Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
P - Piero di Niccoló - Pietá - Pietsch Gyula - Pigalle, Jean Baptiste - Pigler Andor - Piglhein, Bruno - Pijnacker, Adam - Pilch Andor - Pilch Dezső - Pilgram, Franz Anton - Pillangózás
Piero di Niccolö 301 PUlangózás fiatalkorában, mindenesetre azonban 1501 után. E hatások alatt az egykorú quattrocentisták linearizmusától hamar elfordult és meglepő festői eszközük birtokába jutott, amelyeknek érdekes példája a Szépművészeti Múzeumban levő Volto Santo, anyagszerű részleteivel (kehely, kő), gazdag, pittoreszk zamatú tájképi hátterével. Ezekhez az elemekhez járult még temperamentumának nyugodt érettsége, formáinak zártsága, ami talán Peruginával való kapcsolatokból is folyhatott: e tényezők eredője a Cinquecento formáinak korai megsejtése volt, úgyhogy ő lett végeredményben a Era Bartolommeo—Albertinelli-csoport előkészítő mestere. Érdekes quattrocentisztikus képei még Mars és Venus (Berlin), az ezzel rokon Erokris halála (London) és Simonetta Vespucci arcképe (Chantilly). Már érettebbek, lágyabbak a Szent család (Drezda), Maria szeplőtelen fogantatásának allegóriája (Uffizi), Pásztorok imádása (Berlin) és a hágai múzeum két pompás arcképe. Utolsó művei közt nevezetesek az Uffizi Cassone-képei az Andromeda-mondával. — Irodalom: Knapp (Halle, 1899). Gombosi, PIERO DI NICCOLO, 1. Lamberti, PIETA (olasz), a. m. szánalom, kegyelet. Ikonográfiai kifejezés, melylyel a holt fiát ölében tartó gyászoló Mária ábrázolását jelölik. Klasszikus megjelenítése Michelangelo fiatalkori szobra a Szt. Péter-templomban (1499). Az ábrázolás azonban nem olasz, hanem német eredetű: a „Vesperbild“ típusa a XIV. sz. közepétől fogva Németország minden vidékén gyakori s szokásban marad a gótikus faszobrászat egész fejlődési érája alatt. Gombosi, PIETSCH Gyula, festő, * Pest 1829, Budapest 1915. 1869—1873. a müncheni képzőművészeti akadémián tanult. Mint a bpesti Seefehlner-féle papír- és festékkereskedés jómódú tulajdonosa, csupán kedvtelésből foglalkozott a festészettel. Számos képe Kémeri Dezső dr. tulajdonában Budapesten van. PIGALLE (ejtsd: pigáli), Jean Baptiste, francia szobrász, * Párizs 1714 jun. 26., + u. o. 1785 aug. 21. Le Lorrain és Lemoyne tanítványa. Római tanulóévek. Sokoldalú mester. Lényegében naturalista művészete (Diderot mellszobra, Louvre) a kor feladataihoz és ízléséhez képest hol geureszerűvé (Gyermek kalitkával, Louvre), hol gondolati elemektől áthatva pompázóvá (Szász Móric síremléke Strassburg, Szt. Tamás-templom) módosul. A test szépségének jellegzetesen francia interpretációja a Saruit felkötő Mercurius szobra (1744, Louvre). PIGLER Andor, művészettörténész, egy. m.tanár, * Budapest, 1899 júl. 29. Kőképen a barokk művészettel, annak esztétikájával és ikonográfájával is foglalkozik. Magyar és külföldi folyóiratokban megjelent cikkeken kívül munkái: Múzeumban (1921), A pápai plébániatemplom és mennyezetképei (1922), A győri Szt. Ignác-templom és mennyezetképei (1923). Georg Haphael Donner (1929., magyarul 1933). A Szépművészeti Múzeum őre. PIGLHEIN, Bruno, német festő * Hamburg 1848, München 1894. Weimarban Pauwels, Münchenben Wilh. Diez tanítványa. Annak idején nagy sikereket aratott egyrészt virtuozitással festett, de belső lényükben üres szenttörténeti képeivel, másrészt pikáns női pasztellképmásaival. Művészetét és a kor ízlését jellemzi a Krisztus sírbatétele (München, Neue Pinakothek). PIJNACKER (ejtsd: pejn), Adam, hollandi festő, * Pijnacker 1622, Amsterdam 1673. Jan Both tanítványa. Amsterdamban élt. Napfényes, olaszos jellegű tájképei közül kettő a bpesti Szépmüv. Múzumban. PILCH J. Andor, építész, * Pécs 1877 nov. 27. A bpesti József-műegyetemen 1901. szerzett építészi oklevelet s azután szülővárosában telepedett le. P. tervezte a mohácsszigeti r. k. templomot, a pécsi egyetemi sebészeti klinikát (azelőtt városi felsőkereskedelmi iskola), a pécsi egyetemi gyermekklinikát (azelőtt Julián internátus), a pécsi gyárvárosi templomot, a pécsi Pius-gimnáziumot, a reáliskolát, a mohácsi kórházat stb. P. 2. Dezső (Pécsi Puch), festő, * Pécs 1888 jún. 15. Tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte s hazatelepedve Szürkületkor c. képével keltett ügyeimet. Figurális és tájképei mellett főleg csendéleteivel keltett ügyeimet. Festői modora világos, színes, posztimpresszionisztikus. Kollektív kiállítása volt 1932-ben, különben többnyire az UME keretében állít ki, amely egyesületnek törzstagja s annak vezetésében elejétől fogva nagy szerepet játszott. Tanára és főtitkára a képzőművvészeti főiskolának. PILGRAM, Franz Anton, építész * 1699, Bécs 1761 okt. 29. Ausztriából — hol egyebek közt a klosterbrücki (Znaim mellett) kolostort építette — került Magyarországba. Itt P. tervei szerint épült a pozsonyi Erzsébet-apácák temploma (1739—42), a jászóvári prépostsági templom és premontrei kolostor (1745—65) és a szentgotthárdi cisztercita apátság temploma (1748— 64), valamennyi barokk stílusban. A jászóvári prépostsági templom hazánk egyik legszebb késő barokk emléke. PILLANGÓZÁS: 1. Magyar népművészet.