Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Fazekas Edith - Fazekas Erzsi - Fébvre Fréderic - Fechner M. Ágost - Fedák Sári
t Fazekas Edith Fedők Sári ban adták. A Magyar Színházban »Silvio kapitány« című drámája 1920. ápr. 9-én került színre és nagy sikert ért el. Sok apró kabarétréfát, Berlinben és Hollywoodban filmeket írt. Jelenleg a »Magyarország« belső munkatársa. Egyéb színművei : »Karnevál«, szmű 3 felv. Bem. 1923. okt. 4. ([Renaissance Színház, Bécs.) »Altona«, dráma 4 felv. Bem. 1925. jan. 16. (Magyar Színház.) »Madonna«, szmű 3 felv. Bem. 1925. nov. 6. (Vígszínház.) »Trojka«, dráma 3 felv. Bem. 1928. febr. 3. (Magyar Színház.) Tizenkét egyfelvonásosa az Andrássy-úti Színházban került színre. (»Cirkusz«, »Aljas gazember«, »Függöny«, »Hinglispil«, »Pera Palace« stb. — 1922. óta Az Est lapok színházi rovatának vezetője és kritikusa. Közben egy évig Amerikában élt. A Paramount és az Universal szerződtetett filmírója. Fazekas Edith, színésznő, sz. 1910. szept. 9-én, Budapesten. Színpadra lépett 1928. jan. havában. Fazekas Erzsi, énekesnő, sz. 1904. nov. 17-én. A Rákosi-iskolát végezte és Pallós Tivadarnénál tanult énekelni. Mint énekesnő működött az Apolló, Faun, Emke kabarék színpadjain. Az utóbbi években a külföldön énekel, magyar énektársákon kívül olasz, német és francia nyelven. Fabvre (férj) Frédéric, fr. színigazgató, 1894. febr. 12-én színtársulatával Szegeden vendégszerepelt. Első előadásul a »Demimonde« c. dráma került színre. (A szegedi árvíz alkalmával F. Párizsban jótékonycélú előadást rendezett.) Fechner M. Ágost, párizsi zeneszerző. Munkája: »Heida hercegnő«, operett 3 felv. Ford.: Tábori Emil. Bem. 1912. júl. 19. Budai Színkör. Fedák Sári, színésznő, sz. 1880. szept. 26-án, Beregszászon. Annak a kornak, amelyben elindult az operett Magyarországon, kétségtelenül egyik legkimagaslóbb és legnagyobb alakja Fedák Sári, aki nélkül a magyar operettirodalom aligha fejlődhetett volna azzá, amivé lett. S hogy ma a magyar operett az egész világon ismert és népszerű, azt nagyrészt és elsősorban Fedák Sárinak, a mai operett első reprezentánsának köszönhetjük. Fedák kivételes egyénisége új fényt és új színt adott annak az operettnek, amely hatalmas lépésekkel valósággal vágtatott előre a siker virágokkal koszorúzta útján. A »Gésák« volt az az operett, amelyben Fedák Sári először fellépett. Erről a fellépésről a »Budapesti Hírlap« így emlékezik meg: »Rákosi Szidi színésziskolájának volt egy növendéke, akit gondosan rejtegettek és noha már elvégezte az intézetet, soha nagyobb szerepben a nyilvánosság elé nem vitték. Egyszerre, mint kész művésznőt eresztették ki a lámpák elé. Fedák Sári tehát már primadonna. Ma a Magyar Színházban lépett fel a »Gésák« Molly szerepében. Ez volt első színpadi kísérlete, mely mindenképen sikerült, így szoktak a fényes színpadi karrierek elindulni. Eleinte egy kis lámpaláz, mely az első tapsra múlik s alig pereg le néhány jelenet, a fiatal művésznő talentumának egész mivolta megnyilatkozik. Fedák Sári meg lehet elégedve a debütálás külső sikerével. Majdnem minden dalát megújrázták, kapott kihívást nyílt színen és felvonás után, azonkívül koszorút és virágot fölös számmal. Bájos megjelenésű szőke lány, rendkívül graciózusan táncol és kedvesen, ötletesen játszik. Bizonyos angol excentrikusság van táncában és játékában. Ami különben manapság igen divatos.« Fedák nemsokára Pozsonyba került, Relle Iván társulatához, ahol a »Bibliás asszony«-ban mutatkozik be a közönségnek. Innen egy esztendő múlva a Népszínházhoz szerződik, ahol a »Toledad«-ban lép föl először. E föllépése után valamennyi színháznak szívesen látott vendége. Nagy sikere van a Népszínházban a »Bob herceg«-gel, a Király Színházban az »Aranyvirág«-gal, majd a »János vitéz« címszerepének örökre feledhetetlen alakításával. A Népszínházban még eljátssza a »Leányka« és a »Rab Mátyás« címszerepeit. Ekkor nevét már külföldön is ismerik és »Sari Fedak« kedves vendége lesz Berlinnek, ahonnan visszajön a Király Színházhoz s a »Cigányszerelem« Ilona grófnőjét alakítja mérhetetlenül .