Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

B - Bicsérdy Lajos - Biczó András - Bidault, Jean Joseph-Xavier - Bidri - Biedermeier-művészet - Bierbauer István - Bierbauer Virgil dr. - Bierstadt, Albert - Biévfe, Édouard de - Bigi, Francesco - Bigordi, Domenico - Bihari Sándor

Biczó B. 2. Lajos, festő, * Budapesten 1892 szept. 16. A bpesti képzőművé­szeti főiskolán Ferenczy Károlynál tanult. Fővárosi tárlatokon régebben tájképekkel, újabban figurális kompo­zíciókkal szerepel. BICZÓ András, festő, * Pátka, 1888 aug. 13. A bpesti képz. főiskolán He­gedűs László tanítványa volt. Fővá­rosi tárlatokon főleg akvarell törté­neti genre- és tájképekkel vesz részt. 1925. koll. kiállítása volt Budapesten. 1926. az új magyar ércpénznek terv­­pályázatán első díjat nyert, majd megkapta a székesfővárosi Vásár­pénztár Jankó János díját. BIDAULT (ejtsd: —de), Jean Jo­seph­ Xavier, francia festő, * Carpent­­ras 1758, + 1846. Joseph Vernet tanít­ványa, 1785—91. Olaszországban tar­tózkodott és a klasszicizáló felfogás­ból kiemelkedve festőibb szemmel kezdte nézni az olasz tájat. Bizonyos tekintetben Corot előfutárának tekint­hető. Jellemző műve Subiaco látképe (Louvre). BIDRI ötvözet, mely nevét az indiai Haidarabad államban fekvő Bidar vá­rostól nyerte. Alkatrészei főképen cink és azonkívül ólom, cin és réz. Színe fekete. Rendesen hukka-edények, do­bozok, csészék és tálcák készülnek be­lőle és rendes dísze a gyakran igen nagy művészi értékű ezüst tausírozás. A B. az indiai művészi ipar egyik leg­nagyobb nevezetessége. Legnagyobb mennyiségben Haidarabadban és Luk­­nauban készítették, különösen a XVIII. sz.-ban. (L. Indiai művészet.) Takács. BIEDERMEIER-MŰVÉSZET, a XIX. század első felében a klasszicisztikus művészet lassú elhalása közben kifej­lett átmeneti művészet, mely a klasszi­cisztikus művészet merevségéből és élettelenségéből lassan közeledett a természetnek új szemmel való tanul­mányozása felé. Időtartama — helyi ingadozásokkal — nagyjából az 1820— 1848. évek közé esik. Legértékesebbet ez a művészeti stílus az az iparművé­szetben, főként a bútortervezésben al­kotott. Az ünnepélyes és súlyos klasz­­szicisztikus formákat szerencsés ér­zékkel finomította meg és idomította a polgári otthon szerényebb igényei­hez. Ezért a biedermeier, vagy Lyka Károly kitűnő szavával: a táblabíró­világ stílusa főként a kispolgári ízlés kifejeződése, a festő- és szobrászmű­vészetben is, ahol főként az arckép­ábrázolásra szorítkozott; legjava mes­terei azonban a természet önálló meg­látása felé is tettek tapogatódzó lépé­seket. Elek, BIERBAUER J. István, építész, * Székesfehérvár 1861 szept. 17. A bécsi műegyetemen nyert oklevelet, azután Hauszmann Alajos irodájában dolgo­zott. 1890. állami szolgálatba lépve Nyíregyházán, Kolozsvárt és Nagy­­enyeden s 1893-tól Budapesten műkö­dött. B. tervezte a szatmári, eszéki és marosvásárhelyi postaházakat. Leg­nagyobb szabású műve a m. kir. posta bpesti központi járműtelepe (1924—28). B. 2. Virgil dr., építész, * Nagyenyed 1893. A müncheni műegyetemen szer­zett oklevelét 1916. honosították. A fia­tal magyar építésznemzedék egyik legképzettebb tagja, aki a szakiro­dalom terén is eredményesen műkö­dik. 1928-tól szerkesztette a Tér és Forma c. építőművészeti folyóiratot. Modern törekvésű tervezéseivel több pályázaton feltűnt, 1933. a milánói Triennale iparművészeti kiállításon díszoklevelet kapott. BIERSTADT, Albert, német szüle­tésű északamerikai festő, * Solingen 1830,­­ 1902. Kora gyermekkorában került Amerikába, Düsseldorfban ta­nult. Mint a Hudson-River­ School tagja, B. is arra törekedett, hogy Észak-Amerika hegyvidékeinek ro­mantikus szépségeit eredeti módon mutassa be, így keletkeztek annak idején megcsodált, nagyméretű tájké­pei, amelyek főleg amerikai képtárak­ban láthatók. BIEVFE (ejtsd: bief), Edouard de, belga festő.­­ Brüsszel 1808,­­ 1882. Nagy sikert aratott 1841. a németal­földi nemesi rendek kompromisszu­mát ábrázoló, Párizsban festett nagy képével (brüsszeli múzeum), amely Wappers után és Gallait mellett, az egész Európa történeti festészetére be­folyásos belga nemzeties irány egyik főemléke. Hasonló célzatú, több mű­ve kevésbbé tetszett. BIGI, Francesco, 1. Franciabigio. BIGORDI, Domenico, 1. Ghirlandaio. BIHARI Sándor, festő, * Nagyvá­rad 1855 máj. 19.­­ Budapest 1906 márc. 28. Bécsben és Párizsban tanult, azután főképen az 1885—86. Szolnokon töltött esztendő volt fejlődésére nagy 111 Bihari

Next