Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
R - Ráth Olga - Ráth Panni - Rauch, Christian Daniel - Rausch Béla - Rauscher György - Rauscher Juliska - Rauscher Lajos - Rauscher Miksa - Rauschmann János - Ravegus, Martinus - Raverti, Matteo - Ravesteyn, Jan van - Ray Rezső Lajos - Raymon
Ráth rokokóba hajló, érdekes katedrálisa, amely jóval halála után készült el, továbbá a peterhofi vártemplom, amelynek aranyozott hagymakupolája a régi orosz művészet hagyományait tükrözi, de architektúrája erősen át van itatva olasz elemekkel. Egyik késői műve a carszkojeszelói cári palota, amelynek homlokzata a Téli palotára emlékeztet, belseje azonban már rokokó szellemű. Barát. RATH 1. Olga, festő, 1. Juhász Jenőné. R. 2. Panni, festő és grafikus. Budapesten Karlovszky Bertalannál tanult. 1906 óta pasztelleket, szénrajzokat stb. állított ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. RAUCH, Christian Dániel, német szobrász, * Arolsen 1777, + Drezda 1857. Valentin, Ruhl és Gottfried Schadow tanítványa. 1804—1811. Rómában Canova és Thorwaldsen befolyása alatt állt. Első nagy sikere Lujza királyné híres szarkofágja a Charlottenburgi mauzóleumban (1815), amelyet az emlékszobrok egész sora követett (Berlin: York, Gneisenau, Blücher, Scharnhorst, Bülow; München: I. Miksa; Halle: Francke; Nürnberg: Dürer; Königsberg: Kant), végül Nagy Frigyes híres berlini emlékszobra, a király lovasalakjával, domboruló ívekkel, sok mellékalakkal (1839—1851). R. lényegében klasszicizáló, utóbb a realizmus irányában módosuló termékeny művészete erős hatást gyakorolt a XIX. sz. egész német szobrászatára. összes műveinek mintái v. öntvényei a berlini R.-múzeumban. RAUSCH Béla, 1. Radnai Béla. RAUSCHER J. György, festő, * Dorog 1902 ápr. 29. Komárom 1930 okt. 3. A bpesti képzőművészeti főiskolán Réti István osztályán tanult, azután Berlinben állandó munkatársa lett a Scherl Verlagnak. A Szinyei-Társaságtól dicsérő elismerést kapott. 1927. kollektív kiállítása volt az Ernst-múzeumban, a test plasztikáját színben, rajzban egyformán hangsúlyozó, az új tárgyiasság jegyében álló képeiből Egyike volt a legelsőknek, akiktől ilyen irányú kezdeményezést látunk Magyarországon. R. 2. Juliska, festő és grafikus. • Budapest 1888 ápr. 21. R. 3. leánya. A bpesti képzőművészeti főiskolán Deák Ébner Lajosnál tanult. 1913 óta állít ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban naturalista arc- és figurális olaj- és vízfestményeket és pasztelleket. 1926. a székesfőváros pasztelldíját nyerte. R. 3. Lajos, grafikus, festő és építész, Stuttgart 1845 dec. 14. + Zebegény 1914 jún. 1. A József Műegyetemen a szabadkézi rajz és rézkarc tanára volt. Főleg tájképeket és architektonikus témájú finom rézkarcokat készített. A régi Pest részleteit karcolta. Sokat foglalkozott az aquatintával és egy új eljárás lehetőségeit kutatta fáradhatatlan buzgalommal. 1874. R. tervezte a mintarajziskola épületét. Számos műve van a Szépműv. Múzeum grafikai gyűjteményében. R. 4. Miksa, építész. 1889 óta Szombathelyen működött, ahol R. tervei szerint építették a premontrei rend székházát és gimnáziumát. Széll Ödön bérpalotáját a Kőszegi utcában, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár palotáját, a fehérkereszt egyesület gyermekkórházát, a Szt. Istvánpark kioszkját stb. RAUSCHMANN János, festő, a bécsi akadémiának volt növendéke s Budán tájképeket, miniatűr arcképeket festett 1808—1838 közt. Jelentőséget ad neki, hogy rajziskolájában tanulta a rajzolás elemeit Ferenczy István. RAVEGUS, Martinus, állítólag rovigói származású kőfaragó. A XII. században valószínűleg a kalocsai székesegyházon dolgozott, melynek romjaiból sírkövének töredéke előkerült. RAVERTI. Matteo, északolaszországi (comói) szobrász. 1398-tól 1420-ig Milánóban a székesegyház márványalakjainak, vízköpőinek néhány legnevezetesebbjét faragja. Később a velencei Ca Doro díszítésénél működik közre RAVESTEYN, Jan van, hollandi festő, * Hága 1572 körül, u. o. 1657. Hágában a legkiválóbb képviselője a képmásfestésnek és Frans Hals mellett ő fejleszti ki a nagyszabású lövész- és régensképek nemzeti műfaját. Négy ily festménye van a hágai városi múzeumban, 25 képmása a hágai Mauritshuisban. RAY Rezső Lajos, svájci származású magyar építész (1845 — 1899), a kultuszminisztérium, Lukácsfürdő, Royal- és Vadászkürt-szállók, a Holdutcai német református templom, valamint sok palota és bérház építője, a siófoki fürdőtelep megalapítója. — R. Rezső Vilmos, az előbbi fia (* 1876), a budafoki új Törley-gyár, kastély és mauzóleum, a kolozsvári postapalota, a fiumei kivándorlók háza, a monumentális józsefvárosi telefonközpont és számos magánépület alkotója. RAYMON, másként Rexmon, Pierre, XVI. szóbeli limogesi zománcfestő. Annyi műve maradt ránk, hogy lehetetlen, hogy annyit festett legyen, munkáinak különböző művészi értéke is arra mutat, hogy valószínűleg számos tanítványa festett az ő vezetése mellett és ezeknek a munkáit is az ő nevével, vagy P. R. betűivel jelezték. Legtöbbnyire grisailleokat két 350 Raymon