Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

P - Podvinecz Erzsébet - Podvinecz Sándor - Poelenburgh, Cornelis van - Poelzig, Hans - Pogány Ferenc - Pogány Gyula - Pogány István - Pogány Kálmán - Pogány Lajos - Pogány Margit - Pogány Móric

Podvinecz 311 felé fejlődő olajképeit és grafikáját több gyűjteményes kiállításon (Nemz. Szalon 1920, Helikon 1923) mutatta be. Átmenetileg New Yorkban is működött. PODVINECZ 1. Erzsébet, festő, * Bu­dapest 1893 jún. 28. U. itt, Párizsban és Münchenben tanult. Állandó kiállí­tója a Nemzeti Szalonnak és a Mű­csarnoknak. Impresszionista. Paraszt­leány c. olajf.-e a Szépm. Múz.-ban. P. 2. Sándor, festő, * Vukovár 1880 nov. 28. A bpesti mintarajziskolában tanult s 1900-tól naturalista szemléletű olajfestményeket állított ki a Nemzeti Szalonban (Elise, Varró kislány, Est­hangulat, Udvar belseje stb.). POELENBURGH (ejtsd: pidenbörch), Cornelis van, * Utrecht 1586 körül, + u. o. 1667. Abraham Bloemaert, majd Rómában Elsheimer tanítványa. Rend­kívüli kedveltségnek örvendtek ola­szos tájképbe helyezett apró alakokat (gyakran nuditásokat) ábrázoló bib­liai, mitológiai, idilli képecskéi. Pél­da: Ámor diadala, casseli képtár. A budapesti Szépműv. Múzeumban Fri­gyes pfalzi választófejedelem gyerme­keinek csoportképmása (1628). POELZIG, Hans, német építész. • Berlin 1869, a modern német építészet egyik legeredetibb tehetsége. 1924 óta a berlini műegyetem tanára. Egyik korábbi műve, a löwenbergi városháza, még finom, történelmi hangulatú alko­tás. Maltsch-i falusi templomán is fel­csendülnek még egyes históriai remi­niszcenciák s boroszlói kiállítási épü­letei (1913) sem mentesek klasszikus hagyományoktól, de későbbi munkái­ban, különösen víztornyaiban és érde­kes tömegcsoportosítású gyárépületei­ben (Luban) már teljesen szabadon bontakoznak ki képességei. Terveinek nagy része, így a konstantinápolyi „Haus der Freundschaft“ nagy érde­­kességű asszír ízű terraszos pályaterve, a bingerbrücki Bismarck-emlék s több drezdai városi épületének tervei papi­roson maradtak, de kivitelre került egy egészen eredeti koncepciójú, bár keleti (mór) emlékeket felidéző műve, a szalaktitos kupolájú berlini Grosses Schauspielhaus (1919). Újabb művei: Haus am Zoo és a Capitol mozgókép­­színház Berlinben (1925), a Déli Kino Boroszlón (1926), stb. Barát. POGÁNY J. Ferenc, festő, * Buda­pest 1888,­­ Hódmezővásárhely 1930 febr. 22. Zemplényi Tivadar és Rudnay Gyula tanítványa volt a bpesti képző­­műv. főiskolán, azután Hódmezővásár­helyen telepedett le, hol kizárólag a magyar vidék és néplélek tanulmányo­zása foglalta el. 1911 óta sűrűn állí­totta ki impresszionista képeit a Nem­zeti Szalonban és a Műcsarnokban. Szegeden, Szentesen és Hódmezővásár­helyen rendezett műveiből kollektív kiállításokat. 1928. Budapesten a Nem­zeti Szalonban volt gyűjt. kiállítása. Több képe van a Fővárosi Képtárban. P. 2. Gyula, festő,­­ Budapest 1884 szept. 2. f Lesina (Dalmácia) 1925 febr. 19. Budapesten és Firenzében ta­nult, 1915—17. hadifestő volt s ez idő alatt készült képei közül néhány a bécsi Heeresmuseumba került. Hábo­rús műveiből 1916. a Nemzeti Szalon­ban rendezett kollektív kiállítást. Je­lentékenyebb művei: Arco di Tito, Menekülő lakosok, Leonhardt barátom és egy tatár, Tér Podhajcen trénnel, Verandán. Önarckép stb. P. 3. István, csébi, festő Szombathe­lyen, * 1908 jún. 14. A képzőm. főis­kolán, Glatz Oszkár osztályán végezte tanulmányait. Szélesen odavetett, im­­presszionisztikus akvarelleket fest (Hajók a Duna-ágban, Együgyű stb.). 1934. a szombathelyi művészek kiállí­tásán vett részt. P. 4. Kálmán, művészettörténész. Tisztviselője volt a Szépműv. Múzeum­nak és 1923—24. szerkesztette az Ars Una c. művészeti szemlét. Könyvet írt az Utolsó ítélet ábrázolásának kö­zépkori ikonográfiájáról. P. 5. Lajos, festő, * Tasnád 1873 ápr. 15. Budapesten, Münchenben és Pá­rizsban tanult. 1898. Bernben festette A neueneggi csata c. félkörképet. 1900—11. Londonban főleg arcképeket festett. 1912—14. Bécsben készültek Le­hár Ferenc, Strauss­ Oszkár, Kálmán Imre, Schratt Katalin és mások arc­képei. 1918 őszétől Budapesten él. Na­turalista. P. 6. Margit, festő. * Budapesten 1879. Itt, Nagybányán és Párizsban tanult. Táj- és csendéletképeivel 1905 óta vesz részt a Műcsarnok és a Nem­zeti Szalon tárlatain. P. 7. Móric, építész. * Nagyenyed 1880 aug. 13. Különös előszeretettel foglal­kozik monumentális jellegű feladatok­kal, első díjat nyert a Vörösmarty-, Kossuth- és Szabadságharc-szobrok, va­lamint a Batthyány-örökmécs tervpá­lyázatán s krematóriumtervével egyik előharcosa lett a magyar halottham­vasztó mozgalomnak. Hosszabb ideig Tőry Emillel (1. o.) dolgozott együtt; közösen épített főbb műveik az 1911. to­rinói világkiállítás Magyar háza, az Adria Biztosító budapesti palotája, újabban a várbeli belügyminisztérium átépítése. A Nemzeti Színház tervpá­lyázatán első díjat és megbízást kap­tak. P. tervezte az 1918.-i koronázás esküemelvényét. Jelentősebb alkotásai az utóbbi években: Bpesten a Keresk. Bank nyugdíjintézetének várfok utcai bérpalotája, a Hazai Bank Fálk Miksa­­utcai bérháza, József Ferenc főherceg óbudai családi háza, Sátoraljaújhelyen a színház és bérház; több lakóházat épített a fővárosban és vidéken. El­készítette a párizsi Collegium Haga- Pogány

Next