Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
K - Kotsis Iván - Kovács (Szegedi Kovács) Ágoston - Kovács Antal - Kovács (Kováts) Edgar - Kovács Ernő - Kovács Erzsébet - Kovács Etelka - Kovács Ferenc - Kovács Frigyes - Kovács Gina - Kovács Gyula - Kovács (Kováts) Gyula (dabasi) - Kovács (Kováts) István (kovásznai)
Kotsis nált. 1887-től főleg virág- és csendéletképeket állít ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. KOTSIS Iván, építész és építészeti író, * Arad 1889 dec. 15. A bpesti műegyetemen tanult, melynek jelenleg rendes tanára. Főbb alkotásai: a városligeti Regnum Marianum-templom, a kat. Nővédő Egylet bokréta-utcai székháza, az áll. védőnőképző intézet, a delej-utcai orvosi internátus lakóháza, a városligeti és margitszigeti tejivócsarnokok, az utóbbi környékének kertművészeti rendezésével. Vidéken számos iskolát, vámőrségi- és csendőrlaktanyát épített, azonkívül Nyíregyházán az ág. ev. egyházközség bérházát, a balassagyarmati rendőrkapitányság épületét, átépítette a zalaegerszegi vármegyeházát s u. ott a r. k. templomot és ferencrendi kolostort tervezte. Különösen sokat dolgozott a Balaton mellékén. Több villán kívül az ő műve a balatonfüredi csendőrszanatórium, a boglári r. k. templom, Tihanyban a diáknyaraló, révház, József fhg nyaralója s a biológiai kutató intézet finom architektúrájú épületei. Korábbi művei klaszszicizáló jellegűek, újabb alkotásai modern törekvésekről tanúskodnak. Számottevő irodalmi működést is fejt ki, önállóan megjelent könyvei: Tanulmányút Olaszországban (Budapest, 1912), Az olasz renaissance formaképzése (u. o., 1920), Az olasz renaissance építőművészet alaktana (u. o., 1920), Családi házak (u. o., 1921) stb. KOVÁCS (Szegedi Kovács) 1. Ágoston, festő, * Szeged 1888 aug. 28. A képzőműv. főiskolán tanult. 1919. a hadviselt művészek kiállításán orosz hadifogsága alatt festett akvarelljeivel keltett feltűnést. 1923. a Nemzeti Szalonban kiállított vízfestményeivel megnyerte az akvarell-díjat. 1929. a Műcsarnokban kitüntető elismerésben volt része. K. 2. Antal, festő Topolyán, az 1880-as években. 1882. A kis gazdaszszony c. életképét állította ki a budapesti Műcsarnokban. K. (Kováts) 3. Edgar, magyar származású építész, festő és író. * Karapczen (Bukovina) 1849 szept. 27. Czernowitzban, Lembergben, Bécsben és Zürichben tanult. 1872—88. Semper és Hasenauer műtermében, 1889—94. Kirschner műtermében dolgozott. Bécsi működése alatt virágcsendéleteket és genreképeket állított ki. 1900 óta a lembergi műegyetemen az építészet tanára volt. K. 4. Ernő, festő, * 1825 körül. A bécsi testőrintézetben szolgált s Bécsben tanult festeni. A szabadságharcban a magyar hadseregben őrnagy volt. A hegyesi csatában (1849 jún. 34) elfogták a császáriak s 16 évi várfogságra ítélték, amit az aradi vádban töltött ki. Itt festette Az aradi vár foglyai 1852-ben c. képet, melyet 1880. közölt a Vasárnapi Újság. Ismeretes egy Wiersciczky Longinusnét ábrázoló miniatűrje is 1852-ből (Tört. Képcsarnok). K. utóbb a lipótvári fogház parancsnoka volt. K. 5. Erzsébet, iparművész és grafikus, * Bátaszék 1889 okt. 26. Mint tervező az iparművészetnek szinte minden ágában kitűnt, ő tervezte a budavári koronázó templom számára a Szent István-ornátust. Minden stílushoz alkalmazkodó nagyszámú rajza jelent meg folyóiratokban, kivált a Magyar Iparművészetben. Az Állami Nőipariskola tanára. K. 6. Etelka, festő Budapesten. 1887 —1891-ig többször állított ki a Műcsarnokban. K. 7. Ferenc, építész, * 1850, + Esztergom 1882 márc. 20. Tanulmányai végeztével Esztergomban telepedett le, s u. o. Majer Antallal közösen tervezte és építette a gimnázium épületét (1880). K. 8. Frigyes, építész, * Budapest 1875 jan. 28. Itt, Bécsben és Párizsban tanult. Hazatérve Budapesten nyitott műtermet. K. tervezte és építette gróf Zichy Jenő palotáját Budapesten, a zentai és mezőkövesdi városházát, a kaposvári, marcali és ungvári takarékpénztárak épületeit, a Kemény-féle palotát Kaposvárt, továbbá számos bérházat és villát a fővárosban és a vidéken. K. G. Gina, festő és iparművész, • Mohács 1878 dec. 31-én, Deák-Ébnernél és Párizsban tanult. Leginkább aktos kompozíciókat, arcképeket és tájképeket fest. Főműve idáig egy zöldes tónusú Madonna c. képe. Újabban rézkarcolással, szőnyegtervezéssel és kerámiával foglalkozik, főkép modern szőnyegeivel keltett feltűnést. K. 10. Gyula (kur tagataki), festő, * Nagyszeben 1860, Budapest 1899. Itt, a mintarajziskolában tanult s azután Brassóban, Kolozsvárt és Budapesten működött. K. (Kováts) 11. Gyula (dabasi), festő, • Sárbogárd 1885 febr. 23. 1909-12. a bpesti képzőmű főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult, majd a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1913 óta szerepel fővárosi tárlatokon, Pécsett él. Néhány képe a kecskeméti és pécsi múzeumokban van. K. (Kováts) 12. István (kovásznál), festő, * Szilágysomlyó 1864 febr. 22. Budapesten és Münchenben tanult. 1899. Szabadka város megrendelésére Palics-fürdőről 14 tájképet festett, melyek 1900. Párizsban voltak kiállítva. 1904. kollektív kiállítása volt Budapesten. 1904—14. Zilahon táj- és arcképeket festett. Eötvös Lóránt és 588 Kovács