenni. Festő, vagy szobrász. A képzőművészetek gya­korlati megismerésének lehetősége azonban akkor még nagyon messze esett Debrecen­től. Így azután maradt a színészet, me­lyet legalább közvetlenül láthatott maga előtt és amely legnagyobb hatással is le­hetett képzelőerejére. 1836. febr.-ban el­hagyta a debreceni kollégiumot és beállt színésznek. Elhatározását, mint egyenes becsületes lelkű ifjú, annak rendje és módja szerint bejelentette professzorainak. A tanárok nem akadályozták meg a »bal­lépést«. Az öreg Sárváry professzor mégis adott egy jó tanácsot: azt ajánlotta a rajongó ifjúnak, tanulmányozza alapo­san Shakespearet. Aranyról hamarosan ki­derült, hogy nincs színészi tehetsége. Csa­lódás volt számára a rövid színészi pálya­futás, amely alatt bizony inkább csak sta­tisztált és díszleteket festett a Hamlet ké­sőbbi zseniális fordítója. Első állomása Fáncsy Lajos és László József társulata volt. Már az első napokban oszladozni kez­dett az az ábrándkép, melyet Arany fantá­ziája a színészi életről rajzolt. Maga a színpad is megtépázta illúzióit: »... Nem oly szép, mint kívül az élet. Erdő, te­rem, kulisszák, kortmák. Mimé léc, pa­pír, vászon, kötél — fonák­« Bántotta, hogy csak ritkán juttatják szerephez és az is legfeljebb csak inasszerep. Ez időből való működéséről maradt fenn az­ a szín­lap, melyen Arany János neve is sze­repel. Telepi György »A Hívatlan képíró« c. vj­ában játszotta az inas szerepét Deb­recenben. A szereplők között utolsó előtti helyen áll ez a sor: Márton, inas .. Arany. Később, hosszas kérésre mégis adtak neki nagyobb szerepeket is. 1836. márc. 3-án Raupach, akkoriban nagyon divatos Ör­dög Róbert­jében eljátszotta a tanácsnok szerepét és sikere volt. Az igazgatója még a vállát is megveregette. De ez a sikeres debütálás csak átmeneti jelenség volt, túl­nyomó részben mégis nagyon alantas sze­repet játszott a debreceni társulatnál, ahon­nan kéthónapi működés után csalódottan meg is vált. Szerepei ezek voltak: 1836. márc. 3. Ördög Róbertben: a tanácsnok, márc. 5. a Szebeni erdőben: jelentéktelen szerep, Dobrosláv embereiben: katona, márc. 6. Argir és Heléna: Favágó, márc. 12. Schweizi család: egy falusi, márc. 13. Három század: Inas, márc. 15. A szám­kivetett magyar: Inas, márc. 17. Az agg­teleki barlang: Ármás, márc. 19. Átok: Egy paraszt, márc. 20. Halotti tor: Pista, a gróf inasa, márc. 22. A Hívatlan kép­író: Márton inasa stb. Elkeseredését nö­velte az is, hogy a Fáncsy-színtársulat ápr. 1-én feloszlott és Arany vándor­­bottal kezében, nyomor­úságos kószálás, kép- Debreceni nyomtatvány 1836-ból. Természetesen a város tipográfiájá­ban készült tetemesen nagyobb formátumban, jó öreg belükkel s bizony már meglehetősen kopott keretdisszel. A szedés mindamellett első­rendű, gondos munka volt a maga idejében. A színdarabban szereplők közt utolsóelőttinek látjuk az akkor még csak tizenkilenc­ éves, deák­­tógáját a színészet deli bábos ígéreteiért éppen levetett, Arany János nevét. A későbbeni nagy költő keservesen csalódott ekkori álmaiban. Debrecenből elkerülve, néhány hónapi kószálás után megundorodott a koplalással váltakozó korhelykedéstől, s hazament beteg szüleihez. 62 Arany János

Next