Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

G - Gerő Gusztáv - Gerő Ödön - Gerritsen Vilmos - Gerson, Vojcsich Albert - Gerstenberger Ágost - Gerstenberger Mátyás - Gerster, művészcsalád - Gervais, Paul Jean - Gervex, Henri - Geselschap, Friedrich - Gessner, Salomon - Gestatio

Gerő tus kora, Amiens ) Szobrászattal is próbálkozott, itt sem sokkal több sze­rencsével (Ph. Rousseau, Nyugvó oroszlán, Rouen). GERŐ 1. Gusztáv, festő, grafikus s iparművész, * Hegybánya 1889. A bpesti képzőmű főiskolán képezte ma­gát, azután Losoncon volt rajztanár. 1926. Pozsonyban volt gyűjt. kiállí­tása. Naturalista, illusztrációiban ex­presszionista. G. 2. Ödön, műkritikus, publicista regényíró, * Pécsett 1863 szept. 13. A műegyetem elvégzése után több évig mérnöki és építészi gyakorlatot folytatott, majd hírlapíró és író, 1886. a Budapesti Újság művészeti és zene­­kritikusa, 1891. többedmagával meg­alapította és szerkesztette az „Élet“ c. szemlét, amely a modernségért küzdött. Majd a Magyar Újság, Pesti Hírlap, Pesti Napló műkritikusa, po­litikai és társadalmi cikkírója lett. 1910. a Világ főszerkesztője, 1912. a Tolnai Világlexikon szerkesztője volt. Képzőművészeti, színház- és irod­a­­lomkritikai cikkeket és tanulmányo­kat írt a legjelentékenyebb napi­lapokba és folyóiratokba. A művé­szet modernségének előharcosa, a Lechner Ödön Társaság elnöke. Jelen­leg a Pester Lloyd művészeti kriti­kusa. Művészeti tárgyú főbb mun­kái: Kompozíció és ritmus, 1908; Teg­naptól máig (A magyar festőművé­szet múltjából); Modern magyar festő­művészet; A festőművészet remekei; Székely Bertalan; Emlékezések; Lech­ner Ödön; Tanulmányok a Képző­­művészeti Társaság Évkönyveiben. GERRITSEN Vilmos, festő,­­ Buda­pest 1875 júl. 9.­­ u. o. 1920. Innocent Ferenctől tanult festeni. 1909-től mi­niatűr csendéletképekkel vett részt a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tár­latain. Egy csendéletét 1921. a Szép­­művészeti Múzeum szerezte meg. GERSON, Vojcsich Albert, lengyel festő, * Varsó 1831,' f 1901. Párizsban Cogniet tanítványa, majd hazájában a nemzeti irányú történeti festészet elismert művelője, a varsói műv.­is­kola tanára. GERSTENBERGER J. Ar­ost, épí­tész, * Budapest 1886. A József-mű­­egyetem elvégzése után egy ideig Al­­pár Ignácnál dolgozott. Arvó A. Ká­rollyal (1. o.) közösen nagyszámú középületet tervezett és sok tervpá­lyázaton aratott sikert. G. 2. Mátyás, festő, * Budapest 1888 szept. 8. Itt, Münchenben és Párizsban tanult. 1912 óta Budapesten főleg táj­képeket fest. Egy csendéletképe a fő­város tulajdonában van. GERSTER, művészcsalád. Tagjai: 1. Károly, kassai építész, Bécsben tanait, Kassán és Pesten (Frey társaságában) dolgozott a 40—60-as években (Bor­sody-ház, ev. gimnázium). — 2. Kál­mán, építész (* Budapest 1850, + u. o. 1927), több középület tervezője, Han­sen tanítványa volt Bécsben, majd Budapesten telepedett le s itt többek közt Deák Ferenc síremlékét tervezte. Szép sikereket aratott monumentális jellegű pályázatokon, így az első Er­zsébet emlékmű-pályázat alkalmával (1902) Strobl Alajossal együtt az első díjak egyikét, a Kossuth-emlékműre kiírt pályázaton (1902) ugyancsak az első díjat nyerte el Strobllal együtt. Középületeinek nagy részét vidéken építette; jelentékenyebbek az iglói színház, a gyulafehérvári törvényszéki palota, a mármarosszigeti vigadó s a debreceni kórház. Művészetét a klasz­­szikus stílusok kiváló ismerete jel­lemzi. — 3. Károly, festő, * Pesten 1859 dec. 11. Párizsban tanult, ott, Amerikában és Budapesten plakáto­kat rajzolt s arcképeket festett. — 4. Mária, Stegmüllerné, * Kassa 1843 máj. 6-án, * Budapest 1930 nov. 26. Buda­pesten tanult s u. o. virágképeket állított ki. GERVAIS (ejtsd: zsörvé), Paul Jean, francia festő, * Toulouse 1859. Gé­­rome tanítványa. Allegorikus vásznai közül ismertebbek: Coenus fiumén, Titania (Toulouse). Ő dekorálta a niz­zai kaszinót. GERVEX (ejtsd: zsörvé), Henri, francia festő, * Párizs 1852, Cabanel és Fromentin tanítványa. Eleinte még tagadhatatlan báj és frisseség jelle­mezte meztelenségen alapuló kompozí­cióit (Szatír és bacchánsnő, Luxem­bourg múz, A fürdőző, La Rochelle), később modorosan száraz portrétistává laposodott. Az ő műve a párizsi Vá­rosháza nagytermének mennyezetdeko­rációja s az Opéra-Comique foyerjá­­nak két freskója. GESELSCHAP, Friedrich, német festő, * Wesel 1835, + 1898. A klasszi­cizmus késő, de termékeny követője, akinek a berlini Zeughausban levő terjedelmes falképei a monumentális festészetnek az új német császárság alatt megpróbált felélesztését szol­gálják. GESSNER, Salomon, svájci német költő, festő és grafikus,­­ Zürich 1730,­­ 1788. Idilljeivel óriási befolyást gya­korolt nemcsak a német, hanem a kül­földi költészetre is. Költői vénájának apadásakor a festészettel és grafiká­val kezdett foglalkozni és sajátos, in­tim jellegű, stílus tekintetében a ro­kokóból a klasszicizmusba átmenő réz­karcokat készített saját költeményei­hez. GESTATIO, a kertművészetben a rómaiak kertjében levő széles út, mely a fontosabb pontokat összeköti a kert teljes szélességében. 377 Gestatio

Next