Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
R - Racskó István - Rácz Ambrus - Rácz Irén - Rácz Jenő - Rácz (Rátz) Péter - Rácz Sándor - Rácz-Kovách Margit - Raczynski, Athanasius - Radiel János - Radisics Jenő
Rács és felülvilágító R.-ok már igen jelentékeny szerepet játszanak az épületek díszítésénél. A renaissance-kori kovacsett vasmunkák mesterei nem támasztódhattak antik mintákra, mert az antik művészet e téren jelentékenyet nem alkotott, így nekik kellett a R.-ok művészi alakítására alkalmas formákat kitalálni. A R.-okon a renaissance művészet egyik legkedveltebb eleme, az akanthuszlevél jut megfelelő szerephez, melyhez csigás indák, virágok és maszkok járulnak. A XVI—XVII. sz.beli vas-R.-okban Németország a leggazdagabb. A XVII. sz. 2. felében az építészeti alkotásokon fellépő gazdagság a vas R.-okon is érvényesül s az e korbeli mesterek csodás technikai készültségéről tanúskodik. A barokk stílus R-ait különösen a gazdagságra való törekvés jellemzi. Mig a renaissance R. mindkét oldala egyező volt s egy síkban helyezkedett el, addig a barokk R.-okon elő- és hátlapot különböztetünk meg s a levelek és a csigás díszek kidomborodnak a R.-ok síkjából. A barokk mesterek előszeretettel használják fel a természetnek megfelelően alakított virágdíszeket, még pedig leginkább csokrok és füzérek alakjában. A XVIII. sz. közepe felé a R.-okon a főelrendeződés mind szabadabb lesz és az aszimmetriát kedvelő rokokó stílus ízléséhez csatlakozik. A XVIII. sz. 2. felében az antikizáló irány hatása alatt a R. ismét visszatér a szigorúbb formákhoz. A XVI. Lajos-stílusú R.-ok gyéren alkalmazott füzéres díszítményeikkel az előkelőség hatását keltik. Az antikizáló irány további fejlődése nem volt jó hatással a R.-ok alakulására; az empíre-kor művei unalmasan szárazak, rajtuk a díszítés majdnem teljesen elenyészik. Layer, RACSKÓ István, festő, * Csömör 1890 ápr. 29. + Grocka (Szerbia) 1914 dec. 7. Budapesten, Münchenben, Técsőn, Nagybányán és Rómában tanult. Figurális és tájképeket festett a nagybányai iskola szellemében. A nagybányai festők 1912. évi kiállításán egy önarcképpel és egy tájképpel vett részt. RACZ 1. Ambrus, ötvös, * Gyalu (Kolozs vm.), + Kassa 1622. 1598. nyert polgárjogot Kassán, hol 1622-ig ismételten volt céhmester. Egy aranyozott ezüst fedeles kupája 1606-ból, öntött, vert és vésett díszítéssel a főpesti Iparművészeti Múzeumban van. R. 2. Irén, grafikus, * Budapest 1907. Itt végezte tanulmányait s 1926. a Nemzeti Szalonban gyűjt, kiállítást rendezett. R. 3. Jenő, vitéz, festő. * Siklós 1892 nov. 10. Pécsett él. Budapesten tanult s 1917-től állít ki tájképeket (Isaszegi tájrészlet, Borús hangulat, Utolsó ház a falu végén stb.) a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. R. (Rátz) 4. Péter, tagyosi, festő, * Császló 1879 okt. 27. Nagybányán végezte tanulmányait. Tájképeivel 1916 óta szerepelt a Műcsarnokban. Impresszionista. Művei közül kiválik Nagybányai piac c. olajfestménye. R. 5. Sándor, festő, * Alsósáp (Nógrád vm.) 1874 aug. 16. Bécsben és Párizsban tanult. 1899-től életképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Badacsonyvidéki táj- és genreképeiből 1907. rendezett kollektív kiállítást Újpesten. RACZ-KOVACH Margit, festő, * Vác 1870 szept. 23. Budapesten Vajda Zsigmondnál és Szablya Frischauf Ferencnél, azután Nagybányán tanult. 1905 óta a Nemzeti Szalonban figurális képeket és csendéleteket állít ki. RACZYNSKI (ejtsd: rács), Athanasius gróf, lengyel művészeti író, * Posen 1780, + Berlin 1874. Porosz diplomáciai szolgálatban állt. Alapvető művei: Les arts en Portugal (Párizs, 1846); Dictionnaire historico-artistique du Portugal (u. o. 1847), azonkívül: Historie de Part moderne en Allemagne (3 köt., u. o., 1836—41). A porosz államra hagyott képgyűjteménye a poseni múzeumban van s a porosz állam eddig nem kapta vissza Lengyelországtól. RADIEL János, festő. 1786 körül a tatai majolikagyárban dolgozott. Egy szignált műve a tatai Esterházy-gyűjteményben van. RADISICS Jenő, művészeti író, * Buziás 1856 aug. 7., Budapest 1917 jan. 4. 1887 óta az újonnan alakult Orsz. M. Iparműv. Múz. igazgatója volt s élete Kapu- és kerítésrács Daniel Marót, 1712. 341 Radisics