Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
G - Glatter Ármin - Gatter Gyula - Glatz Oszkár - Glatz Oszkárné - Glatz Tivadar - Glauber, Jan - Gleizes, Albert - Gleyre, Charles - Glock (Galánthay) Tivadar - Glockenton, Nikolaus - Glück Károly - Glück Lipótné - Glyptika - Gmunden
Glatter tűznél fényesedik, irizál és magas tűznél aranysárga, ragyogó. GLATTER 1. Ármin, festő, * Szepsi (Abaúj-Torna vm.) 1861 ápr. 24. – Budapest 1931 okt. 29. Budapesten és Münchenben tanult, azután a magyar fővárosban telepedett le, hol főleg arc- és genreképeket festett. G. 2. Gyula, festő, G. 1. fia, * München 1886 márc. 27. + Budapest 1927 jún. 3. Budapesten, Nagybányán, Szolnokon és Münchenben tanult s 1908 óta állított ki a Műcsarnokban kivált arcképeket, amelyek főkép szalon-eleganciájuk és vituóz megfestésük révén lettek népszerűkké. Mind itthon, mind külföldön számos kitüntetésben részesült. 1908. öregasszony és fiatal leány c. képével a Harkányi-díjat nyerte. 1909. Női arcképét az állami kis arany éremmel tüntették ki. 1911. a Nemzeti Szalon arcképdíját, 1921. az állami figurális díjat nyerte. 1927. a párizsi Salonban Médaille Anterieurement-t kapott. Utolsó művei közül említendő Ottó királyfinak Lequeitióban készített arcképe. 1928. művei egy részéből a Műcsarnok emlékkiállítást rendezett. GLATZ 1. Oszkár, festő, * Budapest 1872 okt. 13. Itt, Münchenben, Párizsban és Nagybányán végezte tanulmányait. 1897 óta állít ki Budapesten, eleinte főkép nagybányai alakos tájképeket, utóbb felvidéki nagyobbrétű népéletképeket. Ezek közül kivált képmásrajzai reprodukciók révén terjedtek el (Mikszáth, Gárdonyi, Eötvös , stb.). Parasztképeit a néprajzi elemek kiaknázása, a találó jellemzés s a realista előadás jellemzi. 1912 óta tanára a Képzőműv. Főiskolának. 1916. az állami nagy aranyérmet, 1917. a társulati díjat, 1926. az állami alakrajzdíjat nyerte. Számos műve van a Szépművészeti Múzeum tulajdonában. 1910 a Nemzeti Szalonban, 1921. Genfben. 1923. Budapesten a Helikon művészeti szalonban és a Műcsarnokban rendezett műveiből gyűjt, kiállítást. G. 2. Oszkárné Wildner Mária, festő. # Reichenberg 1874 márc. 12. Karlsruheban, Casselben és Münchenben tanult. 1910. férjével együtt kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. 1917. a MKE kiállításán az egyesületi díjat nyerte. A festői naturalizmus jegyében dolgozik kitűnő tehetséggel, de keveset állít ki. Maradékok c. csendélete a Szépművészeti Múzeumban van. G. 3. Tivadar, festő, * Bécs 1818 dec. 10. Nagyszeben 1871 ápr. 3. Bécsben tanult s 1843-ban Nagyszebenben telepedett le, ahol rajztanár is volt. 1841 óta állított ki Pesten szorgos kidolgozású tájképeket, amelyekhez az ország sokféle vidékén gyűjtötte a motívumokat. GLAUBER, Jan (Polydor), hollandi festő, * Utrecht 1646, Schoonhoven 1726 körül. Nicolaes Berchem tanítványa. Sokat utazott, Rómában Dugliet hatása alá került, végre Amsterdamban telepedett le. A klasszikus irányú tájképfestésnek a maga korában egyik legkedveltebb művelője volt. Jó példa a budapesti Szépműv. Múzeumban levő olasz tájkép. GLEIZES, Albert, jelenkori francia festő. Egyike volt a theoretikus jellegű kubizmus kezdeményezőinek. Picasso és Braque legszűkebb köréhez tartozott 1907 óta s e csoportot későbbi fejlődésében is nyomon kísérte. GLEYRE (ejtsd: glér), Charles, francia festő, * Chevilly 1806, + 1874. Lelkiismeretes, komoly, az aprólékosságig precíz művész, azonban legjobb műveiben sem tud legyőzni némi szárazságot, merevséget, amely megzavarja tiszta kompozícióit és lágy koloritját. Fölemlítendők: Az este (Luxembourg múzeum), Elvesztett illúziók (Louvre), Pipázó keleti nő (Neuchâtel). Legsikerültebb dekoratív teljesítménye a Madeleine-templom oltárképe. GLOCK (Galánthay) Tivadar, festő, * Vágvecse 1872 okt. 30. A katonai pályára lépett s közben Lovas Lajostól tanult festeni. A csataképfestés mellett a katonanénet is műveli. 1919. Bécsben gyűjt, kiállítást rendezett műveiből. Tábornoki rangban a Ludovika Akadémia tanára volt. GLOCKENTON, Nikolaus, nürnbergi miniátor a XVI. sz. közepén. A G - család, melynek feje, Georg szintén kiváló miniátor volt, üzemszerűvé fejlesztette a miniatűr festészetet s a család minden tagja hivatásszerűen foglalkozott könyvdíszéssel. G. volt közöttük a legjelentősebb, ismertebb munkái; a mainzi érsek 139 miniatűrrel díszített missaléja, és imakönyve, az eichstadti pontificale egy illusztrációja és a wolfenbütteli biblia. Jaschik: GLÜCK 1. Károly, festő, * Budapest 1874 aug. 15. Itt, Münchenben és Berlinben tanult. 1899 óta kiállítója a Műcsarnoknak. Főleg arcképeket fest. G. 2. Lipótné, szobrász. 1. Lázár Ilona. GLYPTIKA, az a művészet, amely kemény anyagból az anyag részbeni eltávolításával alkotja formáit. Ez történhetik vonalaknak egy bizonyos anyagból való kivájása által, mikor a réz- vagy acélmetszés művészetéről, történhetik kőből való faragás útján, mikor a szobrászat művészetéről beszélünk. G. szűkebb értelemben az az eljárás, mellyel drágakövekbe akár domború, akár homorú díszítményeket vésnek: ez a kőbe való metszés (gemmoglyptika) művészete. GMUNDEN (Salzkammer gut), évszázadok óta különféle agyagedényeket 390 Gmunden