Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
B - Barisanus - Barkász Lajos - Barlach, Ernst - Barna Ilona - Brna da Sienna - Barnaba da Modena - Barnard, George Grey - Barocci, Federigo - Barokk művészet
Barisanus73 Barokk művészet BARISANUS, Traniból (Délolaszország) való bronzöntő, aki a XII. sz. második felében a tranii, a ravellói és a monrealei székesegyháznak kis domborművekkel ékesített bronzkapuit mintázta és öntötte. A domborművek bizánci elefántcsontfaragásokra emlékeztetnek. B. művészete némileg az antik szépség keresése felé hajlott. Ybl. BARKÁSZ Lajos, festő, * Hódmezővásárhely 1884 aug. 25. A bpesti mintarajziskolában szerzett rajztanári oklevelet, azután Máramarosszigeten és Pozsonyban tanított. Jelenleg Budapesten működik. 1904 óta főleg naturalista tájképekkel szerepel b pesti tárlatokon. 1925. a Nemzeti Szalonban, 1926. Hódmezővásárhelyen volt gyűjt. kiállítása. Kilátás a Rózsadombról és Trianoni határ v. olajf. a főváros tulajdonában vannak. BARLACH, Ernst, német szobrász, grafikus és költő. * 1870-ben a holsteini Wedelben, az expresszionizmus felé hajló művészet egyik legérdekesebb képviselője. A drezdai akadémián tanult Diez szobrásznál. Első munkái, amelyekkel föltűnt, az 1894 ben faragott Növényszedő nő és négy évvel később a Fiatal anya. 1906-ban körútra ment Oroszországba, ahol gazdag anyagot gyűjtött az orosz népélet jellegzetes alakjairól. Ettől az időtől kezdve, leszámítva a Schwarzburger Werkstätten részére készült kőfigurákat, csak faszobrokat faragott, aránylag kis méretekben, rendkívüli forma- és mozgáserővel, amely szobrászatát az egyiptomiakéra emlékezteti. Ennek a korszakának nevezetesebb alkotásai: Fekvő paraszt (1907), A csillagjós (1909), A berserker (1910), Páni félelem (1912), Mózes (1920) és a valamennyi között legismertebb Gondba merült asszony. Tömör, szuggesztív kifejezési erején kívül az is jellemzi ezeket a munkákat, hogy aránylag kis mérettel is monumentális hatást tudnak kiváltani. Sajátosan megkapó a háború emlékére készült, a güstrowi székesegyház boltozatáról lelógó lebegő bronzalak. Grafikai művei közül a saját drámáihoz készült litográfiái (Der tote Tag, Der arme Vetter), fametszetei (Der Findling, Die Wandlungen Gottes) és Goethe illusztrációi nevezetesek. Szellemének irányát kifejezi legújabb apokaliptikus stílusú drámája: Die Sandflut. Önéletrajzát „Ein selbsterzähltes Leben“ címen írta meg (1928). Hevesy, BARNA Ilona, festő, • Igló 1897 febr. 4. A bpesti képzőművészeti főiskolán 1918. rajztanári oklevelet szerzett s azután Budapest székesfőváros szolgálatába lépett. Tájképeivel, melyeket majdnem kizárólag akvarellel fest, 1922 óta szerepel a tárlatokon. Több műve a székesfőváros tulajdona. BARNA DA SIENA, sienai festő, a XIV. sz. közepén és második felében. Főműve a San Gimignano-i Collegiata freskósorozata, mely a Bartolo di Frédi által u. o. festett sorozattal szemben B. energikus plasztikai stílusának izolált helyzetét emeli ki a sienai trecento-festészet körén belül. Tanítványa, Luca di Tomme, vitte tovább ezeket a törekvéseket, amelyeket azonban a sienai iskola lírai szelleme nem engedett tovább érvényesülni. G. Gy. BARNABA DA MODENA, modenai festő, működött 1364—83 között, többnyire Genovában, 1380. Pisában. Freskódekorációi nem maradtak fenn, táblaképei közül legszebb két Madonnája, a pisai múzeumban. Bőségesen alkalmazza a felsőolasz festészetre jellemző bizantinizáló aranyozást a Madonna ruháin. A bpesti Szépműv. Múz.-ban egy hasonló típusú Madonnakép van, melyet neki tulajdonítanak, azonban a sienai Taddeo di Bartolóhoz is közel áll. G. Gy. BARNARD, George Grey, északamerikai szobrász, * Bellefonte 1863. Párizsban Rodin hatása alá került Erős plasztikai készséggel testesít meg elvont gondolatokat. Híres műve a „Két természetet érzek magamban“ márvány csoport (1893, New York, Metropolitan Museum), valamint a harrisburgi Kapitoliumot díszítő szoborcsoportjai, köztük a munkát dicsőítő hatalmas csoport. BAROCCI (Baroccio, ejtsd: —occsi, —occso), Federigo, olasz festő, * Urbino 1528, I u. o. 1612. Rómában és Urbinóban élt. Festői, lágy formái, sokszor édes színei Correggio fölfogását képviselik a bolognai eklektikusok fellépése előtt. Képei: Madonna mint a szegények pártfogója, szép, genreszerű részletekkel és Noli me tangere (Uffizi, Firenze); főmunkája az Utolsó vacsora (Urbino, érseki palota), kitűnő II. Franc. Mária urbinói herceg arcképe (Uffizi, Firenze). Színezése hamvas, opalizáló, sokszor édeskés. Mint rézkarcoló is jelentékeny. Egy Angyali üdvözlet a Szépm. Múzeumban csak iskolájából való. — Irodalom: Schmarsow (Leipzig, 1909); Krommel (u. o., 1912). Fónagy. BAROKK MŰVÉSZET, a XVI. sz. második harmadában kezdődött korstílus, folytatása és továbbalakítója a renaissance stílusának. Emezzel szemben a nyugalom állapotából a fokozott mozgalmasság felé igyekvő törekvés. Az építészetben a hatalmas és egybetartott tömegeknek, az ornamentikában a gömbölyű, a kanyargó és csigavonalaknak kora. A festészetben és a szobrászatban ennek a mű-