Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

K - Kovácsy Berta (hadadi) - Kovatsch József - Kowalski-Wierusz, Alfred de - Kóyetsu - Kozák István - Kozics Ferenc - Kozina Sándor - Kozma Erzsébet - Kozma Lajos - Kozma Mihály - Kőfaragó János (Johannes Lapicida) - Kőfaragó János, építőmester - Kögler, Mathias - Kőhalmi Mihály

Kovácsy 590 Kőhalmi képzőm, főiskolán Zemplényi Tiva­darnál tanult. 1917 óta kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalon­nak. KOVÁCSY Berta (hadadi), festő * Tasnádszántó 1889 szept. 3. A bpesti áll. női festőiskolában Deák-Ébner Lajosnál s azután Márffy Ödönnél ta­nult. 1911 óta a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban figurális és táj­képeket állít ki. KO­V­ATSCH József, rézmetsző, * Bécs 1799 ápr. 22. f St. Veit 1839 jún. 7. Bécsben tanult s a Belvedere ké­peiről készített metszeteken kívül sok műmellékletet készített magyar ki­adványok számára is (Aurora, Hébe, Zalán futása stb.). KOWALSKI-WIERUSZ, Alfred de, lengyel festő, * Varsó 1849. Drezdá­ban tanult, majd Münchenben Wag­ner Sándor és Josef Brandt tanít­ványa. Világos, színes képeinek tár­gyát, melyen sűrűn szerepelnek a lo­vak, az orosz, lengyel és galíciai nép­életből meríti: Krakkói parasztlako­dalom, Huzalok vadászatra mennek, Lóvásár Lengyelországban, Február (München, Neue Pinakothek). Festett rokokó genreképeket is: XIV. Lajos vadászata Fontainebleauban. KOYETSU, 1. Honami Kóyetsu. KOZÁK István, festő, * Rimaszom­bat 1878 máj. 6. A bpesti mintarajz­­iskolában tanult. 1901—9. táj- és csend­életképeket állított ki a Nemzeti Sza­lonban. KOZICS Ferenc, festő és illusztrá­tor,­­ Pozsony 1864 jan. 2.­­ München 1900 okt. 2. Münchenben tanult s az­után u. o. működött. Budapesten csak 1885. szerepelt a Műcsarnokban egy női arcképpel, műveit inkább kül­földi tárlatokon állította ki. Kisalakú képeinek tárgyát főleg a mesék vilá­gából vette. Ilyenek: A mese, Esti ködben, Scherzo, Békakirály stb. Élete utolsó éveiben jobbára miniatűröket festett elefántcsontra. — Fia, K. Ernő festő a müncheni akadémián tanult s 1922. Parasztfiú c. képét állította ki a müncheni Glaspal­astban. KOZM­A Sándor, festő, * Felsőság 1801 márc. 13. f Felsőpulya 1873 szept. 6. Pesten bölcseleti tanulmányokat végzett s aztán itt, Bécsben, Párizs­ban, Olaszországban tanult festeni, utána Oroszországban, Párizsban, Lon­donban, Budán festette arcképeit (Sze­mere, Ujházy László, Szinyei Merse László), de közben hasonló célból be­utazta az egész Felvidéket is. Finom kidolgozású miniatűr-arcképeinek leg­nagyobb része lappang. Férfiarckép és önarckép c. olajfestménye, néhány miniatűrje és számos rajza a Szép­művészeti Múzeumban van. KOZMA J. Erzsébet, Veress Zoltán­­né, szobrász, * Marosvásárhely 1879 máj. 30. Fadrusz tanítványa, 1901 óta szerepel a nyilvánosság előtt képmás­szobrokkal (Brassai, Bláthy, Andrássy Károly gr.) és emlékérmekkel (Fi­­nály IL, Kováts G.y.). K. 2. Lajos, építész, bútortervező és grafikus,­­ Kiskorpád 1884 jún. 8. a modern magyar iparművészet egyik kiváló képviselője. A budapesti mű­egyetemen tanult, majd sokat tanul­mányozta a népművészetet, amelynek szelleme munkásságán mindig érez­hető. Grafikai munkái, könyvdíszei, könyvtábla-tervei finom érzékkel egye­sítik az újszerűséget archaizáló stili­zálással. Ugyanez az erénye illusztrá­cióinak is, amelyek közül legneveze­tesebbek: Zsuzsika Bergengóciában, a gyomai Kner - kiadásban megjelent ,,Három csepke könyv“, „Testvéror­szág“ (Balázs), a régebbiek közül az Ady-illusztrációk és Révész Béla „Ta­lálkozás Hamupipőkével“ c. köteté­hez. „Tipográfiai díszítmények“ c. 1920—29. készült munkáiból gyűjtemé­nyes albumja jelent meg Knernél (é. n.). Mint építész sokáig dolgozott Lajta Béla mellett. Bútortervein kí­vül, amelyekkel itthon és külföldön nagy sikereket aratott, színpadi dísz­letek tervezésével is foglalkozott. A tervei szerint épült lakóházak, por­tálok, kávéház- és egyéb interieurök választékos ízlésről és nagy ötletes­ségről tanúskodnak. — Irodalom: In­nendekoration, Sonderheft: Ludwig K. 1924. Kner, K. szignetkönyve (Gyoma,­ 1925). K. 3. Mihály, asztalos és festő, * Nyárádgálfalva, 1667. Havadi András­sal együtt készítette a nyárádszent­­mártoni unitárius templom fameny­­nyezetét 60 festett táblával s 1670. a szentgericei templom famennyezetét 78 festett mezővel. KŐFARAGÓ 1. János (Johannes La­­picida), Nagy Lajos király építőmes­tere. 1365. egy házat kapott a király­tól Budán. K. 2. János, építőmester Kassán a XVII. sz. 1649—65. csaknem állandóan ő volt a kassai kőmívescéh céhmes­tere. Ki­építette az 1663. felszentelt kassai ref. templomot. KÖGLER, Mathias, osztrák szobrász. A bécsi akadémia 1772. választotta rendes tagjává. 1783. a budai tanács megbízta II. József szobrának elké­szítésével, melyet a budai várban akartak felállítani. A minta elkészült, de a terv kivitele a császár ellenzé­sén meghiúsult. KŐHALMI Mihály, erdélyi szárma­zású betűfestő. 1492. Budán Thomas de Aquino Summájának velencei ki­adását rubrummal díszítette s a feje­zetek elejére színes iniciálékat fes­tett. Az ősnyomtatvány a nagyszebeni ev. plébánia tulajdona.

Next