Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Meldolla, Andrea - Melegh Gábor - Melhorn Johann Gottlieb - Melka Vince - Mellan, Claude - Meller, Dezső - Meller Kató - Meller Simon - Melosi Aphrodite - Melozzo da Forli
Meldolla 105 Melozzo da Forli készült szobrocskái a gyár legjobb alkotásai közé tartoznak. Formái nemesek és természetesek, a meisseni gyár modoros formáival szemben. Munkáit gyakran egész névvel jelöli. MELDOLLA, Andrea, 1. Schiavone. MELEGH Gábor, festő, • Versec 1801 máj. 14. Trieszt 1835. Bécsben tanult , ott és Versecen festett gondos kivitelű arcképeket, főkép pedig illusztrációkat rajzolt (az Auróra számára) a táblabírókorszak átlagos stílusában. Rézkarccal, litográfiával is foglalkozott. Művei közül Schubert (!) arcképe és egy miniatűrszerűen festett kis Madonnája a Szépműv. Múz.-ban. MELHORN Johann Gottlieb, porcellánfestő. A meisseni porcellángyárban, 1749-től a holicsi fajansz-gyárban dolgozott. MELKA Vince, festő, Prága 1840 körül. Itt tanult, s az 1870-es években Kolozsvárt telepedett le. Az 1880-as évek elején Rudolf trónörökös megbízásából a híres görgényi vadászatokról számos képet és szénrajzot készített, melyek a lainzi császári kastélyban voltak. 1910. számos akvarelljét és rajzát szerezte meg a Szépm. Múzeum. Három képe az Erdélyi Muzeumban. MELLAN, Claude, francia rézmetsző, * Abbeville 1598, Párizs 1688. Voulet tanítványa. A metszésben bámulatos virtuóz vonalvezetésével tűnt fel. M. soha sem használ árnyékoláshoz és modellírizáshoz keresztbefektetett vonalakat, hanem a vonalak párhuzamosan haladnak egymással és vastagodásukkal adják az árnyékhatást. Legnevezetesebb metszete a Veronika kendője, amely lapon az orr hegyén kezdődő spirális vonal megszakítás nélkül folytatódk az egész arcon. Egyéb arcképei: Richelieu kardinális, Pierre Gassendi, említésreméltó alkotások. MELLER J. Dezső, építész, • Győr 1882. A müncheni műegyetemet végezte. 1906 óta Bpesten önálló gyakorlatot folytat. Tervei szerint épült a szentendrei városháza, ezenkívül számos bérházat, kastélyt és villát tervezett. Több pályázaton nyert díjat. M. 2. Kató, iparművésznő, * 1912 március 18. Tanulmányait a müncheni és a londoni iparművészeti főiskolán végezte; főleg színházi dekoráció- és kosztümtervezéssel foglalkozik. 1933. kiállítása volt az Ernstmúzeumban. M. 3. Simon, művészettörténész, * Győr 1875 dec 26. 1901—1924. az Országos Képtárban, ill. Szépműv. Múzeumban működött és kivált a múzeum grafikai és plasztikai gyűjteményének fejlesztése körül szerzett érdemeket s a múzeum kötelékéből való kilépése után számos rendkívül értékes ajándékkal gyarapította annak gyűjteményeit. Magyar és külföldi folyóiratokban megjelent sok cikken kívül önállóan megjelent művei: Michelangelo (Budapest, 1903), Ferenczy István élete és művei (u. o., 1906), Goya (u. o., 1913), Az Esterházyképtár története (u. o., 1915), Peter Vischer (német nyelven, Leipzig, 1925). Die deutschen Bronzestatuetten der Renaissance (München, 1926). Tudományos eredményei közül kimagaslik Leonardo da Vinci bronzszobrocskájának felfedezése a Szépművészeti Múzeumban. E lexikon munkatársa: MELOSI APHRODITE („Milói Vénusz“). Az istennőnek e pompás, az életnagyságot meghaladó márványszobrát 1820-ban találták Melos szigetén. (Ma a Louvreban.) A szobrot feltétlenül a hellenisztikus korba kell helyeznünk, ha nem is bizonyos a vele talált (ma elveszett) plinthos töredék hozzátartozása, melyen Alexandros (!) antióchiai művész jelzése volt látható. Az alak lágy mozdulata, a test friss, vibráló életteljessége, a fej méltóságteljes kifejezése kiváló egyéniségű művészre vallanak. A torzó vitás kiegészítése még ma is megoldatlan; nem dönthető el, vájjon pajzsot tartott-e, mint egyes korábbi Aphrodite-szobrok, vagy almát, Melos jelvényét, vagy Erosra támaszkodott-«. — Irodalom: Salomon, Die Venus von Milo u. die mitgefundenen Hermen, Stockholm, 1901. Repholz, Aphrodite fra Melos, Kopenhága, 1909. Wey de. MELOZZO DA FORLI, tkp. M. degli Ambrosi, umbriai festő, * Forli 1438., u. o. 1494. Piero della Francesca tanítványa, de az Urbinóban tartózkodó Justus van Gent németalföldi festő is befolyással volt reá. Működött Forli, Róma (1461—72, azután ismét 1476—81), Loretto (1478) és Urbinóban (1473— 1475/76). A XV. sz. egyik nagy úttörő mestere az alakok térbehelyezése, merész perspektivikus rövidülése terén, különösen az alakoknak alulról való szemléletét véve tekintetbe, miben Mantegnával rokon. Színei bár nehezek, alakjaiban sok a szépség és drámai erő. Korai munkája Szt. Márk mint evangélista és pápa (tempera-vásznon, Róma, S. Marco). Legismertebb művei: IV. Sixtus pápa az általa alapított vatikáni könyvtár élére Platinát nevezi ki, a jelenet nagyszerű renaissance-csarnokban a pápa rokonai (köztük a későbbi II. Gyula pápa) jelenlétében játszódik le (1476/77, freskó vászonra átvíve, Vatikáni Képtár) és a II. Apostoli 1711. elpusztított apsis félkupolájának freskótöredékei. Krisztus mennybemenetele hosszúruhás, zenélő angyalok között, lenn Mária és