Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
O - Obeliszk - Obendorf Gusztáv Adolf - Obergruber Keresztély - Oberländer, Adam Adolf
Nyttsphenburgi porcellán 210 Oberländer NYMPHENBURGI PORCELLAN. Max Joseph választófejedelem utasítására a müncheni Niedermayer Neudeckben porcellángyárat alapít, melynek első vezetője Haimhausen gróf, első mintázója az olasz Bastelli, első festője Josef Lerch volt. A gyártmányok nem jók, az anyag szürke, a máz egyenetlen. 1758-ban a gyárat helyszűke miatt Nymphenburgba helyezik át, s ott változó vezetés mellett rosszul jövedelmező üzeme tengődik. 1795-ig sok faerezetes és lángdíszű használati edényt készít. Fellendülés 1800 táján következett be, mikor is a feloszlatott frankenthali gyárból jó munkásokat szerződtettek. Ebből a korból sok N. maradt ránk, anyaguk igen fehér, a formák kissé túlsimák, a festés igen finom, nehéz aranyozással. Lajos trónörökös rendelésére több gazdag díszedény készül a müncheni képtárakban levő festmények másolataival. 1826. Gärtner építész vette át az üzem vezetését és antikizáló formákat vezetett be. 1862 óta a gyár magántulajdon. NYOLCAK, művészcsoport neve, amelynek tagjai a Miénkből (1. o.) kiváltak; a posztimpresszionista irányokhoz szító művészek voltak, akik 1911. rendezték Budapesten első kiállításukat. Tagjai voltak: Berényi Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. Vendégképen csatlakoztak a csoporthoz: Vedres Márk és Fémes Beck Vilmos szobrászok és Lesznai Anna festő. Bár a háború csakhamar szétszórta az alakulatot, szerepe döntő volt a magyar művészet modern törekvéseinek megindításában. NYOMTATOTT EDISNYEK. Hasznos BELISZK, felfelé enyhén keskenyedő, karcsú kőépítmény, amely felül alacsony piramissal van lezárva. Igazi hazája Egyiptom, de Asszíriában és Föníciában is ismerték. Az egyiptomiaknál gránitból vagy szienitből való, nagy magasságú monolith volt, amely hieroglifekkel volt borítva s a templom bejárata mellett állott. A legtöbb O. elkerült Egyiptomból s ma Rómában Londonban, Párizsban, New-Yorkban s más városokban vannak felállítva; így a heliopolisi Kleopatra tűje New- Yorkban, a luxori nagy O., amely megközelíti a 23 m-t, a párizsi Place de la Concordeon áll. Rómában különösen kedvelték s a város számos pontját díszítették egyiptomi eredetű O.-ekkel, így a Sz. Péter- és a Latelati porcelánok és főként a keménycserepek előállításánál gyakori az olcsóbb nyomtatott dísz alkalmazása. A nyomtatás könnyen beégethető fémoxidokkal vagy azok vegyülékeivel történik, kötőanyag gyanánt len- vagy dióolajat használnak. A nyomtatandó díszt rézbe metszik, a metszetnek erőteljesnek kell lennie, a kép átviteléhez vékony, de erős papirost használnak, erre nyomtatják a rajzot, s azután képes felével fölfelé vízre teszik, míg a papír egészen átnedvesedik; ha ez megtörtént, úgy ráfektetik a díszítendő tárgyra, melyet előzőleg firnisszel vontak be. A firniszen a könnyen rányomott kép megmarad. Hullámos felületű edényeknél a nyomtatást több részletben kell eszközölni. Miután a rézlapok az erős festéktől könnyen elhasználódnak, nem azokat közvetlen, hanem matricákat használnak a sokszorosításhoz. A nyomtatásnál kisebb technikai különbségek vannak. Minden gyár eljárása más és más. NYÚLASSY J. Lajos, festő, * 1815 körül. Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, azután Nyitrán működött. Mint festő, autodidakta. Trencsénmegyei köznép viselete c. képe megjelent a Regélőben, 1843. Kossovics Károly arcképét saját rajza után Bécsben kőnyomatban adta ki. A Kubinyi—Vahot: Magyarország és Erdély képekben c. műben az ő felvétele után készült Nyitra látképe és a Koloni népviselet Nyitrában c. kép. 1859. a Pesti Műegyletben Mária a pusztában és Zoborhegyi vincellérné c. olajfestményeit állította ki. Ny. 2. Sándor, festő, * Demény 1840. 1858—59. a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, filetképfestő volt. tán-teret; az utóbbin álló a világ öszszes O.-jei közt a legmagasabb (32 m, talapzatával együtt 47 m.). Az u. az újabb építészetnek is kedvelt és gyakran felhasznált motívuma, különösen emlékművek és síremlékek céljaira. Barát: OBENDORF Gusztáv Adolf, festő, * Budapest 1865 márc. 13. A budapesti mintarajziskolában tanult, azután mint rajztanár működött. 1922. szerepelt először a Nemzeti Szalonban. OBERGRUBER Keresztély, építőmester. 1729. lett a budai kőmívescéh tagja, ő építette a bpesti tabáni Szent Katalin plébániatemplomot, melyet az 1750-es években Nepauer Mátyás fejezett be OBERLÄNDER, Adam Adolf, német festő és grafikus, * Regensburg