Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
P - Plakett - Planírozás - Plány Ervin - Plasztika - Plasztikus stílus - Platereszk stílus
Plakett 309 Platereszk stílus században következett be, amikor a kereskedelmi plakát mellett a plakát új célok szolgálatába is állott, mint társadalmi és politikai propaganda eszköze. Ez a szerepe különösen nagyfontosságú lett a világháború alatt a hadikölcsönökért való agitáció szolgálatába állítva, a forradalmak és ellenforradalmak alatt pedig mint választási és egyéb politikai plakát. Legnevezetesebb eredmények ezen a téren a német választási plakátok, a magyar tanácsköztársaság, a magyar ellenforradalom és az orosz szovjetplakátok. Ez utóbbiak nem tisztán politikai és militarista jellegűek, hanem általános kultúrpropaganda szolgálatába vannak állítva: antialkoholista, közegészségügyi tendenciájúak, analfabétaság ellen, több termelés mellett harcolnak. A kereskedelmi és társadalmi plakát mellett jelentős szerepet játszik a moziplakát, amely a legszabadabb eszközökkel dolgozik, hogy a fantáziát megfogja és azért szívesen segítségül hívja az expreszszionizmus stíluseszközeit is. Általánosságban véve a plakát szélesfokú dekoratív stílust kultivál és kerüli a naturalizmust, mert annak diszkrétebb színei és aprólékosabb formái elvesznek a nagyvárosi utca formáinak zűrzavarában. A modern plakát rendesen többszínű és litografálással, ritkábban klisével, fa- vagy linóleummetszettel van sokszorosítva. Elvi és gyakorlati jelentősége abban áll a plakátnak, hogy századok óta az első eset, hogy a festészet, ha többnyire triviális célok érdekében is, újra kontaktust keres és talál a közönség szélesebb rétegeivel. A magyar plakátművészet legújabban virágkorát érte el Jaschik, Bortnyik, Berény és számos más művész sikerült és ízléses munkáiban. Hevesy. PLAKETT, kisméretű fém, többnyire bronzdombormű, amelynek stílusa méreteihez, illetőleg a közelről való nézés feltételéhez alkalmazkodik. Különböző tárgyaknak apró domborművekkel való díszítése úgyszólván mindenütt és mindenkor előfordult, a tkp.-i P. mint önálló darab, mint öncél a XV. sz.-ban lép fel Páduában, ahol Donatello idézése a kisplasztika virágzását idézte fel. A P. csakhamar kedvelt tárgya lett a gyűjtőszenvedélynek. Vallásos tárgyú ábrázolásokon kívül kivált a mitológiai ábrázolásokat kedvelték, néha antik vésett kövek utánzásával. A páduai P.-művészet fő mesterei Berlano és Riccio, de igen sok oly mű maradt fenn, amelyek névtelen mesterektől valók, vagy amelyek mesterei álnév alá rejtőztek (Moderno, Antico, Alocrino). A XV. sz. végén és a Cinquecento elején végbement virágzás után a P.-művészet mint önálló műfaj évszázadokig lappang, mígnem a XIX. század francia művészei újból felkarolják. Roty, Ponscarme, Chaplain, Charpentier stb. az úttörő mesterek, akiknek nyomán a P.-et világszerte művelik és az ugyancsak újjáéledt emlékérem mellett személyek, események megörökítésére használják fel. A világháború is sok P. keletkezésére adott alkalmat, és mint egyebütt, Magyarországon is alig van szobrász, aki ne próbálkozott volna meg vele. Legkiválóbb specialistája Beck ö. Fülöp, Éber. PLANÍROZÁS, a kertművészetben az a művelet, mellyel az egyenlőtlen terepet a meglévő földmennyiséggel vízszintessé teszik. PLÁNY Ervin, festő, * Budapest 1885 ápr. 26. f u. o. 1916 jan. 5. Párizsban és Nagybányán tanult s 1908 óta állította ki erős realitású, impresszionista meglátáson alapuló képeit (Mosónők, Cigányleány, Dachaui táj). 1909. a Művészházban volt kollektív kiállítása. Olasz konyha c. képét 1916. szerezte meg a Szépműv. Múzeum. 1916. és 1917. az Ernst-Múzeum rendezett műveiből hagyatéki kiállítást. PLASZTIKA, a szobrászat görög eredetű elnevezése; voltaképen formálást, mintázást jelent (plasztész a. m. formázó, mintázó). Plasztikus alatt a domború, reliefszerű felületet értjük. PLASZTIKUS STÍLUS alatt a látás olyan kultúráját értjük, amely a rajzi vagy a síkszerű stílussal szemben a formákat térbeli valóságukban fejezi ki s amellett a tömör, domború formákat emeli ki (görög művészet, renaissance művészet), amennyiben a szabad tér, a vacuum válik ábrázolásának főtémájává, úgy már viszont festői stílusról kell beszélnünk. (Barokk, hollandi művészet, modern naturalizmus, plein-air, impresszionizmus.) Általában a plasztikus stílus elemei a vonal, azonban nem a stilizáló, síkszerűségre vezető kontúr, hanem csak a rajzi folyamatosságot biztosító vonal, s a fény és árnyék, azonban ismét nem a clairobseur, nem a formákat elmosó, magábanyelő, hanem az azokat értelmesen modelláló, domborító ön- és vetett árnyék. (L. még Festőiség alatt.) Irodalom: Wölfflin, Kunstgeschichtliche Grundbegriffe. Gombosi. PLATERESZK STÍLUS, a XV. sz.beli spanyol építészet megjelölése. Nevét a ,,platerók“-tól, ötvösöktől kapta, annak kifejezésére, hogy lényegében nem annyira architektonikus, mint inkább díszítő stílus, amely az ötvösművészet motívumait viszi át az építészetbe. A késői spanyol gótikából fejlődött, amelybe az Olaszországból beszivárgó korarenaissance-