Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
A - Abildgaard, Nikolai Abraham - Ablitzer Károly - Aboda Pliszka - Abondio, Antonio - Abonyi Tivadar - Ábrányi (Eördögh) Lajos - Abraxas Gemmák - Absztrak művészet - Abt Sándor - Acajou - Acélmetszet - Achát - Acheiropoietoi
Abildgaard O Acheiropoleid szerepelt. 1899 óta többször kiállított a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. ABILDGAARD (ejtsd: abillgór), Nikolai Abraham, dán festő, született Kopenhága 1743, meghalt u. o. 1809. A kopenhágai akadémián és Rómában tanult. Művei, amelyek az antik művészet mellett Michelangelo hatásáról is tanúskodnak (pl. Philoktetés, Ossian, a kopenhágai képtárban) és igen nagy tekintélynek örvendtek. Dániában a klasszicizmus és általában az újabb festészet kezdetét jelzik. 1789-től a kopenhágai akadémia igazgatója volt. ABLITZER Károly, rézmetsző, szül. Pest 1793. Gros és Rubiére tanítványa volt és 1831 táján Párizsban működött. ABODA PLISZKA, 1. Pliszka. ABONDIO. Antonio, az ifjabb (1538? —91), milánói eredetű szobrász, festő, főleg éremkészítő. Apjának, idősb Antonio A.-nak és Leone Leoninak tanítványa. A XVI. század 60-as éveitől kezdve II. Miksa, majd II. Rudolf császárok szolgálatában áll Bécsben és Prágában. Rudolf kívánságára számos kiváló színezett viasz-portrédomborművet készített. An-nak köszönhető ennek a műfajnak Németországban való elterjedése. Császári ösztöndíjjal többször van külföldön, Németalföldön, Spanyolországban, Itáliában, ezenkívül német fejedelmi udvaroknak is dolgozik. Érmein főleg a két császárt, a császári ház tagjait, kivételesen polgári személyeket is megörökített. Magyar előkelőségek, Bakócz Tamás, Verancsics Antal, Jordán Tamás tábori főpap, Svendi Lázár számára is készített emlékérmeket és tőle való Galeotto Marzio emlékérme is. Fiával, Alessandro A.val együtt majdnem félszázadig állt a császári udvar szolgálatában. — Irodalom: E. Fiala (Prága, 1909). ABONYI Tivadar, festő, szül. Budapest 1887 okt. 18. A bpesti Színművészeti Akadémiát végezte el és jelenleg Budapesten színész. Közben 1921—26. a képzőművészeti főiskolán Benkhardt Ágostonnál tanulta a festészetet. 1929 febr. az Ernst-Múzeumban kollektív kiállítás keretében mutatkozott be közvetlen festői felfogású képeivel. ÁBRÁNYI (Eördögh) Lajos, festő, szül. Budapest 1849 dec. 7., megh. u. o. 1901 máj. 26. Münchenben és Párizsban (Bonnatnál) tanult; 1883- tól Budapesten dolgozott. Arcképfestő és illusztrátor volt. Képmásai közül Péchy Tamásé a képviselőház, Jósika Miklós báró és Zsivora György mellképei a M. T. Akadémia tulajdonában vannak. ABRAXAS GEMMÁK. Eredetileg valószínűleg régi perzsa vésett kövek, jelképes ember-, állat-, növényalakokkal és feliratokkal. A középkorban talizmánul használták őket. ABSZTRAKT MŰVÉSZET. Absztrakt az olyan művészet, amelyen a valóság formái és színei már alig ismerhetők meg, vagyis absztrakt a tárgytalan (témátlan) művészet. Szélsőséges példáikkal az absztrakt művészet körébe tartoznak mindazok a művészeti irányok, melyek a valóság formai és színbeli logikájával nem törődve, azzal gyakran szembefordulva, igyekeznek mondanivalójukat kifejezni, tehát (szélsőséges példáival) általában az expresszionizmus és ennek a művészeti törekvésnek minden elágazása: a kubizmus, a futurizmus, a szürrealizmus, a konstruktivizmus. Művészetével teljesen az absztrakt művészet körében mozog Kandinszkij (1. ott) és jellemző példákat szolgáltatott reá művészetének bizonyos korszakaiban Picasso (1. ott). Maga a művészeti kifejezés (absztrakt művészet) belső ellentmondásban szenved, mert minden művészet, amíg művészet, szemmel érzékelhető konkrét valami, nem absztrakció. Elek: ABT Sándor, 1. Apáti (Abt) S.ACAJOU. Senegambiában előforduló fehér mahagónita. A franciák a közönséges mahagónit is így nevezik. ACÉLMETSZET, a mélynyomású sokszorosító eljárások egyike, amelyet a XIX. század elején az amerikai Jakob Perkins alkalmazott először. Lényegében ugyanaz, mint a rézmetszet. A különbség csak az, hogy réz helyett acéllemezbe vési a grafikus a vonalait. Előnye az volt, hogy a kemény acéllemezről sokkal több levonatot lehet készíteni, mint a puhább rézlemezről és ezért a múlt század első felében, mint a tömeges illusztráció eszköze, rendkívül elterjedt. Hátránya azonban, hogy megmunkálása az anyag keménysége miatt igen nehéz, könnyű és lágy vonalakat bajos vele elérni. A.mióta a rézmetszetek levonatainak számát azáltal lehet fokozni, hogy a rézlapot vegyi úton (galvanoplasztika) lehet sokszorosítani vagy acélozni, azóta az A.-t már nem művelik. Conrad: ACHÁT, féldrágakő (kvarcok réteges összetétele). Dísztárgyakat köszörülnek belőle. ACHEIROPOIETOI (görög), Krisztus nem kézzel festett képei, amelyek a hagyomány szerint természetfölötti módon keletkeztek. Ezek élén áll az edessai v. Abgar-kép, amelyet a legenda szerint maga Krisztus küldött Edessa uralkodójának, Abgar Udomónak. Azonban számos más templom is őriz A.-kat. Az A. közé tartozik a Veronika-kép, amelynek állítólagos