Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Mérmü - Mérő István - Merson, Luc-Olivier - Mertz János - Méryon, Chrles - Mesdag, Hendrik Villem - Messel, Alfred
Mérmű szel. Az egész felépítés, úgy mint az apró részletek, csodálatosak. A darab 1549-ben Nürnberg város számára készült. Nevét egy nürnbergi polgártól kapta, ki azt a XIX. sz. elején a várostól megszerezte. MÉRMŰ (németül Masswerk), a gótika egyik legfontosabb díszítőeleme. A csúcsíves ablakba beírható s a csúcsíves alapformához simuló kőívek olykor pazar gazdagságú kombinációjából áll elő, oly módon, hogy az ívekből a legkülönfélébb alakzatok, így kisebb csúcsívek, három- és négylevelű lóheremotívumok, rózsák s egyéb dekoratív formák alakulnak ki, különösen a flamboyant (1. o.) korában, amikor a korlátlan gazdagságig emelkedő hashólyagos M. foglalja el a korai gótika szigorúan szerkezeti alapokon, konzekvensen szerkesztett M.-veinek helyét. Ablakokon kívül korlátokon, trifoliumokon (1. o.) és egyebütt is előfordul, tisztán dekoratív rendeltetéssel. Barát. MÉRŐ István, festő, * Szentjános 1873 dec. 5. Budapesten, Münchenben, Párizsban tanult s 1895 óta állítja ki Budapesten nagyobbára a népéletből vett, plein-air képeit. 1912. az állami kis aranyérmet nyerte. A Céhbeliek tagja. MERSON, Luc-Olivier, francia festő, * Párizs 1846., + 1920. Chassevent és Pils tanítványa. Szenttörténeti képei közül különösen ismert az érdekes A Szent Család pihenője (a sphynx lábai közt alvó Szűz Máriával). Dekoratív festményei vannak a párizsi Hotel de Villében, Sorbonneban, Opéra comiqueban, a chantillyi kastélyban stb. Illusztrációkat is rajzolt. MERTZ János, festő a XVIII. sz. végén Budán, ahol 1790. szerzett polgárjogot. 1788. nőül vette Falkoner Ferenc festő leányát, Borbálát. 1792. festette Dugonics Ádám szegedi polgármester arcképét. Tőle való a vaáli templom Nép. Szt. Jánost ábrázoló oltárképe is 1800-ból. MÉRYON, Charles, kiváló francia rézkarcoló, * Párizs 1821, + 1868. Brestben végezte a tengerészeti iskolát jó eredménnyel. Behajózta Algir, Tunis, Szmirna és Athén városokat, majd New-Zeeland, Új-Kaledónia volt reá nagy hatással, ahol sok rajzot készített. Az akkor nagyon elhanyagolt rézkarcot E. Blérynél tanulta és 1850. jelent meg első nevezetes lapja, a „Petit Pont“, majd 1854. az akkori idők legjelesebb, feltűnést keltő műve: Eaux fortes sur Paris. Alig 33 éves korában már kilenc mestermű szerzője volt. 1858-ban hirtelen súlyos búskomorságba esett és az őrültek házába került, ahonnan, majdnem gyógyulva, újra visszatérhetett műtermébe. A súlyos anyagi gondok (lapjait nem vette senki) ismét megviselték idegrendszerét, úgyhogy másodszor is ideggyógyintézetbe került, ahol alig 47 éves korában meghalt. Műveit, amelyeket az akkori párizsi zsűri viszszautasított, ma az újkori grafika legbecsesebb lapjai közé sorozzák. — Irodalom: Loys Delteil (Párizs, 1907). G. Ecke (Leipzig, é. n.), Conrad, MESDAG, Hendrik Willem, hollandi festő, * Gröningen 1831, 1915. Roelofs tanítványa. Hágában a modern tengerfestők vezető mestere a múlt sz.ban. A hollandi sárgásszürke tenger, a halászok vitorlás hajóinak festője esőben és napfényben. (Téli nap a tenger partján 1881, Budapest, Szépműv. Múz.) Kitűnő arcképeket is festett. Képei Amsterdam, Rijksmuseum. Israels mellett egyéniségével hatott a hollandi művészeti életre a múlt sz. utolsó éveiben. Alapítója igen értékes magángyűjteménynek, melyet még életében Hága városának ajándékozott. MESSEL, Alfred, német építész (1853 —1909), az újabb német építészet egyik legerősebb tehetsége, a modern áruházépítés úttörője. Korábbi éveiben a német renaissance volt kedvenc stílusa, későbbi művei többnyire a barokk és klasszicizmus talaján állnak. Főműve, a berlini Wertheim-áruház, valósággal forradalmat keltett a modern építészetben; a művében megteremtette a modern áruház-stílust. Legérdekesebb része az épületnek a leipzigerstrassei rész; ennek architektúrája a földszinten árkádos, a felső emeleteken erősen vertikális hangsúlyozású, anyagszerű és monumentális is egyben s gótikus reminiszcenciákat idéz fel; a voss-strassei rész kevésbbé eredeti s voltaképen nem más, mint modernizált csúcsíves architektúra. Egyéb berlini művei közül — nagyszámú üzlet- és lakóházon kívül — a barokkos Lettehaus, a klasszicizáló talajban gyökerező, de modern szellemű Landesversicherungsanstalt, a Nationalbank háza, az AEG és a Handelsgesellschaft üzletházai s a charlottenburgi csecsemőotthon nevezetesek. Középületei közül a finom arányú ballenstedti városháza s különösen a darmstadti múzeum tűnik ki, amely szép barokk homlokzatával, megkapó Mérműves ablak. 109 Messel