Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kolbe, Mihály - Kolbenheyer Ferenc - Kolbenheyer Ferenc László - Kolbenheyer Gyula - Kolbenheyer Viktor - Kollár Gusztáv - Kollarits-Iker Anna - Kollarz, Franz - Koller, Rudolf - Kollerich István - Kollman Jakab - Kollmitz, Kristóf - Kollwitz, Käthe
Kolbenheyer 575 Kollwitz cosnő (Berlin, Nationalgalerie). K. műve az igen finom, eredeti Heineemlék Frankfurtban (1913). Mint grafikus, Faust-ciklusával vált ismertté. — Irodalom: Valentiner (München, 1922). K. 2. Mihály, festő, * 1907. A budapesti képzőm. akadémián Glatznál tanult. 1928. a főiskola jubiláris kiállításán a lord Rothermere által adományozott utazási ösztöndíjat nyerte. 1930—31. a Szinyei Társaságtól dicsérő és kitüntető elismerést kapott; 1933. pedig a Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjat, Mohácson él. KOLBENHEYER J. Ferenc, építész, Sopron 1840, + Buziás 1881. Charlottenburgban tanult, azután Budapesten működött. K. tervezte a budapesti II. ker. főgimnázium (1869), a régi tőzsde (Benkő Károllyal közösen), a Markó-utcai főgimn. (olasz renaissance, 1874—76), a rabbi-szeminárium (román stílus, 1875—78), a sebészeti klinika (olasz renaissance, 1874—78), a bonctani intézet (olasz renaissance, 1876—79) stb. épületeit. K. 2. Ferenc László, festő, * Kolozsvár 1896 júl. 6. Budapesten tanult, hol 1918 óta főleg virág- és gyümölcscsendéleteket állít ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. K. 3. Gyula, építész és festő, * Igló 1851 máj. 6. Budapest 1918 szept. 26. Zürichben és Berlinben tanult, 1875. Budapesten telepedett le s a felső építőipariskola tanára, majd igazgatója volt. 1897. a berlini Königsplatz átalakításának nemzetk. pályázatán első díjat nyert. K. tervei alapján épült a bpesti felső építőipariskola (1900—1901, Gaál Adorjánnal közösen) és a pozsonyi állami fémipari szakiskola épülete (1903—1907). K. tájképeket festett akvarellben, s ezek közül hármat 1878. kiállított a Műcsarnokban. K. 4. Viktor, építész, * Sopron 1858 ápr. 16. A földmívelésügyi minisztérium műszaki osztályának főnöke volt. K. tervezte a losonci városházát, a hódmezővásárhelyi nyári színkört, a szombathelyi víztornyot, s Budapesten több bérházat és villát. KOLLÁR Gusztáv, festő, * Nyíregyháza 1879 márc. 25. A bpesti mintarajziskolában tanult, azután Brassóban telepedett le. Akvarell tájképekkel 1911 óta vesz részt a bpesti Műcsarnok és a Nemz. Szalon tárlatain. KOLLARITS IKER Anna, festő, * Nagykanizsa. Budapesten Szablya- Frischauf Ferencnél tanult, 1909. állított ki először. Művei: Madonnatanulmány, néger és arab típusok, egyiptomi tanulmányok. Táj- és csendéletképeket is festett. 1933. Davosban volt kollektív kiállítása. KOLLARZ, Franz, osztrák rajzoló és litográfus, * Josephstadt (Csehország) 1829, Bécs 1894. A bécsi akadémián tanult, azután mint illusztrátor és kőrajzoló Bécsben működött. Számos magyar történeti tárgyú önálló műlapot készített pesti hetilapok részére, s magyar tört. rajzainak egy sorozata albumban is megjelent. Sok eredeti rajza van az Ernst-Múzeumban és a M. Tört. Képcsarnokban. KOLLER, Rudolf, svájci festő, * Zürich 1828. + 1905. Düsseldorfban tanult és ott összebarátkozott Böcklinnel, akivel 1847. Belgiumba ment, majd Párizsban és Münchenben tartózkodott, végre Zürichben telepedett le és ott festette színpompás, eleven állatképeit, amelyek már korán a francia impresszionizmus befolyását tükröztetik vissza. Egyforma tökéletességgel festette lovak, szarvasmarhák, kecskék, kutyák, szamarak képeit. Művei nagy számmal találhatók svájci képtárakban, a drezdai képtárban is képviselve van. — Irodalom: A. Frey, Der Tiermaler Rudolf K. (2. kiad. Zürich, 1929). KOLLERICH István, festő, * Budapest 1886 ápr. 16. Itt és Nagybányán tanult s főleg tájképeket fest. 1907. a Műcsarnokban állított ki először. 1912. a nagybányaiak jub. kiállításán vett részt. KOLLMAN Jakab, éremvéső, * Mautern (Alsó-Ausztria) 1775, + Körmöcbánya (?) 1854 után. 1799-től a szomolnoki, gyulafehérvári és körmöcbányai pénzverdékben dolgozott. 1840- től főéremvéső volt Körmöcön. KOLLMITZ (Collmitz, Colmitz) Kristóf, fafaragó és műasztalos, Lőcsén 1665, hova Olmützből került. 1626. készítette a lőcsei Szent Jakab-templom remek szószékét, melyet Mózes hatalmas alakja tart, s melyen domborművekben vannak ábrázolva: Ábrahám áldozata, Mózes átvezeti népét a Vörös-tengeren, Mózes a pusztában, Mózes a hegyen, Illés próféta áldozata, Illés tüzes szekere és Dániel az oroszlánok közt. Ugyancsak tőle való e templomban az orgonakarzat és néhány epitaphium. KOLLWITZ, Käthe német grafikus, * Königsberg 1867. Stauffer-Bern tanítványa. Mint Berlin szegény városrészében élő orvos felesége, az őt környező nyomor nagy befolyást gyakorolt reá, úgyszintén Zola Germinalja és Hauptmann Die Weberje a proletárok küzdelmes életének ábrázolására terelte. Kérlelhetetlen realizmussal, amellett hol megkapó lendülettel, hol mély keserűséggel állítja elénk a Takácsok lázadását (6 lapból álló sorozat, litográfia, rézkarc, akva tinta, 1894—98). Ezt követte a Paraszt