Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kolozsvári Zsigmond - Kolozsvári kötések - Kolozsvári-Szeszák Ferenc - Kolozsváry Lajos - Komárnoky Klaudy Gyula vitéz - Komáromi-Kacz, Endre - Komáromi-Kacz Endréné - Komjáthy Gizella - Komjáti-Wanyerka Gyula - Komlóssy művészcsalád - Kommer József
Kolozsvári kötések 577 Kommer festővel. Feltehető, hogy a mester, kit Zsigmond király személyes jóbarátja bízott meg az oltár megfestésével, udvari művész volt, erre vall műveinek rendkívüli kvalitása is. A festett szárnyasoltárból megmaradt a középkép (kálvária, a donátor alakjával), a passiójeleneteket (Krisztus az Olajfák hegyén, keresztvitele, feltámadása és mennybemenetele) ábrázoló négy belső és három külső kép. Szent Benedek, Bari Szent Miklós és Szent Egyed életéből merített jelenetekkel, összesen nyolc kép, a kilencedik, egy külső, elveszett. K. a korai magyar táblaképfestészet legnagyobb alakja. Nagyszabású és realizmussal teli előadási módja két eredőből táplálkozik: az olaszból és a németből. Monumentalitása az olasz trecento-festészetből származik, realizmusa a sziléziai iskolát idézi emlékezetbe. A két impulzust rendkívül nagyhatásúan és egyéni módon olvasztotta össze. Valószínűleg az ő műve a brieg-i Szent Miklós-templom 1428-ban készült Vir dolorum-képe is. A művészt Gerevich Tibor fedezte fel. Kolozsvári Tamás (Bp., 1923). Genthon, K. 4. Zsigmond, festő és grafikus. Bánffyhunyad 1899 máj. 19. A bpesti Iparművészeti Iskolában tanult, azután Budapesten működött. 1922. állított ki először a Műcsarnokban. KOLOZSVÁRI KÖTÉSEK, Erdély XVII. sz.-beli könyvkötőművészetének legszebb emlékei. Apaffy Mihály és felesége, Bornemissza Anna számára készültek s ez a körülmény a bőrkötésű és ügyes kézi aranyozású táblákon alkalmazott szövegben vagy névbetűkben is kifejezésre jut. A kötéseket gazdag ornamentális keret, legyezőmintás sarok- és középdíszek, csillagos belső mező és néhány april virágmotívum (szegfű, körömvirág) jellemzik, mely utóbbiak a kötéseknek helyi sajátosságot kölcsönöznek. KOLOZSVÁRI - SZESZÁK Ferenc, szobrász, * Kolozsvár 1881 márc. 7. u. o. 1919 febr. 18. Budapesten Strobl Alajosnál és Párizsban tanult , kisebb munkákon kívül a nagy szalontai Arany János-szobrot készítette. Az utóbbi években Kolozsvárott működött. A bpesti Műcsarnokban 1911-től főleg bronz női aktokat állított ki. KOLOZSVÁRY Lajos, festő, • Budapest 1871. A bécsi képzőművészeti akadémián tanult, s azután az osztrák fővárosban telepedett le. 1891-től genre-képeket (Az uzsorásnál, Látogatás az unokánál stb.) állított ki a budapesti Műcsarnokban. A münsteri múzeumban két genreképe van. KOMÁRNOKY KLAUDY Gyula vitéz, festő, • Újpest 1892 febr. 17. A bpesti Képzőművészeti Főiskolán tanult; rajztanár Budapesten. 1914 óta 37 Művészeti Lexikon. I. tájképeket állít ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. 1928. Túrkevén gyűjt, kiállítása volt. Főleg havas tájképeivel arat sikereket. KOMÁROMI-KACZ J. Endre, festő. • Komárom 1880 jún. 9. Budapesten és Münchenben tanult s főkép mélytónusú, a Benczúr-iskolára valló, tárgyias festésű, alakos interiőr-képekkel szerepelt a Műcsarnokban. 1918. a Nemzeti Szalonban, 1924. a Műcsarnokban volt gyűjt. kiállítása: Csend, Feleségem arcképe, Kis özvegy és A világtalan c. képei a Szépművészeti Múzeum, Ofélia és Műteremsarok c. festményei a székesfőváros tulajdonában vannak. K. 2. Endréné, 1. Kiss Sarolta, KOMJÁTHY Gizella, festő, * Szenicz 1893 ápr. 1. Budapesten szerzett rajztanári képesítést és Nádler Róbertnél tanult festeni. Könyvillusztrálással és iparművészettel is foglalkozik. KOMJÁTI-WANYERKA Gyula, grafikus, * Nyitrakomját 1894 júl. 2. A bpesti Képzőm. Főiskolán Olgyai Viktornak volt tanítványa. A háborúban katona volt, román fogságba esett s 1918-ig a sipotei fogolytáborban élt, melynek borzalmairól számos rajzot készített. 1918. Budapestre jött s Rembrandt hatása alatt ekkor kezdett behatóbban foglalkozni a rézkarccal. 1922. a Monzában, 1924. az Ernst-Múzeumban rendezett kiállítást, 1926. a Szinyei-Társaság tavaszi kiállításán az Ernst Endre-grafikai díjat, s ugyancsak ez évben a Zichy Mihály-grafikai díjat nyerte. 1927. állami ösztöndíjjal Londonba ment, ahol műveivel nagy sikert aratott. A British Múzeum két rajzát és hat rézkarcát, a Victoria and Albert Múzeum kilenc rézkarcát vette meg. KOMLÓSSY művészcsalád. Tagjai: 1. Ede, festő, * Törökkanizsa 1862 febr. 4. Budapesten tanult s főkép arcképekkel (Andrássy Katinka grófnő, Lechner Jánosné) és életképekkel szerepelt a Műcsarnokban. Ausztriában él. — 2. Ferenc, az előbbi atyja, festő, * Temesvár 1817, Bécs 1892 júl. 14. Bécsben végezte tanulmányait s eleinte Pesten működött, ahol szerepe volt a művészeti szervezkedésekben is, utóbb Bécsben telepedett le. Táj- és virágképeket festett (Részlet a bakonyi erdőből, Mehádia). Négy tájképe a Szépművészeti Múzeumban, önarcképe a M. Tört. Képcsarnokban van. — 3. Irma, az előbbi leánya. • Prága 1850 aug. 30. Bécsben tanult, virágképekkel szerepelt a kiállításokon s arisztokrata hölgyek által látogatott festőiskolát tartott fenn Bécsben. KOMMER József, építész, • Budapest 1862 márc. 17. A bécsi képzőm.