Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
G - Gaál Adorján - Gaál Ferenc - Gaál Ignác - Gaál Imre - Gaál István - Gaál József - Gaál Konrád - Gaál Margit - Gaál - Gaár Vilmos - Gaár Vilmosné Inczédy Paula - Gabellák - Gábor Jenő - Gábor Lajos - Gábor Mátyás - Gábor Móric - Gabriel, Jacques Ange - Gách István
G am 360 AAL 1. Adorján, építész, • 1863, Budapest 1902., hol az 611. felsőipariskola tanára volt. G. és Kolbenheyer Gyula közös terve alapján épült a felső építőipariskola palotája (1900—1901). A szakirodalom terén is működött. G. 2. Ferenc, festő, * Debrecen 1891 szept. 12. A bpesti képzőmű főiskolán és Szolnokon tanult. 1919. a Lipótvárosi Kaszinó díját, az első balatoni kiállításon a Halmos Izor-díjat nyerte. Egy tájképe a Szépművészeti Múzeumban, őszi napsütés és Falusi utca c. képe a székesfőváros tulajdonában van. 1923. az Ernst Múzeumban gyűjt, kiállítása volt. Naturalista tájképeket és kompozíciókat fest. G. 3. Ignác, festő, * Szatmár 1810 körül, s az 1880-as években. Bécsben tanult, azután szülővárosában, 1845-től Pesten dolgozott Csendéletképeket festett. G. 4. Imre, festő, * Csáktornya 1888 ápr. 4. Zemplényi Tivadarnál, majd Nagybányán és Szolnokon tanult. 1914. A Lánchíd renoválása c. olajfestményét állította ki a Nemzeti Szalonban. Csendélet- és tájképeket fest. G. 5. István, éremművész, * Körösladány 1883 jún. 6. Eleinte festészeti tanulmányokat végzett Budapesten, Münchenben és Párizsban. 1903. már emlékérmekkel tűnt fel Budapesten, végül egészen ennek a műfajnak szentelte magát (Liszt, Delagrange, Dante stb.). Egy ideig illusztrációkat is rajzolt képes magyar folyóiratokba. G. G. József, festő, • Zalaegerszeg 1863 márc. 2. A bpesti mintarajziskolában tanult. Pápán él s főleg tájképeket fest. G. (GAAL) 7. Konrád, bronzöntő, Iglón a XIV. században, Nagy Lajos király vele öntette a visegrádi vár nagy harangját, amiért őt és két öcscsét 1354. minden adófizetés alól felmentette. Művei közül a svedléri keresztelő medence napjainkig fennmaradt. G. 8. Margit, festő, * Ungvár 1898 febr. 3. A bpesti képzőműv. főiskolán Glatz Oszkárnál végezte tanulmányait. Színes rajzaival és vízfestményeivel 1920 óta vesz részt a Nemzeti Szalon tárlatain. GAÁL 1. még Gál alatt is. GAÁL 1. Vilmos, festő, Sopron 1892. Budapesten a képzőmű főiskolán és Nagybányán Réti Istvánnál tanult. Naturalista-impresszionista tájképeivel sűrűn szerepelt a fővárosi tárlatokon. 1928. gyűjt. kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. Ünnep előtt c. képét a főváros szerezte meg. G. 2. Vilmosné Inczédy Paula, festő, # Újpest 1895. A bpesti képzőm. főiskolán. Nagybányán Réti Istvánnál s azután Kernstok Károlynál tanult. Arcképeket fest. GABELLÁK, 1. Biccherndk. GÁBOR 1. Jenő, festő és grafikus, * Pécs 1893. Autodidakta. Egyszerű, szilárd testfelépítésre törekszik képein és a kifejező mozgások megérzékítését keresi. Két gyűjteményes kiállítása volt Pécsett. G. 2. Lajos, festő, * Szakmár 1886 okt. 7. A bpesti képzőm. főiskolán Balló Ede tanítványa volt. 1913. Csernoch János hercegprímás arcképét állította ki a Nemzeti Szalonban. A Műcsarnoknak 1914 óta kiállítója. G. 3. Mátyás, szobrász, * Kisújszállás 1891 dec. 1. Radnai Béla növendéke volt a képzőmű főiskolán, azután Ligeti Miklósnál és Teles Edénél dolgozott. 1917 óta sűrűn szerepel szoborműveivel a Műcsarnokban. G. 4. Móric, festő, * Kisújszállás 1889 márc. 20. A bpesti képzőmű főiskolán és Párizsban az École des Beaux-Artsban tanult, azután Budapesten telepedett le. A Műcsarnokban 1905 óta főleg arc- és tájképeket állított ki. Cipra c. képe az állam, Melancholia és Matuska Alajos arcképe c. festménye a főváros tulajdona. GABRIEL, Jacques Ange, francia építész (1710—1782), a „Style Louis XVI.“ nagymestere. Főbb művei: a párizsi Mars-mezőn álló katonai iskola, a Becsületrend palotája, a compiègne-i kastély nagy lépcsőháza és kápolnája, a Versailles melletti igen finom architektúrájú Kis-Trianon s az egykori Place Louis XV., ma Place de la Concorde két „nagy oszloprendes“ palotahomlokzata a Rue Royale torkolatánál; ő építette Versailles két udvari szárnyát is. Kiválóan monumentális érzékű, nemes mérséklettel dolgozó művész, a klasszicizáló építészet egyik legnagyobb tehetségű mestere. — Irodalom: Cox (London, 1926). GÁCH István, szobrász. • Budapesten 1880 márc. 31. Budapesten és Párizsban tanult s 1907. Szamovolszky Ödönnel társulva készítette a budapesti Szabadságharc-emlékpályaművét, amelynek kivitelével meg is bízták őket. E művükre 1913. a Műcsarnokban állami kis aranyérmet kaptak. G. részt vett a világháborúban, Przemyslben orosz fogságba került, azután mint hadifogoly évekig Taskendben élt s a Szibériába internált honvédtisztek gyűjtéséből itt készítette és állította fel a magyar honvédemléket. Hazatérte után 1921. Tavaszi szellő c. művére kitüntető elismerést, 1922. Akttanulmányára a Lipótvárosi Kaszinó díját, ugyanez évben A fáraó és a zsidóleány c. művére a Ráth-díjat, 1923. Női aktjára a társulati díjat kapta. 1925. a Műcsarnok akt-kiállításán a nagydíj negyedik helyezettje lett. Gáeh