Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

P - Pályi Flóra (Kleené) - Pammer János - Pamphilos - Pan József - Pán Artúr - Pán József - Pandúr József - Pándy Lajos - Panemaker, Wilhelm - Pankok, Bernhard - Panneau

Pályi­ vásárhelyen gyűjt, kiáll, rendezett. 1925. Gödöllőn dolgozott. Tájképeket és figurális kompozíciókat fest Corot, Paál és Mednyánszky hatása alatt. PÁLYI Flóra (Kleene), festő és grafikus, * Budapest 1895. München­ben tanult. Első kiállítása Bernben volt. Német romantikusokat, orosz no­vellákat, exotikus és régi könyveket illusztrált. A grafikai technikák mind­egyikében járatos, ezenkívül pasztell­­jei, akvarelljei is vannak. Petőfi „A helység kalapácsa“ c. művéhez is ké­szültek illusztrációi. A Vígszínház számára díszleteket tervezett. Mün­chenben él. PAMMER János, festő,­­ Gyönk 1885 márc. 25. A bpesti képzőműv. főisko­lán Balló Ede növendéke volt. Táj- és figurális képeket fest naturalista fel­fogásban. 1914. koll. kiállítása volt Budapesten. PAMPHILOS sikyoni festő, a Kr. e. IV. sz.-ban, Eupompos tanítványa. Főleg teoretikusan fejtegette a sikyoni művésziskolákban használatos és az egész irányra jellemző alapelveket, azonkívül tanítással is foglalkozott. Híres festménye volt az Odysseus a tutajon, festett azonkívül harci és genre jeleneteket is. PAN József, építész 1844-től Buda­pesten. Bécsben képezte magát, azután a főváros romantikus stílusban dol­gozó építészeinek egyik legjelesebbje volt. Főművei a gróf Karácsonyi-csa­lád krisztinavárosi palotája (1856) és a bpesti London-szálló. PÁN 1. Artúr, festő, * Temesvár 1894 dec. 18. A bpesti képzőművészeti fő­iskolán, azután Réti Istvánnál és Pá­rizsban folytatott művészi tanulmá­nyokat. Kiállított a párizsi Salonban, Bpesten a Műcsarnokban és a II. Sza­lonban. Leginkább arcképeket fest. P. 2. József, díszlettervező, * Buda­pest 1900. Ugyanitt és külföldön ta­nult, azután Budapesten (Belvárosi Színház) és Bécsben (Josephstädter Theater, Deutsches Volkstheater, Vita­­filmgyár) működött. PANDÚR József, festő, * Győr 1888 febr. 11. Templomfestő volt s közben Balló Edénél tanult a bpesti képző­­művészeti főiskolán. Győrött él,­­ahol a Lloydban Hungáriában és a pol­gári fiúiskolában vannak freskói. P. festette a mezőőri és szanyi templo­mok falképeit is. PÁNDY Lajos, festő, * Budapest 1895 aug. 18. A bpesti képzőművészeti fő­iskolán Ferenczy Károlynál és Réti Istvánnál tanult. Tagja volt a bicskei művésztelepnek. 1921. egy tellrajzát a Szépművészeti Múzeum vette meg. 1922. a Nemzeti Szalonban, 1923. az Ernst­­múzeumban volt kollektív kiállításán kitüntető elismerést nyert. Leggyak­rabban figurális kompozíciókat fest. PANEMAKER, Wilhelm, híres kép­szövő Brüsszelben és Lillében a XVI. sz. közepén. Munkáit W., vagy W. P.­­vel jelöli. Nagyon kiterjedt németal­földi képszövő család tagja, mely há­rom századon keresztül dolgozik és Lillében a XVIII. sz. végén Gaspard P.-vel hal ki. PÁNKOK, Bernhard, német építész, * Münster 1872. Münchenben, majd Stuttgartban és Tü­bingában működött. Főleg lakóházaival s még inkább in­­terieurjeivel tűnt ki, amelyeket oly­kor gótikus, olykor rokokó-reminisz­cenciákkal átszőtt, ötletes formanyelv jellemez. Amellett kiváló festő, grafi­kus és iparművész. Tőle valók a stutt­garti Schlossgarten kiállítási épületei (1925). Belső berendezéseket tervezett gőz- és léghajókabinok számára s operaházi díszleteket is készített. PANNEAU (francia, németül Pa­neel), egyik értelme szerint a fából való keretszer­kezetbe foglalt mélyített táblák­ból (Fallung) álló falburkolat (lamb­­t­is). Rendszerint a helyiségek alsó, mintegy ember magasságig ter­jedő részét szok­ták vele beburkol­kötni, de gyakran alacsonyabb; elő­fordul viszont olyan is, mely a mennyezetig ter­jed s ez esetben az utóbbi is fával van burkolva. Az ilyen P.-nak külö­nösen gazdag és szép példái van­nak a német, fő­leg svájci renais sáncéban. A P. ki­fejezést nemcsak a teljes szerkezetre, de magukra a többé-kevésbbé gazdag kialakí­tású táblákra is használják, sőt a P. tágabb értelem­ben minden kere­tezett, többnyire dekorált falmezőt is jelent. Ezek különösen gazdag és játékos kikép­­zésűek a XVIII. sz. francia művé­szetében. Legna­gyobb mestere a Panneau, P.-nak e korban Jean Bérain terve, 283Panneau

Next