Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
M - Mexikó művészete - Meyer, Gustav - Meyer, Hans Heinrich
Mexikó művészete 114 hatalmas dombormű a brüsszeli múzeumban: Az aratás, A bányászok hazatérése, A kovácsok és A rakodó munkások, mint a földmívelés, ipari munka és kereskedelem szimbólumai. Arcképszobrokat csak családtagjairól és néhány jelentékeny emberről készített, azokról, akik közelebbről érdekelték, Charles Cottet, a festő, Camille Lemonnier, az író. — Irodalom: Demolder (Brüsszel, 1902, németül Strassburg, 1902). Lemonnier (Párizs, 1903). Treu (Dresden, 1898). Scheffler (Berlin, 1903). Gensel (Bielefeld, 1905). Champaigne (Párizs, é. n.). Fónagy, MEXIKÓ MŰVÉSZETE. Mexikó kultúrája, amint az forrásművekből s a legújabban végzett ásatásokból megállapítható, nem volt egységes, hanem három különböző rétegből tevődött össze: az otomi, testek és azték kultúrából. Az ősrégi, primitív otomi műveltséget a Kr. e. V. században váltja fel a tőitek, ezt ismét a Kr. u. XI. század derekán az azték civilizáció. Az otomi kultúra művészete, amennyire egyes agyagfigurákból megállapíthatjuk, teljesen kezdetleges fokon állott s körülbelül az európai újabb kőkorszak művészi nívóját érte el. A teitek- és aztek-periódus törzsei közül a Mexikó déli részében és Közép-Amerikában lakó maya-népek kultúrája és művészete állott a legmagasabb fokon s különösen a Kr. u. V. és VI. században virágzott. Műveltségük legszebb emlékei a nagyszerű képes kéziratok. A maya-népek architektúrája eléggé fejlett volt, s impozáns romok hirdetik Tikal, Copan, Piedras Negras, Quirigua s a többi maya-város egykori hatalmát. Különösen szépek Uxmal romemlékei, a Casa del Gobernadornak s Casa de las Monjas-nak elnevezett szentélyek, amelyekből hajdan az eget vizsgálták. A falakat teljesen elborítja az érdekes, geometrikus jellegű ornamentika, amelyben kevés a hajlott vonal s többnyire meanderszalagszerű s egyéb vonalas motívumai vannak. A reliefszobrászat színvonaláról néhány gazdag faragású monolith stéle tesz tanúságot. Egyelőre nem datálhatók, de valószínűleg a XI. sz. előtti időből származnak a toltek-kultúra középpontjának, a mai főváros közelében fekvő Teotihuacan-nak nagyszabású pyramisai, a nagyobb, ú. n. Nap-g a kisebb, ú. n. Holdpyramis. Az előbbinek alapterülete 200X200, magassága 65 m. Anyaguk nyerstégla, kő és föld. Valószínű a feltevés, hogy templomok alépítményei voltak. Nagyszerű emlékek maradtak fenn a yucatáni Chichen-Itzában, amely elkerülte a spanyolok pusztításait. Itt érdekes dekoratív ábrázolású kőreliefeket és pompás freskókat találtak, de ez utóbbiak nem a mayuktól, hanem alkalmasint a toltekektől erednek. Egy különösen szép templomi freskón a mindennapi életből vett jelenet van ábrázolva, emberekkel és állatokkal, kunyhóval és erdővel, primitív tudással, és rajzkészséggel, de határozott naturalisztikus érzékkel és jó megfigyelőképességgel van megfestve. A mayák kul-fúrája mellett a tzapotekeké „ . . . . is figyelemre Falenquei dombormű, méltó, művészetük közepes nívóját agyagedények és bálványszerű sírurnák hirdetik. Sokkal magasabb színvonalú a colimakultúra, amelynek különösen kerámiája ötletes. Még fejlettebb a chalchicomula-kultúra, amelynek néhány pompás agyagfiguráját ismerjük múzeumokból. Ez alkotások tetőpontját jelzik a mexikói művészetnek, amelynek emlékeit 1541-ben Cortez spanyol conquistadorjai rombadöntötték vagy széjjelhordták. — Irodalom: H. Beuchat, Manuel d’archéologie americaine (Párizs, 1912). Th. W. Danzel— E. Fuhrmann, Mexiko (Hagen und Darmstadt, 1922—23). H. Kühn, Die Kunst der Primitiven (München, 1923). Barát: MEYER, J. Gustav (1816-1877), tájkertész és kertművész. Az 1860. megjelent Lehrbuch der schönen Gartenkunst-tal nagy befolyást gyakorolt a tájképes kertművészet fejlődésére. M. 2. Hans Heinrich, német festő és művészeti író, * Zürich 1760, Róma 1832. 1788-ban ismerkedett meg Goethével, akire művészeti ismeretei és nézetei nagy befolyást gyakoroltak. A weimari festészeti akadémia tanára, majd igazgatója volt. Főműve: Ge- A mitlai palota romja (Mexikó). Meyer