Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

C - Cogniet, Léon - Coignet, Jules Louis Philippe - Colijn de Coter - Colin, Alexander - Collaert, Hans - Collan, Jacques - Colle, Raffaello dal - Collignon, Maxime - Colombe, Jean - Colombe, Michel

Cognici 201 A XVII. sz. 2. felének utolsó barokk mestere Madridban. Francesco Rizi tanítványa, Carrenóval is közelebbi viszonyban. Tiziano, Rubens és Van Dyck hatása alatt. Erőteljes, sötét színek jellemzik. Flamand befolyást mutatnak: Madonna a szentekkel és a négy főerénnyel (1669), Szent család Toulousei Szt. Lajossal (Prado). Igen monumentálisak: Szent Ágoston apo­­theozisa (1664), továbbá S. Domingo de Guzman és S. Rosa de Lima egyes alakjai (valamennyi Prado). Alcanta­­rai Szt. Péter szerzetes társával ví­zen kel át (München). Főmunkája: A csodatevő oltári szentség átvitele az Escorial kápolnájába, 1684-ben, II. Ká­roly jelenlétében (Escorial sekrestyé­je). Késő munkája a Szent család (Budapest, Szépm. múz., jelezve). Arc­képet is festett (II. Károly, Mün­ch­en). Tanítványai közül Sebastian Munoz említhető. COGNIET (ejtsd: könnyé), Léon, francia festő. * Párizs 1794,­­ u. o. 1880. Nagy képe, a Marius Karthago romjain (Toulouse, múz.) alapította meg hírnevét. Életében nagy tekinté­lye volt, sokan a legkiválóbbak közé sorolták, megbízták a Louvre­s Ver­sailles egyes termeinek dekorálásával. Rendkívül kiterjedt tanári működést fejtett ki. Főbb művei: az antik fres­kók s az egyiptomi expedició termei­nek mennyezetfestményei a Louvre­­ban. A pestis Jaffában (Louvre). A heliopolisi ütközet, A párizsi nemzeti gárda kivonul a hadsereghez (Versail­les) stb. — Irodalom: E. Vinet (Pá­rizs, 1862). COIGNET (ejtsd: koánnyé), Jules Louis Philippe, tájképfestő, * Párizs 1798, I u. o. 1860. Romantikusnak tar­tották a 30-as években; romjaival s egyéb „pittoreszk“ motívumaival kü­lönösen Németországban ért el sikere­ket. Leghíresebb képe volt a Paestumi Poseidon-templom romjai (München. Neue Pinakothek). COLI­n DE COTER, flamand festő a XV. és­ XVI. sz. fordulóján. A bpesti Szépműv. Múz.-ban egy kitűnő Mag­­dolna-képével (oltárszárny) van kép­viselve, melyet C. az ú. ti. Flémallei Mester egy elveszett műve után másolt COLIN (Colijn), Alexander, német­­alföldi szobrász, * Mecheln 1526 körül,­­ 1612. Ama németalföldi művészek egyike, akik hosszú műhelytradíció útján elsajátított ügyességüket, kivált dekoratív és kisplasztikai készségü­ket külföldön is nagy feladatokban értékesíthették. 1558-ban bukkant fel, midőn a heidelbergi várkastély (Otto­­heinrichsbau) plasztikai díszítésén dolgozik. 1562-ben őt bízzák meg Mik­sa császárnak az innsbrucki udvari templomban lévő síremléke számára a márványdomborművek elkészítésé­vel. Ezek a császár történetét ábrázol­ják (köztük Székesfehérvár ostroma) és ha nem is éppen eredeti, de vir­tuóz tudásról tanúskodó művek, mint általában e németalföldi műhelyek alkotásai. Megkapó bensőségű a csá­szár térdelő bronzszobra, mely Cj min­tája nyomán készült. C. egyéb művei: Ferdinánd főherceg és felesége, Wel­ser Filippina síremléke az innsbrucki udvari templom ezüstkápolnájában, I. Ferdinánd császár, Anna királyné, II. Miksa császár síremlékei a prágai székesegyházban. Műhelyében dolgo­zott fia, C. Abraham is. Éber, COLLAERT, Hans, antwerpeni dí­szítménytervező és metsző. Igen jól rajzolt lapjain alakos díszt, ékszere­ket, ötvösdíszítményeket, frízeket ta­lálunk. COLLAN, Jacques, rotterdami dí­szítményrajzoló és metsző a XVII. sz. 2. felében. Elsősorban ötvösdíszítm­é­­nyeket tervezett. COLLE, Raffaello dal, olasz festő, * Borgo San Sepolcro 1500 előtt,­­ u. o. 1566. Raffael és Giulio Romano tanítványa és segédje a Loggiákban és a Villa Farnesinában, az utóbbit Mantuába is elkíséri, azután San Se­­polcróban él. Szorosan a Raffael-iskolá­­hoz tartozott. Képei Borgo San Se­­polcróban, Mária mennybemenetele, Angyali üdvözlet (képtár), Krisztus föltámadása (dóm). Freskók Gubbió­­ban (Olivetani): Jézus születése; jele­netek Szt. Benedek életéből. Urbinói és castel-durantei majolikákhoz más római festőkkel együtt rajzokat is készített COLLIGNON (ejtsd: kollingón), Ma­xime, francia archeológus (1849—1917), az ókori művészettörténet egyik leg­sokoldalúbb és legtermékenyebb mű­velője. Pompás műveket adott ki a Parthenonról és Emmanuel Pontre­­moli építész társaságában Pergamon­­ról, azonkívül a görög szobrászat poly­­chromiájáról s igen sok más témáról írt becses könyveket. Főműve: Histoi­re de la Sculpture grecque. COLOMBE (ejtsd: kolomb), 1. Jean, francia miniatűrfestő,­­ Bourges 1529. Korának egyik kiváló művésze, aki befejezte Berry herceg számára a Limburg testvérek (1. o.) által meg­kezdett híres Heures de Chantilly, valamint Savoyai Károly herceg szá­mára az Escorialban levő Apokalyp­­sis-kézirat kifestését. C., 2. (Columb), Michel, francia szobrász, * Nantes 1430 körül, + Tours, valószínűleg 1512. Alighanem a di­­joni művészet hatása alatt fejlődött és XI. Lajos francia király megbízá­sából dolgozott, e munkáiból azonban semmi sem maradt fenn. Főműve az élete végén XII. Lajos király fele­sége, Bretagnei Anna megbízásából Colombe

Next