Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

P - Papp Gyula - Papp Jozefa - Papp József - Papp Lajos - Papp Sándor - Pappler Károly - Pár Mihály János - Parasztház - Paraszthímzés - Parement de Narbonne - Parian - Páris Erzsébet - Páris Ila - Páris János Mihály - Párizs, Louvre

Pappler 269 talájnál, azután Münchenben és Nagy­bányán Hollósynál, végül Párizsban tanult. 1903—7. külföldön, majd Ko­lozsvárt élt, 1909. Szegeden telepedett le. Naturalista arcképeket és impresz­­szionista tájképeket festett. 1924. a Nemzeti Szalonban, 1926. szegedi mű­termében rendezett kollektív kiállí­tást. Több műve van a Szegedi Vá­rosi Múzeumban. P. 5. Gyula, építész. • Székelyudvar­hely 1857 jún. 8. A bpesti mintarajz­­iskolában tanult. Utóbb építészi ok­levelet szerzett s Szabolcs Ferenccel társulva tervezte és építette egyebek­­közt az ungvári zsinagógát, a zilahi ref. és a pancsovai ev. templomot, a Nyírvízszabályozó Társulat és az Ál­talános Hitelintézet palotáját Nyír­egyházán stb. P. G. Jozefa, festő, * Buda 1835 körül,­­ Velence 1858. Pesten a Marastoni­­akadémiában és Velencében tanult. 1854. az olajfestésből kitüntető okleve­let kapott. P. Z. József, szobrász, * Szeged 1894 márc. 20. Pásztor Jánosnál és Vass Viktornál Budapesten és Rómában tanult. Bécsben, Óváéban és Szegeden dolgozott hosszabb ideig; 1927 óta Budapesten működik. Jelentékenyebb munkái: Tömörkény István mellszob­ra, 12 relief, Szent Erzsébet és Szent Margit szobrai a szegedi fogadalmi templom részére, Tóth Pál, Lázár György és Kállay Albert síremlékei Szegeden, Jézus-relief (egyik példá­nya a Szegedi Városi Múzeumban), XI. Pius pápa mellszobra természet után, Madonna-szobor Szeged város részére, a szegedi városi tisztviselők hősi emléke stb. P. 8. Lajos, festő és grafikus, * Kis­­kunhalas 1886 jan. 9. A Képzőművé­szeti Főiskolán és Stuttgartban ta­nult. Főleg litográfiával és rézkar­­colással foglalkozik. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhányat a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűj­teménye is megszerzett. P. 9. Sándor, festő, * Diós 1868 máj. 14. Budapesten tanult s itt működött, mint az Iparműv. Iskola tanára. Arc­képeken és tájképeken kívül (Falu­részlet) freskókat festett a pannon­halmi milleniumi emlékmű belsejébe (Szt. István, Könyves Kálmán, IV. Béla, Árpád). Jelenleg Kolozsvárott él. PAPPLER Károly, festő, * Buda 1818. 1837-től a bécsi képzőművészeti aka­démián tanult, azután Budán arcké­peket és idealizált, többnyire keleti női alakokat festett. 1843. Görög nő c. olajfestményét állította ki a Pesti Műegyletben. PAR Mihály János, festő a XVIII. század elején Lőcsén. 1709. egy zász­lóra festett képért Bercsényi Miklós hadsegéde 6 frtot fizetett ki neki PARASZTHÁZ, 1. Magyar népművé­szet. PARASZTHÍMZÉS, 1. Magyar nép­művészet. PAREMENT DE NARBONNE, a pá­rizsi Louvreban őrzött, selyemre fes­tett grisaille, amely eredetileg ante­­pendium volt. 1374—78 közt készült és a régi francia festészet (párizsi iskola) kiváló emléke. Ábrázolásai: középen kálvária, kétoldalt az Ecclesia és Sy­­nagoga, alul V. Károly francia király és Bourbon Jeanne királyné, balra Krisztus az Olajfák hegyén, Krisztus ostorozása, a kereszthordozás, jobbra Krisztus sírbatétele, Krisztus a pokol előtornácában, Noli­me tangere. Nevét onnan vette, hogy Narbonneból került a Louvreba. Éber, PARIAN, angol lágyporcellán, me­lyet különösen szobrocskák készítésére használnak. Nevét a parosi márvány­tól kapta, mert ehhez hasonló, gyen­gén áttetsző, enyhén vöröses-sárga és sajátságos viaszszerű felülete van. Többnyire máz nélkül kezül. PARIS 1. Erzsébet, festő és grafikus, * Kabola-Polyána (Máramaros vm.) 1887 aug. 24. A bpesti képzőművészeti­­főiskolán Deák-Ébner Lajosnál, Tar­­dos Krenner Viktornál és Olgyai Vik­tornál, továbbá Dachauban Hans Müllernél tanult. 1921. és 1924. kol­lektív kiállítása volt a Nemzeti Sza­lonban. 1926. az állami II. rajzdíjat nyerte. Jobbára naturalista tájképe­ket fest. Rézkarcai közül kiválnak. A vihnyei gépgyár kovácsműhelye, Ro­thenburg, Temető mentén stb. P. 2. /io, festő, * Budapest 1904. A bpesti képzőmfiv. főiskolán tanult raj­zolni, mint festő autodidakta. A szent­endrei művésztelepen, majd Berlin­ben dolgozott. 1931. gyűjt. kiállítást rendezett tájképeiből a Nemzeti Sza­lonban és 1933. a Frankel-szalonban. P. 3. János Mihály, szobrász Sopron­ban a XVIII. sz. második felében. 1783. készítette az ottani ev. templom szószékét PÁRIZS. Louvre. (Építésének törté­netét I. Louvre alatt.) Gyűjteményének alapja a „Cabinet du Roi“, amely főképen XIV. Lajos alatt gyarapodott és 1710. már közel 2500 képet számlált. A forradalom a Louvret múzeumnak nyilvánította és 1793. itt helyezték el a királyi gyűj­teményt, a kastélyokból, templomokból stb. származó műtárgyakkal együtt. Vásárlások és ajándékozás folytán az­óta nagy mértékben gyarapodott. A Louvre a világ legnagyobb gyűjtemé­nyeinek egyike, magában foglalja a következő osztályokat: Földszint: An­tik szobrászat (melosi Venus, Borghe­­se-viador, Samothrakei Niké, stb.), egyiptomi és asszír régiségek, közép­kori és renaissance szobrászat (Michel- Párizs

Next