Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

G - Gaál Adorján - Gaál Ferenc - Gaál Ignác - Gaál Imre - Gaál István - Gaál József - Gaál Konrád - Gaál Margit - Gaál - Gaár Vilmos - Gaár Vilmosné Inczédy Paula - Gabellák - Gábor Jenő - Gábor Lajos - Gábor Mátyás - Gábor Móric - Gabriel, Jacques Ange - Gách István

G am 360 AAL 1. Adorján, építész, • 1863,­­ Budapest 1902., hol az 611. felsőipariskola tanára volt. G. és Kolbenheyer Gyula közös terve alapján épült a felső építőipar­iskola palotája (1900—1901). A szakiro­dalom terén is működött. G. 2. Ferenc, festő, * Debrecen 1891 szept. 12. A bpesti képzőmű főiskolán és Szolnokon tanult. 1919. a Lipótvá­rosi Kaszinó díját, az első balatoni ki­állításon a Halmos Izor-díjat nyerte. Egy tájképe a Szépművészeti Múze­umban, őszi napsütés és Falusi utca c. képe a székesfőváros tulajdonában van. 1923. az Ernst Múzeumban gyűjt, kiállítása volt. Naturalista tájképeket és kompozíciókat fest. G. 3. Ignác, festő, * Szatmár 1810 körül, s az 1880-as években. Bécsben tanult, azután szülővárosában, 1845-től Pesten dolgozott Csendéletképeket fes­tett. G. 4. Imre, festő, * Csáktornya 1888 ápr. 4. Zemplényi Tivadarnál, majd Nagybányán és Szolnokon tanult. 1914. A Lánchíd renoválása c. olajfestmé­nyét állította ki a Nemzeti Szalonban. Csendélet- és tájképeket fest. G. 5. István, éremművész, * Körös­­ladány 1883 jún. 6. Eleinte festészeti tanulmányokat végzett Budapesten, Münchenben és Párizsban. 1903. már emlékérmekkel tűnt fel Budapesten, végül egészen ennek a műfajnak szen­telte magát (Liszt, Delagrange, Dante stb.). Egy ideig illusztrációkat is raj­zolt képes magyar folyóiratokba. G. G. József, festő, • Zalaegerszeg 1863 márc. 2. A bpesti mintarajzisko­­lában tanult. Pápán él s főleg tájké­peket fest. G. (GAAL) 7. Konrád, bronzöntő, Iglón a XIV. században, Nagy Lajos király vele öntette a visegrádi vár nagy harangját, amiért őt és két öcs­­csét 1354. minden adófizetés alól fel­mentette. Művei közül a svedléri ke­resztelő medence napjainkig fennma­radt. G. 8. Margit, festő, * Ungvár 1898 febr. 3. A bpesti képzőműv. főiskolán Glatz Oszkárnál végezte tanulmányait. Színes rajzaival és vízfestményeivel 1920 óta vesz részt a Nemzeti Szalon tárlatain. GAÁL 1. még Gál alatt is. GAÁL 1. Vilmos, festő,­­ Sopron 1892. Budapesten a képzőmű főiskolán és Nagybányán Réti Istvánnál tanult. Naturalista-impresszionista tájképei­vel sűrűn szerepelt a fővárosi tárlato­kon. 1928. gyűjt. kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. Ünnep előtt c. ké­pét a főváros szerezte meg. G. 2. Vilmosné Inczédy Paula, festő, # Újpest 1895. A bpesti képzőm. fő­iskolán. Nagybányán Réti Istvánnál s azután Kernstok Károlynál tanult. Arcképeket fest. GABELLÁK, 1. Biccherndk. GÁBOR 1. Jenő, festő és grafikus, * Pécs 1893. Autodidakta. Egyszerű, szilárd testfelépítésre törekszik ké­pein és a kifejező mozgások megérzé­­kítését keresi. Két gyűjteményes ki­állítása volt Pécsett. G. 2. Lajos, festő, * Szakmár 1886 okt. 7. A bpesti képzőm. főiskolán Balló Ede tanítványa volt. 1913. Cser­­noch János hercegprímás arcképét ál­lította ki a Nemzeti Szalonban. A Mű­csarnoknak 1914 óta kiállítója. G. 3. Mátyás, szobrász, * Kisújszál­lás 1891 dec. 1. Radnai Béla növendéke volt a képzőmű főiskolán, azután Li­geti Miklósnál és Teles Edénél dol­gozott. 1917 óta sűrűn szerepel szobor­műveivel a Műcsarnokban. G. 4. Móric, festő, * Kisújszállás 1889 márc. 20. A bpesti képzőmű főiskolán és Párizsban az École des Beaux-A­rts­­ban tanult, azután Budapesten tele­pedett le. A Műcsarnokban 1905 óta főleg arc- és tájképeket állított ki. Cipra c. képe az állam, Melancholia és Matuska Alajos arcképe c. festmé­nye a főváros tulajdona. GABRIEL, Jacques Ange, francia építész (1710—1782), a „Style Louis XVI.“ nagymestere. Főbb művei: a párizsi Mars-mezőn álló katonai isko­la, a Becsületrend palotája, a com­piègne-i kastély nagy lépcsőháza és kápolnája, a Versailles melletti igen finom architektúrájú Kis-Trianon s az egykori Place Louis XV., ma Place de la Concorde két „nagy oszlopren­des“ palotahomlokzata a Rue Royale torkolatánál; ő építette Versailles két udvari szárnyát is. Kiválóan monu­mentális érzékű, nemes mérséklettel dolgozó művész, a klasszicizáló építé­szet egyik legnagyobb tehetségű mes­tere. — Irodalom: Cox (London, 1926). GÁCH István, szobrász. • Budapes­ten 1880 márc. 31. Budapesten és Pá­rizsban tanult s 1907. Szamovolszky Ödönnel társulva készítette a buda­pesti Szabadságharc-emlék­pályaművét, amelynek kivitelével meg is bízták őket. E művükre 1913. a Műcsarnok­ban állami kis aranyérmet kaptak. G. részt vett a világháborúban, Prze­­myslben orosz fogságba került, azután mint hadifogoly évekig Taskendben élt s a Szibériába internált honvéd­tisztek gyűjtéséből itt készítette és állította fel a magyar honvédemléket. Hazatérte után 1921. Tavaszi szellő c. művére kitüntető elismerést, 1922. Akt­tanulmányára a Lipótvárosi Kaszinó díját, ugyanez évben A fáraó és a zsi­dóleány c. művére a Ráth-díjat, 1923. Női akt­jára a társulati díjat kapta. 1925. a Műcsarnok akt-kiállításán a nagy­díj negyedik helyezettje lett. Gáeh

Next